Hogyan hat a közösség hiánya a gyerekekre?

A személyiségre alapvetően jellemző a viselkedés, mely elsősorban a belső közérzetből és a környezeti ingerekre adott válaszokból tevődik össze. A jelenleg kialakult járványhelyzet miatt a környezeti ingerek módosultak, és a gyerekek viselkedése ezt visszatükrözi. Az új helyzet feldolgozása mindig egy izgalmi állapot, amely okozhat nyugtalanságot, nehézségeket. A változó környezethez, körülményekhez való alkalmazkodás a pszichés túlterhelés egyik forrása lehet, de tudatos odafigyeléssel ezek a gondok kezelhetők, megoldhatók.

A bezártság életmentő, de...

Az ember élete nagy részét közösségben tölti. A társas képességek rendszere az emberiség egyik legjellemzőbb tulajdonsága, egy elemi ösztön. A társas kapcsolataink révén tudjuk ellensúlyozni a környezetünkben felbukkanó negatív hatásokat. A kapcsolatok hiányában magányosnak, elszigeteltnek érezhetjük magunkat. A most kialakult járványhelyzet miatt a családokra, közösségekre az elmúlt hónapokban jellemző a bezártság, összezártság. Az emberek ritkítják a társas kapcsolataikat, a valós találkozásokkal szemben előnyben részesítik az online kommunikációt. Az ilyenfajta változást, elzárkózást, elszigetelődést most életmentőnek tekintjük, de szem előtt kell tartani azt is, hogy ez milyen mértékben befolyásolja egy-egy család és gyermek további életminőségét. Ezért nem túlzás a nagyobb odafigyelés, a szülők, a felnőttek részéről.

A járványhelyzet a gyerekeket is érinti. Érzik és érzelmi szinten megélik, hogy valami történik a világban, a közvetlen vagy tágabb környezetükben. A gyerekek nagyon érzékenyek, jól kimunkált tudattalan „érzékelőcsápjaik” vannak. Minden gyerek, mindegyik korosztály érzi, hogy változás következett be, és elsősorban a szülőtől várják a segítséget, az útmutatást. Az érzelmi stabilitás a szociális közösségben fejlődik igazán, s ennek hiányában most nagyobb feladat hárul a családra, a szülőkre. A bezártság a gyerekeket is megviseli. Az ilyen helyzetben nagyon sok minden felszínre tör. A feszültséget mindenki másképpen vezeti le, a stressz jelei minden gyereknél másképp mutatkoznak meg. Van, aki visszahúzódóbbá válik, valaki jobban felpörög, és így vezeti le az energiáit. A viselkedésbeli különbségek most jobban érzékelhetők. Az érzelmek nagyobb teret igényelnek, elengedhetetlen a családon belüli kommunikáció. A jól megválasztott párbeszéd kulcs lehet a megoldásra. Nagyon fontos, hogy tudjunk az érzelmekről beszélni, hogy az érzelmeket megnevezzük. Például: „Látom rajtad, hogy most kicsit szomorú vagy…, kicsit türelmetlen vagy…”. Aranyszabály: nem mindegy, hogy mikor, kivel, hogyan társalgunk! A kommunikációt megfelelő szinten, a gyerek korához, nyelvezetéhez, értelmi és érzelmi befogadóképességéhez kell alkalmazni. Ennek során nagyon sok probléma megoldható, és a beszélgetéseknek köszönhetően sikerülhet fenntartani a társas kapcsolatainkat, egy viszonylagos értelmi és érzelmi stabilitást biztosítani.

Online kapcsolattartás

A közösség hiányának feldolgozása korosztályonként is változó lehet. A kisebb gyerekek ezt általában otthon, játékban oldják fel. Iskolásdit játszanak, vagy olyan szituációs játékot, amiben megélik hiányérzetüket, és kifejezik, hogy milyen nehéz most nekik a társaik nélkül. Az ilyen játékban a szülő is partner, játszótárs lehet, és hozzáteheti, segítheti az érzelmek megnevezését. Ma már a szűk családtagokon kívüli kapcsolattartást a kisebb gyerekeknél is be tudjuk biztosítani az online kommunikációs eszközök segítségével. Akár videóbeszélgetés formájában fel lehet hívni a barátokat, ismerősöket. Mivel a kisebb gyerekek az ilyenfajta beszélgetést még nem mindig tudják megfelelő tartalommal megtölteni, gyakran igénylik a szülői segítséget, javaslatokat. Előre beszéljük meg gyermekünkkel, hogy ha szeretné, megmutathatja beszélgetőtársának, mit készített otthon, bemutathatja neki kedvenc játékait… Segítjük a gyereket kommunikálni, és fejleszthetjük a szociális készségét is.

A nagyobb gyerekek már magabiztosabban használják a technikát. Amikor online történik az oktatás, az iskolások jobban le vannak kötve, van feladatuk. Azonban az is nagyon fontos a gyereknek, hogy közösen alakítsunk ki egy fix napirendet. Ezzel sok otthoni konfliktus elkerülhető. A technika segítségével online egyedül is tudják tartani a kapcsolatot az osztálytársakkal, barátokkal. Biztosan sok szülő aggódva figyeli, mennyire megnőtt gyermekének a képernyő előtt töltött ideje. Tudjuk, hogy nincs olyan csetbeszélgetés, instagramozás vagy Facebook-üzenőfalgörgetés sem, ami helyettesítheti a játszóteret, az osztálytársakkal átélt személyes huncutkodásokat, az iskolában eltöltött közös idő élményét. Mivel ezek a lehetőségek most korlátozottak, így marad a szülő részéről a nagyobb engedékenység, összehangolva a következetességgel és felügyelettel.

A legnehezebb dolguk a kamaszoknak, serdülőknek van. A serdülőkor küszöbén az ő életfeladatuk a leválás a szülőkről, a kortársak felé nyitás. Most ez is nehezített. Az elmaradt bandázások, a valós találkozások hiánya számukra csaknem a „belehalok állapot”. Úgyhogy, ha kicsit jobban elvonulnak a családtól, ha nagyobb igényük van egy kis magányra, az is teljesen érthető. Ilyenkor nyitnak jobban a kortársaik felé és „technika csodáit” kihasználva tartják a kapcsolatot velük.

A szülőknek is nagyon fontos a jólétük megőrzése, a folyamatos kommunikáció a családtagokkal, barátokkal, hisz ők is attól érzik úgy, hogy nincsenek egyedül, és nem kell egyedül cipelni ezt a terhet. Nagyon fontos, hogy a szülők, a felnőttek a saját lelki egészségükre, kiegyensúlyozottságukra is összpontosítsanak, mert a gyerekek elsősorban az ő érzelmi hangulatukra reagálnak, és az érzelmi megnyilvánulásaikban hasonló érzelmekkel válaszolnak. Ehhez kívánok nagyon sok sikert és jó egészséget.

Belkovics Judit

A szerző iskolapszichológus

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/1. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene