História

80 éve szállt hajóra Bartók

Kortársai közül nem sokan értették munkáját és törekvéseit, amelyek mai szemmel is lélegzetelállítóak. Bartók Béla 80 éve, 1940 őszén emigrált az USA-ba, ahonnan már nem tudott hazatérni.
Veres István

2020. november 6. 10:00

Bartók

Viszont itt hagyott nekünk valamit, ami megkerülhetetlen. Bartóknak mind a zenéje, illetve a zenével kapcsolatos munkája, mind az életútja arról mesél, hogy az ember csak akkor alkothat nagyot, ha nem tagadja meg önmagát. Nagy és üres szavak ezek, melyek csak akkor nyernek értelmet, ha megnézzük, mi tette Bartók Bélát világhírűvé, és miért kényszerült emigrációba.

Előbb a zene, aztán a beszéd

Teljes nevén Bartók Béla Viktor Jánosként született a bánsági Nagyszentmiklóson (ma Románia) 1881-ben, apja iskolaigazgató volt, aki több hangszeren is játszott, és ami nagyon fontos, komponált is. A kis Béla első éveiben sokat betegeskedett, félénk, visszahúzódó természetű volt. Viszonylag későn tanult meg beszélni és járni, a zenére, dallamokra viszont már hamarabb reagált, és négyévesen már jó néhány ismert dalt le tudott ütögetni a zongora billentyűin. Édesapja korán meghal, édesanyjával való szoros kapcsolata viszont egész életében meghatározó. A turócszentmártoni születésű, gyerekkora egy részét Pozsonyban leélt Voit Paula maga is tudott zongorázni, zongoraleckéket is adott, származása folytán pedig mindennapos volt a német szó a Bartók családban (házvezetőnőként segédkező Irma nővére például élete végéig nem tanult meg tökéletesen magyarul).

Nagyszentmiklósról a családfő halála után költözni kényszerültek, a következő állomások közül a legmeghatározóbb Pozsony volt, ahol 1892 és 1899 között a tehetséges Bartók gimnáziumi tanulóéveit töltötte. Erkel Ferenc fia, László volt a tanára, és sokat gyakorolt a nála három évvel idősebb Dohnányi Ernővel is. Barátok voltak, és amikor a bécsi konzervatóriumból tandíjmentes továbbtanulást ajánlottak Bartóknak, Dohnányi hatására döntött mégis a pesti zeneakadémia mellett, ahol Liszt Ferenc tanítványánál, Thomán Istvánnál tanulhatott.

Népi és nemzeti dallamok

1903-ban lett országosan ismert a kor divatja szerinti nemzeties jegyeket viselő Kossuth-szimfóniájával. 1904 nyarán viszont történt vele valami, ami egész további életét és munkásságát meghatározta. A Gömör-Kishont megyei Ratkóhoz (ma Nagyrőcei járás) tartozó Gerlicepuszta egyik erdő széli üdülőházában nyaralt, amikor meghallott egy fiatal szolgálólányt énekelni. A dallam viszont teljesen más volt, mint amit Bartók addig népzenének gondolt. A lányt egyébként Dósa Lidinek hívták, és nem volt helybéli: Erdélyből, a Maros megyei Kibédről származott (ott is van eltemetve). Bartók, aki azért vonult vissza Gömörbe, hogy felkészüljön a következő hangversenyszezonra (az üdülőházba még zongorát is vitetett), kikérdezte a lányt, további dallamokat énekeltetett vele, és kezdett benne körvonalazódni új terve, amely egész további életét végig kísérte. A magyar népzene ősi dallamvilága kezdte foglalkoztatni, és mivel rájött, hogy az úgynevezett népies műdalok csak nyomokban tartalmazzák a hagyományos népzenét, dallamgyűjtő utakat kezdett szervezni, hogy a terepen dokumentálhassa ezt a fennmaradt eredeti dallamkincset. (Hozzá kell tenni, hogy pályatársa, Vikár Béla már 1896-tól fonográfra rögzített népdalokat.) Bartók Kodály Zoltánnal és egyedül is számos gyűjtőutat szervezett és járt végig, amelyeken megismerte nemcsak a magyarság és a szomszédos népek zenéjét, hanem az életkörülményeiket is. Mindez nagy hatással volt világnézetére. Sok román, szlovák és rutén dallamot is dokumentált és feldolgozott, emiatt később kritikák is érték. Ő viszont tartotta magát meggyőződéséhez, hogy a magyar népzene csak a környező népek népzenéjének hatásaival együttesen ismerhető és kutatható, hiszen évszázados, évezredes kölcsönhatások eredményeként lett olyan, amilyen.

Sikerek és fordulatok

Érdeklődése nem korlátozódott a Kárpát-medencére, francia segítséggel Algériában is gyűjtött. Az első világháborúban alacsony testsúlya miatt megúszta a sorkatonai szolgálatot, a trianoni döntés viszont elvágta őt azoktól a területektől, ahol korábban zavartalanul gyűjtötte a népi dallamokat. A római katolikus vallásról még 1914-ben áttért az unitárius hitre.

