Ételek – történetek: Vakbélgyulladás, diéták és kórházi ínyencségek

Vasárnap

A kedves Olvasók észrevehették, hogy az utóbbi időszakban különféle diétákba beilleszthető ételek receptjei kerülnek a Vasárnapi asztalra. Nem véletlenül. Az intoleranciák, ételallergiák sajnos sok embert érintenek.

Lehet mondani, hogy bezzeg régen nem voltak ilyen mindenféle nyavalyáink, de ez kamu. Valójában szinte biztos, hogy mindig volt egy csomó étkezési probléma… csak nem tudtak róla az emberek. Főként, mivel sokkal kevésbé volt közbeszéd tárgya, hogy mit eszünk, és hogy az milyen hatással van ránk.
Hogy érzékeltessem a „nyavalyások” bajait, elmesélek egy történetet, ami segíthet megérteni, mivel néznek szembe „szegények”.

Kórházi koszton
Ha az ember rosszul érzi magát, beteg, akkor orvoshoz fordul, ha súlyosabb a problémája, kórházba kerül. Kórházba, ahol gyógyítanak, de szörnyen főznek. Mintha törvényszerű lenne, hogy a kórházi kosztnak ehetetlennek kell lennie. A legtöbb helyen ráadásul nem igazán érdekel senkit, hogy valaki például nem eszik húst, vagy laktózérzékeny. Persze, tisztelet a kivételnek. Sajnos, rengeteg olyan sztorit hallottam már, hogy a vegetáriánusok maguk rendeltek ételt a kórházba. Pedig ők is fizetik az egészségügyi biztosítást, aminek fedeznie kéne a kórházi ellátást (vele együtt az ételt). Egy hónappal ezelőtt én is beköltöztem néhány napra egy ilyen egészségügyi intézménybe, így saját gyomrommal tapasztalhattam meg az ottani fogásokat. Hogy minek mentem? Nem csak úgy. Begyulladt a vakbelem. A készültségre már pizsamával felszerelten érkeztem, és milyen jól tettem. Ahogy megjött a véreredményem, felküldtek a sebészetre, aznap délután meg is műtöttek. Na, itt már 24 órája nem ettem semmit. Amíg fájdalmaim voltak, addig ételre gondolni sem tudtam, de miután felébredtem az altatásból… Étellel álmodtam, kajás hirdetések jöttek szembe az interneten, ételszagot éreztem a folyosóról. Szóval feküdtem, ültem, szenvedtem a kórházban, és iszonyatosan éhes voltam.

Szeretem a hasam, de ő nem szeret
A kórházi első ételem a műtét utáni nap reggelén érkezett: almapép. Tiszta szívvel örültem neki. Olyan jól étel még ritkán esett, mint a kevéske kis pép a csorba tálkámban. Ebédre üres levest és beazonosíthatatlan ízű főzeléket kaptam. Jobb napjaimon az ilyesmire rá se nézek. Ezúttal maradéktalanul eltüntettem mindent. Mindennap úgy vártam a kórházi menüt, mint a megváltást, mindig reménykedtem, hogy na, ma finom lesz, de bármennyire éhes voltam is, sajnos mindegyik nap csalódnom kellett. Nem csak az ízek, az állag, de a tálalás módja miatt is… Igen, a tálalás módja… Ha az illat rendben volt is, előfordult, hogy úgy rakták elém az ételt, mintha előtte már megrágta volna valaki. Az egyik vizit alkalmával a főorvos meg is jegyezte, hogy khm... azt ott kihánytam?
A reggeli lett a kedvencem, mert azt nem főzték, szóval nem volt rajta mit elrontani. A kifli, az kifli. A főzött ételek közül az utolsó előtti napomon sikerült olyan valamit kapnom, hogy tényleg fogalmam sem volt, mit eszek, ökölbe szorított kézzel lapátoltam magamba, azt mantrázva, hogy szükségem van az energiára. Én belapátoltam, csakhogy nem fogja mindenki belapátolni. Pedig kórházban legyengült, beteg emberek fekszenek, akiknek szükségük lenne a kiegyensúlyozott táplálékra.
Legalább lett valami közös témám a sorstársaimmal. Élveztem, amikor az egyik a folyosón járva azt mondta: „Sétálok már egy kicsit, ha főzni úgysem lehet…” És jól megbeszéltük, miket szokott készíteni a gyerkőceinek.

Vasárnap

Diétán hetek óta
Aztán hazaengedtek, egy diétát nyomtak a kezembe, ehhez tartsam magam, mondták. Ha nincs leírva, kinyomtatva, magam sem hiszem el, milyen érdekes dolgokat ehettem, és milyen érdekeseket nem. Valamiért úgy gondoltam, hogy könnyű, egészséges dolgokat kell majd fogyasztanom, de fagyit például már az elejétől ehettem, és édes, foszlós fehér kalácsot is, teljes kiőrlésű péksüteményt pedig szigorúan nem. Eleinte nagyon fura volt megszokni, hogy akkor most mi az, ami belefér, mi az, amit nem kéne elfogyasztani… aztán egészen belejöttem. Kirándultam is diétázósan. Az étteremkeresés úgy nézett ki, hogy végigforgattam az étlapokat, és ha volt bármi, amit ehettem, akkor indulás! Viszont a helyi specialitások életemben először kimaradtak, mert nem voltak diétakompatibilisek. Azóta már profin tudom kitúrni a tányéromon, amit nem ehetek. Kisujjból szórom a diétám részleteit, és folyamatosan sóvárgok minden után, amit nem ehetek.
És sóvárognak a gluténérzékenyek, a cukorbetegek is (meg persze a többiek). Szívesen ennének strandi lángost, ennének fagyit, innának tejeskávét, ha lenne cukormentes, laktózmentes, gluténmentes verzió. De sajnos a legtöbb esetben nincs. Még húsmentes étek is alig akad.

Vasárnap

Szóval, kitartást minden diétázó sorstársamnak, és mindenkinek, akinek valamilyen ételallergiával, intoleranciával kell együtt élnie. Szörnyű, hogy az evés mennyire összetett is lehet, ha nem az általánosan megszokott étrendet követjük. Pedig nem kellene, hogy bonyolult legyen, csak egy pici odafigyelés azok részéről, akiknek ez a dolguk.

Érdekes

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2022/42. számában jelent meg 

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacen

 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!