Bűnös vagyok, bánom

De azért még mielőtt rátérnék, hogy miért, hadd tarthassam meg az ígéretemet, hiszen azt is olvashatták, hogy megírom, a fiatalság kapcsán mi az, ami a Vasárnapra is vonatkozik. Annál is inkább, mert örömhír ez a sok nehézséggel terhelt időszakban, az akadályokkal, taposóaknákkal telirakott munkaterepen. Szeptember elsejétől bővült a leszűkült csapatunk, mégpedig egy lelkes, teherbíró és olvasóbarát fiatallal Récsei Noémi személyében. Akik hallgatják a Pátria rádiót, nézik a szlovák tévé magyar adását, azok a hangját, arcát jól ismerik (mindkettő kimondottan bájos), ám akik csak a Vasárnapot olvassák, szintén találkozhatnak a nevével már jó ideje a lapban. Egy hónapja viszont szerkesztőségünk derekas tagja, kiveszi részét a mindennapi munkából is. És ezért nemcsak neki jár köszönet, hanem a kiadóigazgatónknak, akivel ezt a modellt sikerült kialakítanunk, de legelsősorban a mi Ferenczy Évánknak, aki átengedte neki a helyét, és segítette őt bekapcsolódni a folyamatba. Ez így viszont önmagában még nem adna okot az örömre, hiszen egy régi jó kolléga távozása mindig szomorúsággal jár, csakhogy Éva nem távozott, és itt lép síkra az új szerkesztőségi modell: továbbra is ő szerkeszti a receptes oldalakat, mellékleteket. Az örömem tehát azért nem önző öröm, mert amiről már hosszú évek óta oly lelkesen beszélek, hogy a Vasárnap nemcsak azért családi lap, mert minden nemzedékhez szól, hanem mert a szerkesztőség is családként funkcionál családtagnak tekintve az Olvasókat is, ez a gyakorlatban is így működik. Azzal, hogy valaki benősül vagy férjhez jön hozzánk, nem szakad meg a kapcsolat és a munkaviszony azokkal, akik hosszú évek során alakították ennek a családnak a képét, világlátását. Ahogy Urbán Klári újságíróként továbbra is hozza nekünk, Önöknek a jobbnál jobb riportjait, Ferenczy Éva is teszi a dolgát szerkesztőként, így a folytonosság és a generációs értékek is biztosítva nálunk. Öröm nézni, ahogy ez a megfiatalodott csapat dolgozik, amilyen lelkesen ötletelnek, s nemcsak olyan technikai dolgokat tudnak, amihez nekünk már sajnos semmi fogékonyságunk, hanem friss szemléletet is hoznak a lapba, de úgy, hogy mélységesen tisztelik az idősebb kollégákat, bennünket. Tanácsot kérnek, és képzeljék csak el, meg is fogadják. Nem sok munkahelyen látni, hallani ilyesmit, amit én látok, hallok általuk. Például ahogyan felnéznek Szabó G. Lászlóra, Vrabec Máriára, s ahogy nemcsak mondják, bizonyítják is tetteikkel, micsoda megtiszteltetés számukra ilyen emberekkel egy csapatban dolgozni, az maga az ideális világ. De viszont is ám, öröm nézni, ahogy a tapasztaltabb kollégák értékelik ezek munkáját, segítik őket, ha kell, sőt elismerő szavakkal illetik. A mennyország. Hogy ezt mi most meg tudtuk valósítani, az köszönhető Önöknek, akik Hunčík Péter hívó szavára támogatják a Vasárnapot, és ebből a támogatásból sikerül egy ideig finanszíroznunk ezt a modellt. Akik pedig vásárlással vagy előfizetéssel támogatnak, mind-mind a lap létét biztosítják. Óriási köszönet érte.

És rögtön bocsánatot is kell, hogy kérjek minden előfizetőtől és vásárlótól, mert éppen őket rövidítettük meg a múlt héten. Kezdhetném magyarázni a bizonyítványom, hogy Tanár úr, kérem, én készültem, de az úgy volt…, hogy a virtuális szerkesztés hátulütője, hogy nem tudjuk, szinkronban vannak-e éppen a gépeink, a programok, hogy mindenki ugyanazt látja-e egy adott pillanatban, és hasonlók, de fölösleges, ez a tévénéző olvasóinkon nem segít. Igen, sajnálatos módon úgy esett, hogy az előző heti műsor jelent meg újra a múlt heti számban, pedig Isten látja lelkünket, négyen dolgoznak rajta keményen. Mind a négyük munkája kárba veszett úgy, hogy megkárosítottuk az Olvasóinkat is, és hiába vigasztalom őket, magam, hogy a járvány miatt a tévécsatornák is leállították a gyártást, nem azt sugározzák úgysem, amit meghirdettek, a hiba az hiba marad, a bűntudat nem múlik. Csak kérni tudom tisztelettel a megértést, a bűnbocsánatot, és reményleni, hogy megkapom. Ez egy bűnbánó vezér lett.

Holott örülni akartam.

Aki követni szeretné Hunčík Pétert azért, hogy 2025-ben és még az után is olvashassa a Vasárnapot, és megteheti, a következő számlaszámon tegye:

Československá obchodná banka, a.s.

Číslo bežného účtu IBAN: SK34 7500 0000 0001 2590 9023

Variabilný symbol: 999

A bűnbánók mindennap ott térdepeltek a kápolnában, VASÁRNAPonként kétszer is, és Dodds tiszteletes prédikációját hallgatták.

Emma Donoghue: A cafka

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 40. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene