Várakozás

Várjuk, hogy megszülessünk, hogy óvodába menjünk, iskolába, fejezzük be érettségivel, tanuljunk szakmát, esetleg sikerüljön egyetemi diplomát, titulust szerezni. Várjuk, hogy munkába lépjünk. Régebben még várták a kétéves katonaidő letöltését is. Várjuk, hogy megtaláljuk életünk párját. Várjuk az eljegyzést, az esküvőt, családot alapítunk, várjuk a gyerekeink világra jöttét. Várjuk, hogy elhagyhassuk a szülői házat, hogy a magunk urai lehessünk. Amikor mindezt elértük, jön életünk második fázisa, amikor már nem lenne szabad rohanva mindig újra várni, sőt fékezni kellene, élvezni az élet adta örömöket. Észre kell vennünk, hogy az életnek nemcsak kezdete és vége van, hanem szélessége és magassága is. Élveznünk kell gyerekeink cseperedését, örülni velük sok mindennek, felkészíteni őket az élet kihívásaira. Tőlünk függ, milyen tartalommal töltjük meg életünk legaktívabb éveit. Ezek alatt az évek alatt mutathatjuk meg igazán, milyenek is vagyunk, mennyit tudunk megvalósítani gyerekkori álmainkból. Igyekezni kellene kialakítani a legjobb körülményeket családunknak, megtalálni az egyéniségünkhöz illő lehető legjobb munkahelyet. Persze, ez sok mindentől függ, hol lakunk, milyen a végzettségünk, milyenek a lehetőségeink. Boldog ember, aki elmondhatja, hogy munkám a hobbim is. Aztán elérkezik életünk harmadik, befejező fázisa, és erre sem volna szabad mondanunk, hogy nem tudjuk befolyásolni, hogy ezek már a betegségek évei. Nagyon sok függ attól, milyen állapotban éljük meg a nyugdíjas- és öregkor kezdetét. Arról pedig általában mi tehetünk, hogy milyen egészségi állapotban, életkedvvel, milyen lehetőségekkel érjük el ezt a kort. Ha egész életünkben hódoltunk az alkoholnak, cigarettáztunk, nem vigyáztunk az elhízással, nem kezdtük gyógyíttatni időben betegségeinket, nem mozogtunk eleget, akkor valóban elmondhatjuk, hogy azért dolgoztunk, hajtottuk magunkat, a pénzt, hogy öregkorunkban legyen miből fizetni a megromlott egészségünkért. Az öregkor is sok örömet, lehetőséget rejteget, persze, hogy élni tudunk-e velük, azt főleg egészségünk határozza meg. De túlnyomórészt tőlünk, az aktivitásunktól függ sok minden. Vagy elmondhatjuk magunkról: ha tudtam volna, hogy ilyen sokáig fogok élni, sokkal jobban vigyáztam volna az egészségemre.

Halász József, Jászó