A láthatatlan segítő, aki Nagymihály főbírói posztjáról is lemondott

Vasárnap

Sulyovszky Istvánról, Andrássy Dénes gróf pénztárosáról 

Hogy mekkora hatalmas személyisége volt az egykori Gömör vármegyének gróf Andrássy Dénes, annak könyvtárnyi irodalma van. Arról azonban kevesebbet tudni, kik voltak igazi hűséges itthoni ügyvivői, barátai, segítői. Egyikük, a nagymihályi Sulyovszky István igencsak megérdemli, hogy ne felejtsék el!

Idén múlt 110 éve a jótékonyságáról híres Krasznahorkai és Csíkszentkirályi Andrássy Dénes gróf halálának. Aki élete java részét külföldön élte le ifjúkorától, hiszen Bonnban járt jogi egyetemre, majd Bécsben dolgozott kis ideig a kancelláriában.

Váratlan örökség

1866-ban Hablavetz Franciskával megkötött, családja szemében rangon alulinak tartott házassága miatt kitagadottként évekig a közélettől visszavonulva élt feleségével az ausztriai Graz városában, majd Bécs Döbling nevű részében. Amíg 1871-ben el nem hunyt öccse, VI. Andrássy György, akire atyjuk, V. Andrássy György korábban az egész Andrássy-hitbizományt ráruházta. Az idős apát unokatestvére, a család betléri ágának tekintélyes feje, a Vasgróf, azaz Andrássy Manó győzte meg arról, hogy Dénesre testálja a hatalmas vagyont. Az ezt képező hitbizomány így egy kézben maradt, ezt bányák, hámorok, gyárak, kastélyok, uradalmak, földek, erdők képezték, értéke az egész Monarchia akkori viszonyaihoz képest igen jelentősnek, a magántulajdonú birtokok közül kiemelkedően nagynak számított, hatalmas és biztos jövedelemmel. Dénes grófot viszont nem túlságosan érdekelte a pénz, mivel megtehette, szívesen adakozott. Ő volt talán az utolsó igazi mecénás ezen a vidéken. A halál Szicíliában, Palermo városában érte 1913-ban, felesége, Franciska 1902-ben Münchenben hunyt el. Végső nyughelyük az az európai viszonylatban is különleges mauzóleum, amely évente mostanában is több tízezer látogatót fogad. Ennek építését a gróf hűséges segítője, Sulyovszky István vezette, mint tiszttartó, mint barát, és mint Franciska grófné alázatos tisztelője. S még annyi mindenben segítette a grófot!

A gömöri Tádzs Mahal

De ki is volt Sulyovszky István? Azt pontosan tudni lehet a korabeli sajtóból, hogy Nagymihály városának korábbi főbírája (a tisztséget az adatok szerint 1885–1899 közt töltötte be) 1901 novemberében szegődött el Andrássy Dénes grófhoz mint uradalmi tiszttartó és tanácsos. Nem egészen fiatalon, de már rengeteg jogi és irányítási tapasztalat birtokában. Egyébként egy zempléni nemesi család sarja, 1855-ben született, s a fennmaradt értesülések alapján maga is módos, vagyonos ember volt, végzettsége jogász, ügyvédi irodája közismert volt egész Zemplén megyében. Érdekes adalék Sulyovszky jogi pályafutásának kezdetéről az Abaúj-Kassai Közlöny 1875 januárjában megjelent híre, amelyben egy nagymihályi illetőségű, magát megyei bizottsági tagként azonosító, ám a lapban névtelenül szereplő úr amiatt tiltakozik, hogy Sulyovszky szerinte megengedhetetlen módon egyszerre végez ügyvédi munkát és a megyei főispán által kinevezett írnoki és főszolgabírói segédi munkát. Ebből arra a következtetésre kell jutni, hogy nagy valószínűséggel ugyancsak tehetséges, nagy munkabírású és megbízható jogászként dolgozott a fiatal Sulyovszky. A következő, 1902-es hírként az Igazságügyi Közlönyben az jelent meg róla, hogy felhagyott az ügyvédi praxissal, mivel 1901-ben elszerződött gróf Andrássy Déneshez. 1902-ben az általa is igen nagyra becsült Franciska grófné halálakor azzal bízta meg őt a gróf, hogy építtesse fel a gömöri Tádzs Mahalként emlegetett, híresen szép mauzóleumot, amely 1904-ben, közel egymillió aranykoronás költségvetéssel készült el, egyszerre mutatva kora keresztény, bizánci és szecessziós stílusjegyeket. Ma is hirdeti egy 36 éven át a földi lét idején tartó, de az örökkévalóságig köttetett boldog házasság emlékét. A krasznahorkai várban ugyanekkor kialakította a Franciska-múzeumot, áldozatos munkával egybegyűjtve a grófnéhoz kapcsolódó tárgyi emlékeket. Andrássy Franciska emlékére egy kötetet is összeállított, benne a gróf és a grófné iránti igazi hűségéről és tiszteletéről adva tanúbizonyságot.

Vasárnap

Igazgatta a vagyont

Sulyovszky István, mint a mauzóleum építésének felügyelője, Mihalik Józsefhez, a kassai múzeum miniszteri biztosához intézett baráti leveleiben sok részletet leírt az építkezés és felszerelés viszontagságairól, s bizony, azt is leírta, milyen mohón túlszámláznak olykor egyes beszállítók. Íme, pár mondat egy ilyen bejegyzésből: „Képzeld csak! A müncheni aranyműves, (Adolf Mayhofer) ki a grófné ékszereit beolvasztotta s azokból a mausoleumi oltár felszerelését készítette 80 000 márkát követel munkadíjra!!! Hát ez nem rablás??? S ez így megy mindennel. Halomra döntik a kapzsi emberek összes számításaimat s ha így járnak el tovább igazán olyat teszek azokkal a hiénákkal hogy magam is megbánom.” (Idézet a Vita fumus című kötetből, az eredeti az OSZK – Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában)

1904-ben imádott grófnéja temetését igazgatta, majd 1905-ben már a Rozsnyó főterén álló Franciska-szobor avatását rendezte, 1913-ban pedig szeretett grófját hozatta haza Palermóból, s helyeztette végső nyugalomra a mauzóleumban. Tizenkét évig állt a gróf szolgálatában, igazgatta és gyarapította a hatalmas Andrássy-vagyont, kezelte a jótékonysági alapokat, szervezte az adakozást, elbírálta a kérelmeket, és igyekezett kiszűrni az érdemteleneket, a haszonleső kéregetőket. Miután a krasznahorkai birtok Andrássy Géza fiára, Andrássy Emánuelre (1892–1953) szállt, Sulyovszky István csendesen visszavonult szülővárosába, Nagymihályra. Ott halt meg, 1927-ben. Megélte az impériumváltást, s közben a távolból is aggódva figyelte, atyai barátjának, néhai megbízójának, gróf Andrássy Dénesnek és Franciskának a hagyatékát milyen sors éri. Nagymihályban egy ideig még utca is volt róla elnevezve, 1906-ban a város díszpolgári címét is megkapta, de ki emlékezett már erre húsz év után egy másik berendezkedésű országban? Hol nyugszik? Még nem tudni pontosan, a korabeli sajtó azt írta, Nagymihályon temették el. Sulyovszky sírhelyének beazonosítása, a róla való méltó megemlékezés fontos lenne. Remélhetőleg erre is sor kerül hamarosan.

Vasárnap

(Az archívumból származó képek egy része Kardos László, rozsnyói történész jóvoltából közölhető)

*

A cikk a Vasárnap családi magazin 2023. május 23-ai számában jelent meg.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?