Kassán is Szent István

Hagyományos ökumenikus istentisztelettel ünnepeltünk a történelmi egyházak részvételével vasárnap, augusztus 22-én, idén a görögkatolikus Szent Istenanya Születése-székesegyházban, Bohács Béla görögkatolikus püspöki helynök, Orémus Zoltán református esperes és Pásztor Zoltán római katolikus püspöki helynök közreműködésével és meglepően nagyszámú jelenlevővel. A székesegyházban az istentisztelet előtt és után is fellépett a törökbálinti Cantabile kórus, majd Hanesz Angelika, a Csemadok Kassai Városi Választmányának elnöke meghívta a jelenlevőket a templom udvarán rendezett szeretetvendégségre. Kellemes vasárnapi délutánunk volt.

A Szent István-napi ünnepség államalapító szent királyunk emlékére a nemzeti összetartozás szellemében zajlott augusztus 24-én az Erzsébet utcai MaJel Rovás Centrumban. Az elején a vendégek megkapták a már hagyományos Szent István-emléklapot, most A Szent Jobb hosszú útja…, 80 éve az aranyvonattal Kassára is eljött! címen, ami egyben az ünnepség mottója is volt. Részlet a lapból: „A Szent Jobb aranyvonat Kassán – 1941. augusztus 20-án délelőtt érkezett meg a vasútállomásra, ahol nagy ünnepléssel fogadták a jelenlévők, majd a Szent Jobb-körmenet a Malom utcán keresztül a Fő utcáig menetelt. Délben a Dóm és az Orbán-torony közötti téren ünnepélyes szentmise volt, melyet a vendég egyházi méltóságokkal együtt Madarász István Károly megyéspüspök celebrált. A részt vevő tömeg a szentmise alatt a kiadott füzetekből imádkozott és énekelt. Az énekek egy dallamra magyar és szlovák szövegűek voltak, úgyhogy egy dallamra a magyarok és a szlovákok egyszerre énekeltek, ki-ki a saját nyelvén. Mondhatni, hogy ez a nap nagyon ünnepélyes volt Kassa és környékének, első volt a történelemben, s lehet, hogy az utolsó is… Az aranyvonat a délutáni órákban elhagyta Kassát.”

Magyarország kassai főkonzulátusáról Gris Emese Diána konzul asszonyt, valamint a jelen levő ünneplőket Ivanecky Mária műsorvezető köszöntötte. A Himnusz eléneklése után ünnepi beszédet mondott Balassa Zoltán helytörténész, aki felsorolta Szent István életpályájának legfontosabb eseményeit és tevékenységének maradandó eredményeit, melyek megalapozták az ezeréves királyságot. A program következő pontjában az előadott témához és az emléklaphoz kapcsolódóan többen felszólaltak, Varga Mária és Máté László a történelmi hagyományok létét fejtegették. Jómagam is csatlakoztam hozzájuk, hogy néhány ténnyel kiegészítsem a kétoldalas emléklapot:

Az 1938. év kétszeresen is szent év volt Magyarországon. Az egyik esemény, hogy a Szent Jobb aranyvonat államalapító királyunk halálának 900. évfordulójára emlékeztetve indult először országjáró körútra. Három éven át 22 városba vitte el az ereklyét, többek között Komáromba, Érsekújvárra, Lévára, Ipolyságra, Losoncra, Rimaszombatba, Rozsnyóra, Sátoraljaújhelyre és Kassára. A másik, hogy Budapesten rendezték a 34. Eucharisztikus világkongresszust. Az Aranyvonat 1945 után hosszú évekre megszűnt, csak idén újították fel eredeti kivitelben. A mostani esemény érdekessége, hogy ez évben újra Budapest rendezte az Eucharisztikus világkongresszust, már az 52-et.

Szt. Istvánt mint a magyar nemzet mennyei patrónusát az évek során azzal is megtisztelték, hogy tárgyak, bélyegek, utcák, terek, iskolák, templomok, falvak viselik a nevét. Az egykori Kassai egyházmegyében (1805–1918) 37 községben lettek a templomok Szent Istvánnak felszentelve, íme néhány ma szlovákiai hely:

* Az Eperjes megyei Újkelcse (Nová Kelča) községben (amely nagyon távol van a magyarlakta falvaktól) minden évben az augusztus 20. előtti utolsó vasárnapon ünneplik a régi templomuk búcsúját. A régi falut elöntötte a domašai víztározó, megszűnt, a templomot egy magasabb dombon sikerült megmenteni egy több méter magas körgát megépítésével.

* Szalánc (Slanec), a Kassától 25 km-re keletre fekvő majdnem színtiszta, 1500 szlovák lakosú községet még most is magyarnak mondják, de már csak egynéhány idős magyar nemzetiségű lakosa van. A Szent István-búcsút mindig szeptember első vasárnapján tartják, amire a parókiához tartozó környékbeli öt faluból is eljönnek.

* A Kassától 25 km-re nyugatra fekvő Hernádszentistván (Kostoľany nad Hornádom) szülöttjéről, Mécs Lászlóról nevezetes (eredeti nevén Martoncsik József, 1895 – Pannonhalma, 1978). A Corvin-koszorús magyar premontrei szerzetes Kassán, Nagykaposon és Királyhelmecen is ténykedett, költő, lapszerkesztő is volt. Nővére, Mária Martončíková – Kočanová (*1890 – † 1976) szlovák tanítónő, író, dramaturg volt.

Zárszóként mint a Szent István Társulás elnöke, itt is megköszönöm a jelenlevőknek, hogy elfogadták meghívásunkat a 10. ünnepségünkre annak ellenére, hogy a Covid–19 miatt nagyon korlátozva voltak a lehetőségek. Köszönet illeti a szereplőket, a szervezőket, Ivanyecky Máriát, aki motorja volt az ünnepségnek, Simon Ernőt, Demeter Nándort, Szeghy Andort és Major Imrét, a MaJel Rovás Centrum munkatársát. Az ünnepség végén a Szózatot Béres Viktor, a Kassai Iparista Klub tagja szavalta el. A szabad programban Füleky Ervin, az Őszirózsa énekkar hegedűse növelte a társaság nótázókedvét.

Viszlát 2022-ben, reméljük, sokkal jobb körülmények között.

Buday Ernő, Kassa