Anyák segítője, mit csinál egy dúla?

Mesélj egy picit magadról, mi indított el téged ezen a pályán?

Jelentkeztem a Szlovák Egészségügyi Egyetem szülésznő szakára, ahol két évig tanultam. Ekkor találkoztam először a dúlaság fogalmával. Nagyon megragadott az, hogy a dúlaságnál a nők, a várandós, szülő és a gyermekágyas nők érzelmi támogatása kerül a középpontba. Ezt a szülésznőségben nem tudtam megtalálni, sajnos a rendszer túlterhelt, hiányzik a személyzet, nem jut akkora egyéni figyelem az anyáknak.

Magyarországon végeztem el Békés Emőke dúla alapképzését, s az ezt követő másfél éves műhelygyakorlatot. Egy rövidebb képzésen is részt vettem itt, Szlovákiában, ezt Dézsi Réka tartotta. Ez volt ez első hazai dúlaképzés. Most már az időmet teljes mértékben a dúláskodás és az ebben való tökéletesedés teszi ki.

Egész pontosan mit csinál egy dúla?

Egyfajta asszonytársi segítő, laikus támogatója a várandós és a szülő nőnek. Segíthet a szülésfelkészítésben, mégpedig emberközelibb módon, ami nem csak a kötelező várandósgondozási vizsgálatokról szól. Nem mér vérnyomást, nem állít fel diagnózist, ez mind a nőgyógyásznál történik. A szülésfelkészítés alatt az anya érzéseivel, a lelki folyamatokkal, a félelmekkel foglalkozik. A dúla felismeri, ha szakemberre van szükség, legyen az akár pszichológus, pszichiáter. Az anyát támogatja, meghallgatja. Szüléskíséréshez is lehet dúlát kérni. Ilyenkor a terhesség 37. hetétől készenléti állapotot vállalunk, tehát nonstop ugraszthatóak vagyunk. A természetes fájdalomcsillapítási módszereket is megmutatjuk, mint például az aromaterápia, a masszázs, az akupresszúra. Ami a legfontosabb, az a támogató jelenlét. Gyermekágyi látogatást is vállalhat egy dúla. Ez egy komplex szolgáltatás, amely egészen a fogantatástól a gyermekágyig végigkísérheti az anyukákat. Vannak specializációk, szóval nem vállal mindenki mindent. Én például a kismamajógában bontogatom a szárnyaim, elvégeztem egy képzést, és egyéniben oktatom is. Kedvelt eszköz még a rebozó kendő is, mellyel a szülésnél szétnyílt csontok zárását tudjuk elősegíteni, de ez egy igazi csodakellék, rengeteg dologra használható.

Mi a különbség a dúla, a bába és a szülésznő között? Kinek meddig terjed a kompetenciája?

A szülésznőt nálunk a szülőszobán általában nővérkének szólítjuk, de egy szülésznőnek több kompetenciája van, mint egy nővérnek, ő akár élettani vajúdást és szülést is végigkísérhet egyedül, sőt elvégezhet közben vizsgálatokat (pl. CTG, szívhanghallgatás, hüvelyi vizsgálat). Csehországban például gyakran csak szülésznővel szülnek a nők, nálunk ez nem szokás, mindig ott van az orvos is, de a szülésznő konkrétan azt tanulja, hogyan tevékenykedhet a szülő nő körül. A bába ugyanúgy szülésznő, csak ő otthonszüléseket kísér. A dúla pedig a nem egészségügyi végzetséggel rendelkező, asszonytársi, laikus segítő. A dúlák egyébként folyamatosan képezik magukat, csak nem egészségügyi vonatkozásban.

Hogy viszonyulnak hozzátok a kórházak, orvosok? Jogilag hogyan működik ez?

A legtöbb kórházban az az elfogadott, hogy egy ember mehet be a szülőszobára az anyával. Magyarországon szerencsére azt is elfogadják, ha az anya párja és a dúla is bemennek. Ez kórháztól függ, nem lehet általánosítani. A szlovák parlamentben épp egy olyan törvényjavaslaton dolgoznak, amely jogilag lehetővé teszi a kísérőszemély jelenlétét is a szülésnél. A vajúdó nőhöz egyébként nemcsak a párja, hanem bárki bemehet, akit ő választ, nálunk az még nagyon ritka, hogy többen is bent lehessenek. Sajnos van egy általános ellenszenv az orvosok, kórházak részéről a dúlák irányában, mert túl spirituálisnak, elvontnak tartják, pedig a dúlák éppen segíteni szeretnék az ő munkájukat, nem pedig akadályozni. A legfontosabb a kommunikáció: a dúlának is el kell magyaráznia, hogy ő nem az orvos munkáját szeretné elvenni (erre ugye nincs is kompetenciája), hanem segíteni van ott. Az, hogy minden orvos, kórház másképp áll ehhez, sajnos a mi munkánkat is megnehezíti.

