100 éve halt meg az utolsó magyar király

Vasárnap

Megpróbálta megmenteni az Osztrák–Magyar Monarchiát, de már túl késő volt. IV. Károlyt nem a trónra szánták, uralkodóként mégis empatikus, mások problémáira nyitott ember maradt. Harmincnégy évesen fejezte be életét, II. János Pál pápa 2004-ben avatta boldoggá.

Karl Franz Josef Ludwig Hubert Georg Maria von Österreich 1887-ben született, és ekkor még aligha gondolta valaki, hogy ő lesz Ausztria és Magyarország utolsó uralkodója. A magyar trónon IV., az osztrák császári trónon III. Károlyként ismerjük. Mivel Ferenc József és Erzsébet királyné fia, Rudolf trónörökös 1889-ben tragikus körülmények közt meghalt, a Habsburg–Lotaringiai-ház az idős császár trónörököseként Ferenc Ferdinánddal számolt. Egészen 1914. június 28-ig, amikor is Szarajevóban feleségével áldozatai lettek a merényletnek, amely kirobbantotta az első világháborút.

Vallásos, önzetlen gyerek

Ottó Ferenc főherceg, Károly édesapja nem sokat törődött a politikával és a birodalmi ügyekkel, viszont közismerten jó kedélyű, életvidám ember volt. Felesége, Mária Jozefa szász királyi hercegnő szigorú vallási neveltetést biztosított elsőszülött fiának, keresztapja például Ferenc József öccse volt. A kis Károly már gyerekként felhívta magára a figyelmet azzal, hogy saját ételét adta szegény gyerekeknek. Szigorú napirend szerint nevelkedett, több nyelven tanult egyszerre. Magyartanára a soproni iskolaigazgató, Tormássy János volt, középiskolai éveit pedig szokatlan módon egy nyilvános bécsi gimnáziumban töltötte, ahol szintén szerény viselkedéséről volt ismert. Fizikuma viszont gyenge, ezért többször is felírták neki, hogy mozogjon sokat, és tartózkodjon a jó levegőn.

Feleségem a tanácsadóm

Károly élete akkor fordult nagyot, amikor 1911-ben összeházasodott Bourbon-pármai Zita hercegnővel. Először a nyugat-csehországi Franzensbadban (Františkovy Lázně) találkoztak, és fokozatosan egymásba szerettek. Választásukat a családjaik nem befolyásolták, mivel rangban illettek egymáshoz, és még az idős császár sem emelt kifogást, hiszen Zita családja az európai arisztokrácia krémjéhez tartozott. Károllyal igazi társakra leltek egymásban, és később a legnehezebb helyzetekben is számíthattak egymásra. Nyolc gyerekük született.

Ami az öröklést illeti, gyerekeik már a Ferenc Ferdinánd elleni merénylet előtt trónörökösöknek számítottak, hiszen Ferenc Ferdinánd rangon aluli házasságával (Chotek Zsófiát vette el 1900-ban) vállalta, hogy utódai nem tarthatnak igényt a trónra. Ekkor még Károly apja, az említett Ottó Ferenc volt a soron következő trónörökös, ő viszont 1906-ban meghalt. A szarajevói merénylet után már egyértelmű volt, hogy az idős Ferenc Józsefet Károly fogja követni a trónon, ez pedig 1916-ban meg is történt. December 30-án tették a fejére a magyar koronát a budai Mátyás-templomban.

Majdnem sikerült a lehetetlen

Az első világháború kellős közepén a nagypolitikába csöppent új uralkodó szörnyűségnek tartotta a háborút, és bár trónra lépve nem volt túl nagy mozgástere, megpróbálta a lehetetlent. Reformkísérleteit a konzervatív Tisza István magyar miniszterelnökként akadályozta, ezért 1917 tavaszán Károly felszólította, hogy mondjon le. Bár ez megtörtént, Tiszáék parlamenti többsége megmaradt, így nem sikerült olyan intézkedéseket hozni, amelyek a szociális elégedetlenségeken enyhíteni tudtak volna (például a választójog kiszélesítése).

