Megfigyelhet a munkaadó, de nem titokban

Jelige: Megfigyelés

A Nyitrai Munkaügyi Felügyelőségtől kértünk választ a kérdésére, és elsősorban arra hívták fel a figyelmet, hogy a munkaadónak tudatosítania kell: a dolgozó a munkahelyre való belépéssel nem veszíti el a magánszférához való jogát. Azt csak törvényes mértékben korlátozhatja a munkaáltató, és csak úgy, ha bárminemű megfigyelésre előre figyelmezteti a munkavállalót.

Róbert Bulla főfelügyelő figyelmeztetett arra a tényre, hogy a munka törvénykönyvének 11. cikkelye szerint a munkaadó csak olyan, a végzettségével és szakmai tapasztalataival kapcsolatos információkat gyűjthet az alkalmazottról, amelyek a posztja betöltésével kapcsolatban fontosak. Azt, hogy a megfigyelés a munkahelyen vagy közös helyiségekben – ebédlőben, társalgóban, de semmiképp sem mosdóban vagy öltőzőben – mennyire törvényes és indokolt, a dolgozó beosztása és a megfigyelés célja dönti el. Ezek lehetnek vagyonvédelmi, munkafegyelmi, biztonsági vagy egyéb okok, de a megfigyelés mindig csak úgy történhet, hogy tényéről a munkaadó előre értesíti az alkalmazottat. Ez azt jelenti, hogy tudomására hozza, melyik helyiségeket vagy tevékenységeket mikor, milyen időtartamban és hogyan ellenőrzi – például videó- vagy hangfelvételt készít-e. Az értesítésnek több módja is van: eleve tartalmazhatja az alkalmazottal kötött munkaszerződés, a kollektív szerződés, belső irányelvek, munkarend vagy akár írásban szétküldött értesítés is. Vagyis ha előre szólnak, hogy melyik napon kell rá számítani, akkor a próbavásárlás jogszerű, és felvétel is készülhet róla. A titokban, előzetes bejelentés nélkül készült felvételeket vagy az így végzett próbavásárlás eredményeit azonban a munkaadó nem használhatja fel az alkalmazottak ellen.