Beszédfejlesztés játékosan, profin

A koronavírus-járvány idején indított egy YouTube-csatornát is, melyben beszédgyakorlatokat mutat anyukáknak, gyerekeknek, kollégáknak. Pontosan mi mindennel foglalkozik egy logopédus? Mik a leggyakoribb beszédhibák a gyerekeknél? Milyen játékos segédeszközök vannak a beszéd fejlesztésére? A mosolygós Móni néni elárulja! A YouTube-csatornád neve Logopédia határok nélkül. Honnan jött az ötlet? Egész pontosan a járvány második hulláma idején kezdtem el videókat készíteni. Az apropót az adta, hogy egy ismerősöm megkért, segítsek a gyerkőce beszédfejlesztésében. Akkoriban nem lehetett személyesen találkozni, szóval mindig készítettem neki egy videót, melyben megmutattam, elmagyaráztam a gyakorlatokat. Amikor visszanéztem őket, elgondolkodtam, hogy lehet, másoknak is jól jönnének ezek a tanácsok. Szlovákiában sajnos kevés a logopédus, a magyarul beszélő pedig még kevesebb. A videók nem fednek le egy logopédiai terápiát, de egy kicsit segíthetnek. Nagyon szeretném folytatni, ha több lesz az időm, jönnek a friss tartalmak. Egy kis füzetem tele van ötletekkel, sokan írtak is, hogy mire lenne igény. Pontosan mivel foglalkozik egy gyermeklogopédus? Beszédindítással, komplex nyelvi fejlesztéssel, nyelvi zavarok javításával, artikulációs zavarok fejlesztésével, de írott nyelvi zavarok (pl. diszgráfia) kezelésével is foglalkozunk, meg még sok mindennel. Ami a beszédfejlődést illeti, mire figyeljenek oda a szülők? Az egyik legfontosabb az, hogy minőségi időt töltsünk együtt a gyermekünkkel. A kezdetektől beszéljünk hozzá folyamatosan. A ritmusos mondókák, versikék is kellenek. Ami a beszédszervek fejlődését illeti, ebben fontos szerepet játszik a szoptatás. Aki sajnos különböző okok miatt nem szoptathatja a gyermekét, az olyan cumisüveget szerezzen be, amivel kicsit meg kell dolgoznia a babának, dolgozzanak azok a száj körüli izmok! Ezek ugyanis nagyon fontos szerepet játszanak abban, hogy a gyerekek később szépen tudják kiejteni a hangokat. Ne csak pépes ételeket adjunk a babának, hagyjuk, hogy rágcsáljon, mert a rágás is fontos a beszédszervek fejlődésénél. Kényes kérdés a cumi. Hároméves korra jó lenne, ha el tudná hagyni, mert nagy mértékben befolyásolja a fogak növekedését, közrejátszik a nyelv letapadásában (a nyelv természetes helyzete fent van). Magát a nyelvet hogyan lehet fejleszteni? Tényleg folyamatosan beszeljünk a kicsihez, reagáljunk arra, amit csinál. Minden tevékenységét kövessük beszéddel. A gyerekek ilyenkor gyűjtögetnek, elraktározzák, amit mondunk, és mikor ők és a beszédszerveik is készen állnak, visszahalljuk majd. Tudom, hogy nem könnyű, de tévés mesék helyett inkább olvassunk a babánknak. A szülő-gyermek kapcsolat szorosabbra fűzésében, a fantázia kialakulásában is segít a közös olvasás. Legyen mindig egy olyan része a napnak, amikor nincs képernyő, hanem csak a gyerekünkhöz beszélünk, olvasunk neki Mik a leggyakoribb beszédhibák a gyerekeknél? Két ilyen nagyobb csoportjuk van: a hangcsere és a hangtorzítás. A hangcsere az, amikor egy hang helyett másikat használ a gyerek, példásul s helyett sz-t, l helyett j-t. A hangtorzítás esetében pedig valami miatt nem jól ejti a hangot, például kicsúszik a nyelve a foga közt. Mikor érdemes logopédushoz fordulni? Ötéves kor előtt csak abban az esetben, ha például nagyon sok hanghibája van, és érezhető, hogy ezeket nem fogja tudni egyedül kiküszöbölni. Néhány hanghibához ötéves kor előtt nem kell logopédus, ez ilyenkor még életkori sajátosság, olyankor érdemes csak