Hálaadás

Az amerikai filmekből és sorozatokból világszerte megismert ünnepről az évtizedek során lekopott a keresztény jelleg. Az ateisták, buddhisták, hinduk, zsidók, moszlimok, keresztények, rasztafariánusok és mindenki, aki amerikainak tartja magát, magáénak érzi ezt a napot.

Sok család szerteszét él a félkontinensnyi területen. Hétfő óta minden utazni kényszerülő azért imádkozik, hogy idejében hazaérkezzen. Persze az évente ismétlődő családi találkozónak nem mindenki örül, a hálaadás előtti este a bárok és kocsmák az év legnagyobb bevételére számíthatnak. Mások baráti társaságban, fogadott családjukkal ünnepelnek.

A mi karácsonyunkhoz hasonlítanám leginkább a hálaadást, mivel a család, szeretet, összetartozás és jó étel-ital ünnepéről van szó. Megjegyezném, hogy nem jár ajándékozással, ezért kicsit tisztább jellegű. Akik összejönnek, egymásnak örülnek, egymással foglalkoznak, nincsenek tárgyi elvárások, ajándékozási baklövések.

Az asztalra hagyományosan sült pulyka és tőzegáfonyaszósz kerül, valamint őszi zöldségek, mint a tök, zöldbab, krumpli, kukorica, édesburgonya és saláták, különféle összetételben. A köretek és a pulykatöltelék elkészítésének módja is családi hagyomány. Ahány ünnepi asztal, annyiféle recept. Mivel kora reggel óta készül az egészben sütött pulyka, késő délutánra a lakás vagy ház finom illatot áraszt. A köreteket nagy tálakban helyezik az asztalra, majd a vendégek körbeadják, hogy mindenki vehessen. A desszert almából vagy édes sütőtökből készült pite és fagylalt.

Minimum tíz, de inkább tizenöt vendéget, esetleg még többet képzeljünk el egy-egy vacsorán. A lakásokat, házakat kidekorálják, a legnagyobb szobát kiürítik, helyet kap benne egy nagy asztal és sok szék.

Evés előtt vagy alatt az asztal körül ülők elmondják, miért hálásak. Említésre kerül szeretteik egészsége, sikerei és bármi, ami örömmel töltötte el őket. Tavaly például New York város környékén sokan azért mondtak hálát, hogy ép bőrrel vészelték át a Sandy hurrikánt. Akik hónapokig áram és fűtés nélkül éltek, annak örültek, hogy volt fedél a fejük felett. Akiknek a házát elmosta a víz, vagy a tűz tette tönkre, hálát adtak, hogy túlélték a nagy vihart, melynek majdnem ötven áldozata volt.

Évente egyszer az emberek végiggondolják az elmúlt tizenkét hónap történéseit helyi és nemzeti szinten. Évente egyszer az emberek meghallgatják családjuk tagjainak és barátaiknak a beszámolóját arról, mi jó történt velük egy év alatt.

Az amerikaiakat sokan naiv nemzetnek tartják. Talán nyitottságukat, optimizmusukat és problémamegoldó képességüket vélik naivságnak. Én még nem hallottam olyan hálaadási asztalról, ahol ne lett volna a tervezettnél több vendég, gyakran olyan is, aki ezen az estén találkozott először vendéglátóival. Mint nálunk karácsonykor, az amerikai hálaadáskor sem szabad senkinek egyedül lennie. A gyerekek külföldi osztálytársakat, a felnőttek új kollégákat vagy itt lévő külföldieket hívnak meg otthonukba. A házak ajtajával a szívek is megnyílnak.