Így olvasd élelmiszereid csomagolását! Bevásárlási tippek 2. rész

h

Hú, de finom! Ezt hogyan csináltad, mit raktál bele?” ‒ merül fel bennünk akaratlanul is, amikor ízletes étellel kínálnak meg. Vajon ez a kérdés csak akkor fontos, amikor új receptet akarunk begyűjteni, vagy bolti vásárlásainkkor is, miközben a különféle élelmiszerek között válogatunk? Kíváncsiságunkat hamar lelombozzák a bonyolult élelmiszer-csomagolások, pedig jogosan felmerülő aggályainkra hasznos volna válaszokat kapnunk, mielőtt a pénztárcánkba nyúlunk. Hogyan tájékozódjunk az élelmiszereinkről? Mire figyeljünk oda vásárláskor?

Fontos a sorrend!

Kezünkben tartjuk a választott terméket, rajta rengeteg felirat, szám, jel. A számos adat zavarában azt sem tudjuk, hol kezdjük az olvasást. A címmel netán? Élelmiszereinknek gyakran fantázianevük van, így azzal nem sokra megyünk, ha arról akarunk többet megtudni, mennyire jó vásár számunkra az adott portéka. Elsőként azt kutassuk, hogy mi van benne, miből készült. A választ az összetevők („zloženie/zoznam zložiek”) felirat után találjuk.

A sorrend itt is fontos, hiszen a listán az alapanyagok az élelmiszer előállításakor mért tömegük szerint, csökkenő sorrendben vannak feltüntetve. Vagyis az szerepel az első helyen, amelyből a legtöbbet tartalmaz az adott élelmiszer. Ha legközelebb például csokoládét szeretnénk vásárolni, nézzük meg az összetevőket, mert könnyen csalódhatunk, ha azt tippeljük, hogy a kakaó lesz az első helyen.

Amit nem értek, abból nem kérek!

Időzzünk még el az összetevők listájánál. Jószerével csak pár hozzávalót találunk itt, és értjük is, mit jelentenek. Vegyük példának a kenyeret. Szerencsés esetben alapanyaga általában a liszt, a víz és a só. Három szó, és mindhármat értjük. Ám ha megnézzük a kenyerek címkéit, gyakorta tucatnyi összetevőt tartalmaznak. A jó kenyeret általában nem a nevéről ismerhetjük fel (gyakori jelző például a fitt, barna vagy magvas), hanem az összetevők listája alapján.

Nem kell pánikba esnünk, ha egy kenyér címkéjén háromnál több elemet találunk. Készülhet ugyanis többféle lisztből, lehet hozzáadva például köménymag. Noha a lista hosszabb, továbbra is jó választás lehet. Mérlegelni akkor érdemes, ha olyan hozzávalókat találunk, amelyeket nem ismerünk, vagy nem oda valónak értékelünk. A kenyér esetében ilyen például a cukor. Megjelenhet dextrózként (közismertebb nevén szőlőcukor). Az E472e mesterséges adalékanyag, nem kívánt hatásokkal. Utóbbi már nem hangzik olyan jól, ugye? A kenyér jó példa, mert a legtöbb háztartásban rendszeresen fogyasztják. Éppen ilyen élelmiszereknél érdemes a leginkább körültekintőnek lennünk, és a mesterséges adalékanyagoktól mentes lehetőségeket választanunk.

h

Rettegett E és idegen nyelvű társai

Ha ún. E-számot vagy idegen megnevezést találunk az élelmiszer összetevői között, nem kell a terméket reflexből visszaraknunk a polcra. Tájékozódjunk! A különböző adalékanyagokról és esetleges nem kívánt hatásaikról magyar nyelven például az alábbi linken találhatunk érthető leírást: https://portal.nebih.gov.hu/e-szam-kereso. A diferoil-metán elég ijesztően hangzik, akárcsak az E100, pedig csupán természetes színezékről van szó, a kurkuma fűszernövény gyökeréből kinyert kurkuminról. Ugyancsak sárgás színre festi élelmiszereinket az E104, amellyel azonban már nem árt vigyáznunk: olyan szintetikus színezőanyag ugyanis, amely a gyermekek tevékenységére és figyelmére káros hatást gyakorolhat.

