Aki beteg, legyen otthon

Aki nem pihen, bírságot kap

Csakhogy a dolog nem ilyen egyszerű, mert hiába van a beteg otthon, ha a szociális biztosító ellenőrei azon kapják, hogy épp fát vág az udvaron, falat mázol, vagy lekvárt főz, akkor nem csak a táppénz ugrott, de még bírságot is kiróhatnak rá. Ennek összege a törvény szerint a 16 596 eurót is elérheti, de Peter Višváder, a Szlovák Szociális Biztosító szóvivője azt állítja, ritkán szokták a maximális összeget kiszabni. Általában néhány száz vagy néhány ezer euróra rúg a bírság, a szabálysértés mértékétől függően. Másként ítélik meg, ha valaki a legszükségesebb teendőeket végzi el otthon, vagy elugrik a boltba kenyérért, és másként, ha a betegszabadsága alatt azt posztolja a Facebookra, hogy a tengernél nyaral, vagy hogy mennyi munkát győzött otthon elvégezni. 

Rossz csengő nem kifogás

A biztosító ellenőrei a nap bármely órájában, hétvégén és ünnepnapokon is látogathatják a betegeket, és az orvos által meghatározott kimenőn kívül mindig otthon kellene találniuk őket. Nem feltétlenül ágyban, mert nem minden betegség kívánja meg az ágynyugalmat, de egész biztosan lakásrendezés vagy ásás közben sem. 

Akit nem találnak otthon, annak értesítőt hagynak a postaládájában, hogy nála jártak. Ezt követően a betegnek három napja van arra, hogy bemenjen a biztosító helyileg illetékes irodájába, és igazolja, merre járt. Ha ezt nem teszi meg, a biztosító dönt a bírság mértékéről. Az ellenőrzések tulajdonképpen már tavaly szigorodtak, és sokan nehezményezték is, hogy az ellenőrök akkor csengettek náluk, amikor aludtak, így nem hallották, vagy műtét után nem tudtak felkelni és ajtót nyitni. „Panelházban lakunk, rossz volt a csengő, amikor 39 fokos lázban otthon feküdtem. Honnan tudhattam volna, hogy itt jártak a biztosító ellenőrei? A férjem hozta fel a postaládából az értesítőt, és ő ment el a biztosítóba elmagyarázni, mi történt. Nagyon korrektek voltak, rákérdeztek a gondnokságon, valóban rossz volt-e a csengő, és nem bírságoltak meg. De nem tudom, mi lett volna, ha a csengő működik, csak épp mélyen alszom” – osztotta meg velünk tapasztalatait nagykéri olvasónk, Anna.

Az alvó beteget is felkelthetik

Az történt volna, hogy a szociális biztosító felveszi a kapcsolatot a kezelőorvosával. Ha az igazolja, hogy olyan az állapota, vagy olyan gyógyszert szed, amelynek következtében nappal is annyira mélyen alhatott, hogy nem hallotta a csengőt, biztos, hogy nem kap büntetést. „Ha a beteg tudja, hogy rossz a csengő, vagy a kutyája szabadon van az udvaron, és az ellenőrök nem tudnak bemenni, ajánlatos ezt bejelenteni a helyileg illetékes fiókunknál. Figyelembe vesszük azt is, ha a beteg gyógyszertárba, élelmiszerboltba megy, de csak abban az esetben, ha egyedül él, és nincs, aki bevásároljon neki. Jó, ha megőrzi a számlákat, mert ezekkel igazolni tudja, mikor hol járt” – mondja Peter Višváder. Ha a hozzátartozók engedik be az ellenőröket a lakásba, és azt mondják, a beteg alszik, az ellenőröknek jogukban áll azt kérni, hogy keltsék fel. Ha van bennük emberség, beérik azzal, hogy betekintenek a hálószobába, de megtörtént már az is, hogy valóban felkeltették a beteget, mert tőle akarták hallani a nevét. „A betegállományban lévő személy helyett annak alvó testvérét mutatták az ellenőröknek, és miután felkeltették, az el is mondta, hogy semmi baja, csak minden délután szokott szunyókálni egyet. Az állítólagos beteg közben lekvárt főzött a nyári konyhában, az illat vezetett oda bennünket” – mondta el a szociális biztosító neve elhallgatását kérő ellenőre, aki szerint az emberek nagyon találékonyak, és sokszor visszaélnek a rendszerrel. Gyakran íratják ki magukat, amikor nemszeretem munka, szolgálati út áll előttük, vagy elbocsátás fenyegeti őket, de mivel a lakosság általános egészségi állapota elég rossz, szinte lehetetlen a szándékosságot bizonyítani. Magyarán, aki nálunk elmegy az orvoshoz, annál biztosan találnak valamit. Az ellenőrök ezért nem a betegség tényére összpontosítanak, hanem arra, hogy a páciens otthon tartózkodik-e a lábadozás idején, és tartózkodik-e a fizikai munkától. 