Mennyire ismerik a kismamák a dúlákat, mennyien élnek a lehetőséggel?

Nálunk nem igazán, meg hát ugye nem is volt erre eddig lehetőség. Magyarországon más a helyzet, ott már húsz éve vannak különböző dúlakörök. Úgy gondolom, hogy minél többen leszünk, minél többen megismernek minket, annál többen fogják igénybe venni a szolgáltatásainkat. Ha elbeszélgetek valakivel, sokszor én is azt kapom visszajelzésként, hogy de jó, ha tudtam volna, én is biztos dúlával szülök. Sokan egyébként úgy válnak dúlává, hogy vagy van egy nagyon rossz szülésélményük – ebben az esetben segíteni szeretne, hogy mással ez ne fordulhasson elő –, vagy ha nagyon jó szülésélményük volt, akkor ezt szeretnék újra és újra átélni másokkal is. De ez nem feltétel, nekem sincs saját szüléstapasztalatom.

Te kinek ajánlanád, hogy dúlát fogadjon?

Annak, aki szeretne személyes gondoskodást, akinek szüksége van arra, hogy az ő élményeit, érzéseit egy olyan kompetens személy hallgassa meg, aki otthon van a témában. Az, akinek nem elég az a várandósgondozás, amit a nőgyógyászától kap, hanem szeretne a lelki és érzelmi vetületével is foglalkozni a várandósságnak, anyává válásnak, mert ez az egész ugye nem csak testi folyamat, hanem hormonális, lelki is, amely során egy teljesen új szerepbe kerülünk. Az egészségügyi rendszernek nincs kapacitása, kompetenciája arra, hogy ezzel foglalkozzon.

Megalakult a Felvidéki Dúlák Közössége. Erről mondj néhány szót!

Az első alapképzésen tizenhárman végeztünk. Vataščin Balázs Emese kezdeményezte, ő egy Dél-Komáromban élő vajdasági dúla. Úgy érezte, jó lenne ebben a térségben is egy képzést elindítani. Szegi Arankával, a Fészek Családi Kör egyik alapítójával közösen szervezték meg, ahol Dézsi Réka volt a trénerünk. A közösség célja, hogy minél többen megtudják, mit jelent a dúlaság.Volt egy bemutatkozó előadásunk is Diósförgepatonyon Női segítők a 21. században címmel. Gombaszögön is szeretnénk majd egy interaktív előadást tartani.

Te mit gondolsz, mitől lesz jó egy szülés? Melyek azok a buktatók, amelyek az életre szóló élményt traumává változtatják?

Azt szoktam mondani, hogy alapból nincs jó vagy rossz szülés, hanem az számít, hogy az anya milyennek élte meg. Gyakran válik traumatizáló élménnyé, ha valamilyen elakadás van, akár érzelmi, akár fizikai akadály lép fel, az anya pedig nem tud túllépni rajta, magányosan éli meg, nem érzi magát biztonságban, nem engedik be hozzá a párját. A sürgősségi császármetszés is lehet traumatizáló. A vajúdás alatt egyfajta módosult tudatállapot áll fenn a hormonváltozások miatt. Ilyenkor a nők sokkal érzékenyebbek, akár egy mondat, fintor is lehet traumatikus. A dúla segít a biztonság megteremtésében.

Mi a menete annak, ha valaki szeretne egy dúlát?

A kapcsolatfelvétel után általában van egy ingyenes konzultáció, ahol jobban megismerhetjük a dúlát, kideríthetjük, valóban szükségünk van-e a szolgálataira. Ilyenkor jöhetnek partnerek, barátok is akár. Ha a konzultáció során a dúla nem volt szimpatikus, nem muszáj folytatni a közös munkát, nincsenek kötelezettségek. A dúla maga helyett is ajánlhat valakit. Az anya azt is eldöntheti, hogy mégsem szeretné ezt… Valaki csak konzultálni szeretne, valaki jógázni, valaki gyermekágyi segítőt. Ezt teljesen individuális.