Nem mindegy, hogy a legféltettebb kincsünknek adott ételben vagy italban épp melyik adalékanyagot használták. Félelem helyett inkább tájékozódjunk, használjuk az internetet. Elsősorban azoknak az élelmiszereknek érdemes utánanéznünk, amelyekkel rendszeresen tápláljuk testünket, valamint amelyeket gyermekeink, unokáink szájába adunk. Ha mindezt túl nagy erőfeszítésnek tartjuk, akkor dönthetünk úgy is, hogy nem veszünk olyan terméket, amelynél nem értjük, miből készült. Ha édességgel szeretnénk kényeztetni a gyermeket, akkor sütünk neki palacsintát, eperrel és tejszínhabbal. De hoppá! Mi a helyzet a tojással, a liszttel, a gyümölcsökkel és a többi, ún. egyösszetevős alapanyaggal?

a

Mérlegen a minőség

Amikor egyösszetevős élelmiszerek (ilyenek például a gyümölcsök, a zöldségek, a lisztek, a tej, a hüvelyesek, a húsok stb.) között válogatunk, a legfontosabb adatok, hogy kitől származnak, hogyan készültek. A csomagolás ugyancsak mindent elárul. Először valószínűleg a cég- vagy országnevet kezdjük keresni, de vigyázat (!), bennünket nem az érdekel, hogy ki csomagolta, őrölte vagy mosta az élelmiszert, hanem az, hogy hol termelték vagy tenyésztették azt a növényt, állatot, amelyből készült. Erre pedig csak a származási országként („krajina pôvodu) vagy az eredet helyeként („miesto pôvodu”) feltüntetett földrajzi névből kapunk választ.

Ha már tudjuk, hol termesztették a növényt, vagy hol tenyésztették az állatot, arról is érdemes tájékozódnunk, mindez milyen körülmények között történt. A legszigorúbb szabályoknak az ökológiai gazdálkodásnak kell megfelelnie, az organikus gazdálkodásból kikerülő bioélelmiszerek megítélése mégis vegyes. Nehéz egyértelműen kijelenteni, hogy a bio egészségesebb, hiszen nem készült még olyan átfogó tudományos kutatás, amely ezt alátámasztaná. Jó tudni azonban, hogy a bioélelmiszerekben négyszer-ötször kevesebb a vegyszermaradvány, ezek a gyümölcsök és zöldségek az egészségre nézve több fontos tápanyagot tartalmaznak.

Bevásárlási tippjeink folytatásából kiderül, mit kezdjünk felcímkézett ételeink többi jelölésével (mint a tápértékadatok, szlogenek vagy színes logók). Addig is használjuk a már megismert tanácsokat: csak azok után a termékek után nyúljunk a boltban, amelyekre valóban szükségünk van. A fent ismertetett kérdések segítségével keressük a választ arra, hogy a választékból mely árucikkek a legkifizetődőbbek számunkra.

Titkos kódok

A bolti tojásokról a legtöbbet a rajtuk lévő pecsétek árulnak el. Számokból és betűkből álló kód jelzi, hogy azt hol és milyen körülmények között tartott állat tojta. Az első számjegy a tojást tojó tyúk tartási körülményeiről informál (0 ökológiai tartás, 1 szabad tartás, 2 alternatív tartás, 3 ketreces tartási rendszer). Az utána következő betűk az ország kódjával a származási helyre utalnak. (Például SK – Szlovákia, HU – Magyarország.) A hazai tojások esetében a járás kódját is feltüntetik. (Például KN – Komáromi járás, GA – Galántai járás, VK – Nagykürtösi járás). Az utolsó érték pedig az állattartó telep sorszáma.

A különböző adalékanyagokról, esetleges nem kívánt hatásaikról itt tájékozódhatunk: https://portal.nebih.gov.hu/e-szam-kereso

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?