minket megkeresni, ha például egyáltalán nem indult még meg a beszéd, nagyon kevés szót, mondatot ismer/használ a gyerek, vagy csak nagyon nehezen lehet érteni. Minél fiatalabb korban kezdünk el logopédiai gyakorlatra járni, annál nagyobb lesz a fejlődés. Később már sokkal több a rossz berögződés. Persze felnőttként is lehet javítani a beszéden, de az sokkal több munkát, odafigyelést igényel. Ha a szülőnek beszédhibája van, az hatással lehet a gyerek beszédfejlődésére? Ha genetikai eredetű beszédhibáról van szó, akkor igen. Például fogazati rendellenességeknél szokott az ilyesmi előfordulni. De a gyerek nem csak a szüleit hallja, másoktól is kap nyelvi mintát, szóval ki tudja szűrni ezeket a hibákat. A médiában szinte mindenhol a standard nyelvváltozattal találkozunk. Bár a standard is ugyanolyan nyelvváltozat nyelvi szempontból, mint a nyelvjárási, mégis sokan gondolják, hogy a standard felsőbbrendű, úgymond az a szép. Szerinted hogy van ez? Fontos leszögezni, hogy a tájszólás nem beszédhiba, csak kiejtésben más, mint a standard nyelvváltozat. Én, amikor az egyetemre jelentkeztem, bementem megkérdezni, hogy kizáró tényező-e a palóc tájszólásom. Azt a választ kaptam, hogy egyáltalán nem. Persze, azt figyelembe kell vennem, hogy budapesti gyerekeknek nem fogok diftongusos a hangot tanítani. A fejlesztéseken jelenleg nem engedhetem meg magamnak, hogy palócul beszéljek, mert összezavarná őket. Ebből a szempontból egyszerűbb lesz, ha már majd otthon, Szlovákiában fogok dolgozni, mert használhatom a saját tájszólásom. Egyik nyelvváltozat sem jobb vagy szebb a másiknál. Mit csinálnál, ha valaki azzal keresne: nem akarom, hogy a gyerekem így beszéljen, ahogy, tanítsa meg szépen magyarul? Elméleti síkon előfordulhatna, de nem hiszem, hogy vállalni tudnám. Belém van valahogy kódolva, hogy ha olyannal beszélek, akiről tudom, hogy palóc, egyszerűen nem tudok vele másképpen. Már csak emiatt sem tudnék egy ilyen kérést teljesíteni. Fizikailag nem tudnám ezt megoldani, meg az elveimmel is szembemenne. Munkád során mi volt az eddigi legérdekesebb probléma, esetleg valami vicces szituációt fel tudsz idézni? Van egy kedves történetem, pont a tájszólással kapcsolatos. Az egyik gyakorlat során elfeledkeztem magamról, és palócul kezdtem beszélni, a gyerkőc meg csak nézett rám, hogy Móni néni, mi történt veled, olyan furcsán beszélsz? Olyan is előfordult, hogy egy kissrácot, akinek a nevét Marcsellónak kellene ejteni, Marcelónak hívtam, mert nem tudta kimondani. Hiába magyarázta nekem, hogy nem Marceló, hanem Marceló… nem tudtam, mire gondol. A kétnyelvű gyerekek beszédképzése is érdekes problémakör. Volt egy, akinek az apukája francia. A franciák máshogy ejtik az r hangot, ott hátul pörgetik, a torokban, ez pedig nálunk hibának számít. Nem egyszerű ilyenkor igazságot tenni két nyelv közt. Milyen segédeszközök vannak a beszéd fejlesztésére? A konyhában nagyon sok ilyen eszközt találni. A nyelvemelés javításához például kenjük be fent az orr alatti részt, illetve az állat csokikrémmel vagy lekvárral, és nyalassuk le a gyerekkel. Sós ropival, tortadíszítő cukorkával is lehet egyensúlyozni. Ezek mind erősítik az izmokat. A fagyizás nemcsak az ízek miatt csodálatos dolog, hanem a beszédizmok fejlődése szempontjából is. Fagyigyakorlatnak is hívják, amikor a nyelvünkkel be kell kanalazni a fagyit a szánkba. Ha ezeket gyakoroljuk, azzal kárt nem tehetünk, csak jót.  

Logopédia – a beszédhibások pedagógiája Szurdopedagógia – hallássérültek: siketek és nagyothallók pedagógiája