Játszma. Játssz ma!

A játszma szófordulatát Eric Berne óta ismerjük, egészen pontosan Emberi játszmák című könyvét szentelte a témának. Nem jövök itt az általa feszegetett tranzakcióanalízissel, ennél sokkal egyszerűbb, emberibb oldaláról közelítem meg. A legtisztább, a legegyszerűbb oldaláról, úgy, ahogy egy gyermek képes az önfeledtség állapotában a játék(á)ba alámerülni.

Játszma – két ember között olyan cselekmények sorozata a játszmázó fél oldaláról, melyeknek minden részletes pontja előre ugyan nem biztos, hogy ismert, mégis egy bizonyos szintig megtervezett, s rendszerint valamilyen indítéka, szándéka van. Nem pusztán ok vagy feltétel nélküli szeretet alapú működés, hanem annak éppen ellenkezője. Sokszor tudattalanul, de még gyakrabban tudatosan használt akció.

Játssz ma – tegnap, holnap, a pillanatban és mindenkor. Az önfeledtség állapota, melyet valóban leginkább egy gyermek, vagy a gyermeki énünk ért meg. A tiszta, igazi, tét nélküli játék, a mindennapi örömünkért végzett tett, cselekedet, játék. Szándéka tiszta, egyszerű.

Az igazán elgondolkodtató és olykor félelmetes, hogy a játszmát olyan természetességgel űzzük, mint amilyen természetességgel feledkeztünk el a játék igazi, szenvedéllyel, örömmel és átéléssel teli mindennapi megéléséről.

Te melyiket választod, ma, holnap és mindenkor?

Ambrózai Zsuzsanna, Ember_kép