Finomra hangolt lélekkel

Lehet tánccal, zenével beszélni a családi erőszakról és arról, hogy évszázadok óta mennyi mindent takart el tájainkon az asszonyok köténye? Ötvözhető a népzene a komolyzenével, a folklór a klasszikus színházzal, a hagyomány a modernitással?

 Eljuthat egy minden értelemben kisebbségi társulat Európa legnagyobb színházi seregszemléjére, ahol a legjobbak kapnak esélyt a bemutatkozásra? A választ az összes kérdésre Hégli Dusan adta meg, aki saját társulatával és az Ifjú Szivekkel három hétig az Avignoni Színházi Fesztivál vendége lesz.

 

Az avignoni fesztiválra jelentkezni lehet, de arról, hogy milyen nagy a konkurencia, mi sem tanúskodik jobban, mint hogy Szlovákiából még soha egyetlen társulatot sem hívtak meg. Önöknek hogyan sikerült ez a bravúr?

Már régóta gondolkozom olyan produkción, amelyben a néptánc és a népzene kortárs színházi formában jelenne meg. Ezt a Finomhangolás című darabban sikerült megvalósítanom, és magától adódott az ötlet, hogy a produkcióval benevezzünk különböző fesztiválokra. Máshol is próbálkoztam, de az, hogy pont a kortárs színház fellegvárának számító Avignonban járunk sikerrel, számomra is hatalmas meglepetés volt. Az pedig már csak hab a tortán, hogy hét színház is érdeklődött irántunk, és mi magunk választhattuk ki a megfelelőbbet.

 

Ez az Espace Alya a város szívében, vagyis a fesztivál központjában.

Az egyik ok, ami miatt rá esett a választásunk, a központi fekvése, hiszen három héten át mindennap fellépünk, fontos, hogy a fesztiválközönség szeme előtt legyünk. De még ennél is jobban számít, hogy ennek a színháznak az igazgatója egyben a fesztivál igazgatója, és ott van az off program központi irodája is. A szakmabeliekkel ott lehet találkozni, kötetlenül beszélgetni, kapcsolatokat építeni, és nekünk most ez is fontos.

 

Hogy kell elképzelni egy fesztivált, amely hetekig csak színházról szól?

A seregszemle majdnem egy hónapig tart, az in programban mintegy ötven kortárs színházi társulat szerepel, az off programban pedig ennek talán a duplája. A műsorfüzet szerint 1400 produkciót láthat a közönség, közülük hetven táncszínházi, vagyis esetünkben még szigorúbb volt a mérce. Minden színházban kora délutántól éjfélig váltják egymást a társulatok, így leszünk mi is az Espace Alya műsorán huszonegy alkalommal. A rendezvény időtartama alatt több mint félmillió színházszerető ember fordul meg a városban, köztük mintegy háromezer színházi szakember, színikritikus és újságíró. Magyarán: mindenki ott lesz, aki a szakmában számít.

 

Az ön koreográfiáiban mindig olyan témákról van szó, amelyeknek közük van a hagyományhoz, de ma is az életünk részei, vagyis modern eszközökkel is kifejezhetők és érthetők. A Finomhangolásban nagyon merész és aktuális témát, a nők elleni erőszakot boncolgatja. Miért épp ezt?

Nálunk, táncosoknál nem annyira a téma, inkább az eszköztár megtalálása a nehéz, vagyis ráérezni arra, hogyan lehet hagyományos tánczenével aktuális problémákról beszélni. Amikor ez az eszköztár kialakult, akkor már tudtam, hogy a segítségével több mindenről is lehet beszélni, ezért lesz a Finomhangolás trilógia. Avignonban az első résszel mutatkozunk be, ez arról a sajnálatos kelet-közép-európai hagyományról szól, hogy az asszony verve jó, és a bántást illik csendben tűrnie. Nagyon sok embert érint a téma, mégsem beszél róla senki, mert maguk az áldozatok is szégyellik. Így volt régen, és sok helyen ma is így van, mert sok családban öröklődik ez a szemlélet. A darabban azt feszegetem, hogy a tradicionalizmus nem hordoz-e magában olyan veszélyeket is, hogy nekünk is el kell viselnünk, amit a nagyanyáink elviseltek. Ezt szerettük volna kifejezni a saját eszközeinkkel, vagyis népzenével, néptánccal és olyan komolyzenei elemekkel, amelyek népzenei elemekből táplálkoztak. 

