Irány mesebirodalom! Mit és miért olvassunk gyermekünknek?

A szókincs bővítése, jobb beszédkészség

Mesehallgatás közben számos új szóval bővül a szókincs. A felolvasás során a gyerek hallja a különböző szavakat és mondatokat, így tanulja meg a jelentésüket és helyes használatukat. A felolvasás segít a beszédértés és az artikuláció fejlesztésében is. Mivel a mesék nyelvezete könnyen befogadható, ez hozzájárul ahhoz is, hogy a picik hamarabb megtanuljanak beszélni és jól kommunikálni. Ha gyakran kerül elő otthon a mesekönyv, később nagyobb eséllyel olvas majd egyedül is a gyerek.

Kreativitás, érzelmi intelligencia

A mesékben található karakterek és történetek segítenek megérteni az érzelmeket és azok kezelését. A mesék általában egyértelműen megmutatják, ki a jó és ki a rossz, így a gyerekek könnyebben tudnak azonosulni a karakterekkel. Ez oda vezet, hogy a gyerekek azonosítani tudják a karakterek érzéseit, ezáltal együttérzőbb, empatikusabb emberré válhatnak. A jó mesék világa tele van különleges helyszínekkel, varázslatos teremtményekkel és érdekes szereplőkkel. Az ilyen elemek lehetővé teszik a gyerekeknek, hogy képzeletbeli világokban kalandozzanak. A mesék felolvasása tehát segít fejleszteni a kognitív képességeket: a memóriát, a figyelmet és a képzeletet.

Szülő-gyermek kapcsolat

A közös meseolvasás igazi minőségi időtöltés lehet a szülő és a gyerek számára, ami segíthet erősíteni a köztük lévő kötődést. A mesék olvasása ráadásul nyugtatóan hat, segíthet a gyerekeknek a nyugodt alvásban. Az esti meseolvasás tehát jó lehetőség arra, hogy a szülők közelebb kerüljenek a gyermekükhöz.

Mit olvassunk?

A meseolvasás minden korosztály számára fontos (a felnőtteknek is). A gyermekeknél érdemes figyelembe venni, mennyire érettek, hány évesek, mi érdekli őket, és eszerint választani a történeteket. A gyermek egyébként tudja, hogy mikor melyik mesét szeretné. Ha minden este egy mesét kér, akkor azzal a történettel, szereplővel tud azonosulni, a mese tetszik neki, legalábbis hatással van rá. Ha azonban nem figyel, akkor az adott téma, szereplő abban az érzelmi állapotban nem érdekli. Ilyenkor válasszunk más történetet, vagy hagyjuk a mesélést máskorra.

• A 3-4 éveseknek

Ebben a korban az ismétlődő szövegrészeket és az egyszerű szerkesztésű, halmozó-, lánc- és mondókameséket ajánlott mesélni. Ilyenek az úgynevezett formulamesék. A formulamesének szilárd szerkezeti felépítése van, mesekezdő, mesezáró mondóka keretezi, és számos mesebeli sztereotípiát tartalmaz. Egy részüket kis terjedelmű dallam is kíséri, más részüket mondogatva és énekelve adják elő, legnagyobb részük erősen kötött ritmikus beszéd. Az ilyen szövegek segítenek levezetni a gyermekek mozgásos feszültségét.

• A 4-5 éveseknek

Ilyenkor már javul a koncentrációs és felismerő képesség. Ebben a korban rengeteget bővül a szókincs, egyre élénkebb a fantázia, a gyerekek már el tudják különíteni a valóság elemeit a mesei elemektől. Érdemes a 4-5 éveseknek kalandos, fantáziadús, fordulatos, akár több szálon futó meséket olvasni. Mesélhetünk okos legényekről, lányokról, igazságos királyokról. Ebben az életkorban szívesen hallgatnak hosszabb állatmeséket, novellameséket és egyszerűbb tündérmeséket. Folyamatosan bevezethetjük a humoros történeteket is.

• Az 5-6 éveseknek

Az ilyen idős gyerekeknek már fejlett a fantáziájuk, magas szintűek a verbális képességeik. Aktívak, szeretnek beszélgetni, gyakran visszakérdeznek, úgyhogy nekik már bővebb, bonyolultabb cselekményű meséket is olvashatunk. A hazugságmesékkel is nagy hatást lehet elérni ebben a korban, ezek segítségével ugyanis a gyerekek megismerik az emberi látásmódot, a valóság értelmezését. A realisztikus és a tündérmesék is sikert arathatnak. Ez az a kor, amikor már szinte bármilyen mesét be tudnak fogadni a gyerekek, bőven van miből válogatni. A korábban olvasottakat is elő lehet venni, mert azokban már olyan dolgokat is észrevesznek, amiket korábban nem.

Hogyan meséljünk?

Ha nem is mindig, néha meséljünk fejből, hiszen a mese akkor éri el igazán a hatását, ha mimikával, gesztikulálva, hangsúlyokat használva adjuk át. Ha vannak olyan szavak, fogalmak, melyeket a gyerekünk nem ismer, magyarázzuk el neki. Ha olvasunk, a mesébe vonjuk bele a könyv illusztrációit, a hétköznapi tárgyakat, játékokat, szemléltessük ezek segítségével a történéseket. Amikor a gyerek már nagyobb, a mesét fel is dolgozhatjuk, alkothatunk közösen történeteket, belevonhatjuk őt a mesemondás folyamatába. Hozzunk létre olyan légkört, amiben könnyű átszellemülni, lehet akár egy mesesarkunk, ahol mesélés előtt közösen meggyújtunk egy gyertyát, lehet egy párnánk, melyre leülve kezdődik a mese. Használhatunk hangulatvilágítást, kendőt, bábot, plüssállatkákat…

A mesék rengeteg dologban segítik a gyerekek fejlődését: formálják a személyiségüket, élénkítik a fantáziájukat. A meséknek köszönhetően kialakul a kettős tudat (a valóság és a mesei elemek elválasztása), a közösségi és a szociális érzelmek. Emellett segítenek a félelmek, a szorongások, a vágyak, a világ történéseinek feldolgozásában. Ezek a történetek segítenek megbirkózni a rejtélyekkel, olykor kegyetlenségekkel teli világgal. A mese élmény és személyiségfejlesztés is egyben. Engedjük hát be a meséket az életünkbe!