Költözik, jelenti

Vannak persze bonyolultabb esetek is, lévai olvasónk édesapja például térdműtéten esett át, és már a kórházból való hazaérkezése után két nappal becsengettek hozzá az ellenőrök. Mire felkelt és két mankóval nagy nehezen az ajtóhoz araszolt, megunták a várakozást, és elmentek. 300 eurós bírságot szabtak ki rá, mert úgy ítélték meg, elég hosszú ideig álltak a lépcsőházban ahhoz, hogy a beteg elérjen az ajtóig. Annak ugyanis mindenképp be kell engednie a szociális biztosító ellenőreit.

Ha valaki műtét után egy ideig a gyerekeinél szeretne lakni, mert ők fogják ápolni, ezt is meg kell beszélnie a kezelőorvosával – már csak amiatt is, hová fog járni ellenőrzésre, stb. –, és az új címét írásban be kell jelentenie a szociális biztosítóban. Ha ezt nem tette meg, a lakhelyén fogják keresni, s távolléte „igazolatlan hiányzásnak” számít, azaz a táppénzébe kerülhet. „Az ilyen eset viszonylag kevés, mert a kezelőorvosok ismerik a betegeket, tudják, ki gondoskodik róluk, és figyelmeztetni is szokták őket erre a kötelességükre” – mondja Peter Višváder. 

Orvos szab kimenőt

A szigorúság Višváder szerint már csak azért is indokolt, mert a táppénzt a mi betegbiztosításunkból fizetik. Ha a munkaadó gyanakszik, hogy alkalmazottja visszaél a betegszabadsággal, kérheti a biztosítót, hogy tartson nála ellenőrzést, de ugyanígy feljelenthet bárkit a szomszédja is, hogy mialatt táppénzen van, már lefestette a kerítést, vagy bekapálta az egész kertet.

A betegség nem kell, hogy rabságot jelentsen, főleg a hosszantartó lábadozás esetén fontos, hogy a páciens újra szocializálódjon és visszatérjen a hétköznapi kerékvágásba. Ezért az orvosok általában négyórás kimenőt határoznak meg, délelőtt 10.00–12.00 és délután 14.00–16.00 között. Az időpont variálható, de mindenképp az orvos írja elő, a beteg magától nem változtathat rajta. Bizonyos esetekben korlátlan is lehet a kimenő ideje, de ezekről már a biztosító konzultál szakemberekkel. Itt olyan betegségek jöhetnek számításba, amelyek a rendszeres munkavégzést ugyan akadályozzák, de a normális életvitel és a társadalmi kapcsolatok ápolása kifejezetten jót tehet a páciensnek. Az érintetteknek nincs mit irigyelnünk, mert a korlátlan kimenő szinte mindig hónapokig elhúzódó, gyakran lelki betegséget jelent, amelynél már az elszigeteltség is komoly probléma. A betegállomány maximum ötvenkét hétig tarthat, utána a beteg kérvényezheti a rokkantnyugdíj megítélését. 

Így betegeskedünk mi

• tavaly Szlovákiában 110 ezer ember volt betegszabadságon
• a szociális biztosító 311 millió euró táppénzt fizetett ki
• átlagosan 236 euró táppénzt kaptak a betegek
• a betegszabadság legfeljebb 52 hétig tarthat
• a kimenő általában napi négy óra