 

Tudatosan akart kilépni a népzenei keretek közül, vagy menet közben adta magát az ötlet?

A népzenészek és néptáncosok hajlamosak arra, hogy falakat építsenek maguk köré, de az utóbbi években ebből többen is próbáltak kitörni és kapcsolatot találni a modern művészetekkel. Nekünk, magyaroknak külön szerencsénk van ebben, mert a Haydn-féle vonósnégyes-koncepció sehol nem épült úgy be a népi kultúrába, mint a Kárpát medencében. Ugyanazokon a Cremonában évszázadok alatt kifejlesztett hangszereken szólal meg a magyarpalatkai népi zenekar, mint a bécsi vonósnégyes. A 19. század eleji bécsi klasszikusok nagyban befolyásolták a népzene alakulását, a két hegedű, brácsa, cselló, felállás az erdélyi népi zenekarokban ugyanaz, mint a vonósnégyesekben. Haydn vonósnégyesei sokban emlékeztetnek az erdélyi falvak táncrendjére, és Bartóknál is hallható az a dinamizmus és harmóniavilág, amely ennek a tájnak a népzenéjére jellemző. Ez a folytonosság és kölcsönhatás feljogosít bennünket arra, hogy a népzenét is úgy kezeljük a darabban, mint egy kamarazenét.

 

Vagyis nem kifejezetten néptáncos produkciót láthat majd az avignoni közönség.

Ehhez a zenéhez kötődik bizonyos fajta mozgáskultúra, de a népi elemeket csak az fedezi fel benne, aki ismeri őket. Mi hangok, mozdulatok, érzések és képzettársítások szintjén beszélünk olyan jelenségekről, amelyek nagyon sok embert érintenek, mégsem beszél róluk senki, mert az áldozatok szégyenérzete sokszor nagyobb, mint az elkövetőké.

 

A fesztiválra a Hégli Dusan Társulat nevezett be. Ez egyszeri vállalkozás, vagy a jövőben is számíthatunk hasonló kísérletező szellemű produkciókra?

Az elmúlt tizenöt évben sok minden mással is foglalkoztam, nem csak az Ifjú Szivekkel. A Szivek állami intézmény a maga pontos küldetésével, ezért akartam róla leválasztani azt a vágyamat, hogy a népzenéből indulva más irányba nyissunk. Avignonba csak saját társulattal juthattam ki, mert ez alkotói pályázat volt, alkotóként viszont nem mehettem volna ki huszonnégy tagú társulattal, ezért az együttműködés. Nagyon sok neves szakember dolgozott még velünk: Szűcs Edit, a Saul fia kosztümtervezője, Kelemen László, aki vonósnégyest írt a darabhoz, valamint neves magyarországi zenészek és táncosok. Huszonnégyen utazunk ki Avignonba, komoly felkészülést és ott is folyamatos profi munkát igényel, hogy nap nap után megtöltsük a nézőteret, és ugyanazt tudjuk nyújtani.

 

Szlovákiából először jutott ki társulat Avignonba. Támogatja a produkciót, vagy az ott tartózkodást az állam?

Nem, hiszen az Ifjú Szivek produkcióit és szerepléseit sem támogatja, a költségvetési tétel csak az alkalmazottak fizetését fedezi. Az előadásokra mindig nekünk kellett előteremtenünk a pénzt, és a társulat évek óta semmilyen pályázati támogatást nem kapott sem innen, sem Magyarországról. Az avignoni szereplés fedezetét is nekünk kellett összeszednünk és egykori táncosok, művészetpártoló mecénások támogatása nélkül nem utazhatnánk ki. Én már azt is nagy sikernek tartom, hogy ez sikerült. Ha újra meghívást kapunk, és stabilan jelen lehetünk ebben a színházi szempontból mérvadó közegben, azt már a munkánk komoly elismerésének és az elképzeléseink visszaigazolásának tartanám.

 

 

 

 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?