Károly a külpolitikában is megpróbálta a lehetetlent – különbékét kérni a franciáktól. Sógora, Sixtus pármai herceg jó kapcsolatokkal rendelkezett a francia vezető körökben, így az ő közreműködése révén sikerült Károlynak levelet váltania Clemanceau francia miniszterelnökkel. Bécs egy a Monarchiának adott különbéke fejében elismerte volna Elzászt és Lotaringiát Franciaország részeként. 1917-ben, amikor a cári Oroszország összeomlott, és a Monarchiával szövetséges németek csapatokat tudtak átcsoportosítani a nyugati frontra, Clemenceau is megijedt, és komolyan fontolóra vette az ajánlatot. Otakar Czernin, a Monarchia németekkel összejátszó külügyminisztere viszont nyilvánosságra hozta a francia miniszterelnök levelét, amiből nagy nemzetközi botrány lett. A franciák visszakoztak, Károly pedig fejmosást kapott Vilmos császártól és Czernintől is. Utóbbi arra is megpróbálta rábírni, hogy mondjon le, végül Károly ezt felesége határozott kiállásának köszönhetően elutasította (viszont az eset után egy kisebb szívrohamot kapott).

1918 őszén, amikor már egyértelmű volt a központi hatalmak veresége, Károly a választójog kiterjesztésével és a nemzetiségek irányába tett gesztusokkal próbálta menteni a menthetőt. Országát a nemzetek egyenrangú szövetségévé szerette volna átalakítani. Végül 1918 decemberében lemondott osztrák és magyar uralkodói jogairól (a trónról nem).

Horthy nem engedte vissza

A háború után Károly (szintén felesége tanácsára) ragaszkodott a magyar trónhoz, és két kísérletet is tett a visszatérésre. Az elsőt 1921 februárjában, a másodikat ugyanazon év októberében. Mindkét királypuccs kudarccal végződött, és bár Károlynak fegyveres támogatói is akadtak (legitimisták), az országot régensként vezető Horthy Miklós második alkalommal már fegyverekkel akadályoztatta meg, hogy Károly eljusson Budapestre (ez volt a budaörsi csata). Mivel Magyarország még királyság volt akkor, Horthy hűséggel tartozott az uralkodónak, viszont reálisan mérte fel, hogy ha az európai politikából kiátkozott Habsburgok megpróbálnak visszatérni a hatalom közelébe, a hadseregétől megfosztott Magyarországot lerohanják a Kisantant országai.

Károlyt és családját végül a Portugáliához tartozó atlanti-óceáni szigetre, Madeirára száműzték, ahol a következő év tavaszán, 1922. április 1-jén (valószínűleg spanyolnátha okozta légzési rendellenesség következtében) elhunyt. Családja volt mellette utolsó perceiben, és udvari papja, Zsámboky Pál. Zita királyné éppen nyolcadik gyermekükkel, Erzsébet főhercegnővel volt várandós, és mivel Károly halála után nehéz helyzetbe kerültek, rokonuktól, XIII. Alfonz spanyol királytól kaptak menedéket.

A következő évtizedek során az osztrák és magyar legitimisták Károly és Zita elsőszülött fia, Habsburg Ottó (1912–2011) trónigényét igyekeztek támogatni, de belőle sem lett már uralkodó.

Érdekes

Szentté is avathatják

Mivel Károly közismerten mélyen vallásos ember volt már gyerekkorától, halála után létrehozták a boldoggá avatását kezdeményező Imaligát (Kaiser Karl-Gebetsliga). Az igyekezet 2004-ben ért célt. II. János Pál pápa a boldoggá avatási ceremónián hangsúlyozta, hogy Károly példát mutatott a politikusoknak és az uralkodóknak, mert az általa fontosnak tartott értékeknek igyekezett a trónon is érvényt szerezni. Emléknapjának Zitával kötött házassága napját, október 21-et jelölte meg, hangsúlyozva ezzel, hogy Károly példás férj és családapa volt, ami azt mutatja, hogy a boldoggá és szentté avatás útja a házasságon keresztül is vezethet. Károly szentté avatási eljárását szintén megkezdték (ahogy felesége, Zita boldoggá avatását is, aki férjét élete végéig gyászolta, majd 96 évesen hunyt el Svájcban, 1989-ben).

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2022/13. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?