Pályája csúcsát a két világháború között érte el. 1921-ben kiadta A magyar népdalról című monográfiáját, aztán jöttek a zongoraversenyek és a vonósnégyesek, majd a 30-as években a Mikrokozmosz, a Cantata profana és a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára.

1909-től 1923-ig Ziegler Mária a felesége, válása után Pásztory Dittát, nála jó húsz évvel fiatalabb tanítványát veszi el. Egy fiuk születik, Péter (az első házasságból még 1910-ben született ifj. Bartók Béla – lásd a keretes írást). Közben külföldi nagyvárosokban koncertezik, 1930-ban a Francia Köztársaság Becsületrendjének lovagja lesz. 1936-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választják, és a törökországi Anatóliában gyűjt dallamokat.

Leveleiből egyértelműen kitűnik, mennyire zavarta a nácizmus fokozatos térnyerése, és ennek a politikai kurzusnak a magyarországi erősödése. Emigrációs terveiben nem az új világ lehetőségei vonzották, inkább az európai és a magyarországi helyzet taszította, hiszen munkásságának alapvető forrása továbbra is Európa, a Kárpát-medence volt. 1939 elején így ír londoni barátjának, Veress Sándornak: „Ha valaki itt marad, holott elmehetne, ezzel hallgatólag beleegyezik mindabba, ami itt történik.”

Elviselhetetlenből az ismeretlenbe

Az egyik nagy visszatartó erő idős édesanyja, aki 1939 decemberében hunyt el, innentől kezdve nem csak a háborús események gyorsultak fel, hanem Bartókék távozása is. 1940. október 8-án feleségével búcsúhangversenyt tartottak a Zeneakadémián, 12-én elhagyták Magyarországot, és 30-án érkeztek meg New Yorkba. A biztos elviselhetetlenből a biztos bizonytalanságba távoztak, ahogy egy másik levelében fogalmaz. Koffereik az út során elkallódtak, és beígért amerikai szereplési lehetőségeik is csak részben valósultak meg. Mindezek ellenére levélben biztatták ismerőseiket, hogy meneküljenek a háború és a fajgyűlölet veszedelmei elől, amíg még lehet. 1942-ben követte őket Péter fiuk, akit Magyarországról olasz és amerikai vízummal sikerült kimenteniük, ő a háború idején az amerikai hadseregben is szolgált.

Az emigráció kezdeti időszakában Bartók nemigen alkotott, nem érezte jól magát. Még az elején díszdoktorává avatta a Columbia Egyetem, és a megélhetéshez szükséges munkával is megbízták, szerb és horvát dallamokat kellett lejegyeznie. Életkedvét az hozta meg, hogy neves kollégáktól megrendeléseket kapott, Yehudi Menuhin például hegedűszonátákat kért tőle. Egészségi állapota viszont folyamatosan romlott, 1945 szeptemberében leukémiában meghalt. Ötlete rengeteg volt még, hiszen a kórházi ágyán azzal búcsúzott orvosától, hogy „csak azt sajnálom, hogy tele kofferrel kell elmennem”. Maradványait 1988-ban temették újra Budapesten. Jelenleg 96 éves Péter fia Floridában él, apja hagyatékáról ő gondoskodott. „Apám művei iránt szerencsére nagyobb az érdeklődés, mint amit ő feltételezett” – mondta egy 2006-os interjúban.

Fiáról mintázták az apját

1910-ben született ifjabb Bartók Béla, Ziegler Márta és a zeneszerző Bartók Béla egyetlen gyerekeként. Mérnöki szakmát választott, földmérőként dolgozott, és pályamérnökként a Magyar Államvasutaknál. Tovább vitte apja felvett unitárius hitét is, 1971-ben az egyház főgondnokává választották. Kinézetben nagyon hasonlított apjára, ezért 1983-ban róla mintázták az 1000 forintos bankón szereplő Bartók-portrét. Apja életrajzát és leveleit is sajtó alá rendezte, 1994-ben hunyt el.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 45. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Támogassa a vasárnapot

Bizonytalan időkben is biztos pont a Vasárnap. Hogy a gazdasági nehézségek ellenére fennmaradhasson, fokozottan szüksége van az Olvasók támogatására. Fizessen elő egyszerűen, online, és ha teheti, ezen túlmenően is támogassa a Vasárnapot!

Kattintson ide, hogy a járvány közben és után is legyen minden kedden Vasárnap!

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
borsi rákóczi-kastély

Ma adják át a felújított borsi Rákóczi-kastélyt

koronavírus kórház

Koronavírus: 8 beteg elhunyt, 49 új fertőzöttet mutattak ki a PCR-tesztek

oltas

Fontos az oltási hajlandóság növelése a vírus veszélyes változatának a terjedése miatt

rendőrség illusztráció

Sokan meghaltak egy perui buszbalesetben

hőség illusztráció

Hőségriasztást adtak ki az ország nagy részére

westernlovaglás

Vándorkupás verseny Galántán

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.