Most éri meg nyugdíjba menni

Aki fel tud mutatni negyven ledolgozott évet, és a kiszámolt nyugdíja eléri a 430 eurót, az most jól járhat, a többiek várhatnak, lesz-e egyáltalán nyugdíjuk. 

Az érdeklődés a korkedvezményes nyugdíj megítélése iránt olyan nagy, hogy a Szociális Biztosító országszerte kénytelen volt meghosszabbítani az ügyfélfogadási órákat. Szeptember végéig már több mint 15 ezren kérvényezték a korkedvezményes nyugdíjat, és nagy részük meg is felelt a feltételeknek. Ez év januárjától ugyanis mindenki, aki negyven évet ledolgozott, és a befizetései alapján legalább 430 eurós járulékot számoltak ki neki, öregségi nyugdíjba vonulhat. Sőt, ha valakinek a rendes nyugdíjkorhatárig nem több, mint két éve lenne hátra, még a negyven ledolgozott évet sem kell felmutatnia.

Kétszer is emelnek

De nemcsak emiatt vonulnak most tömegesen nyugdíjba a hatvanasok, hanem azért is, mert jobban nem fognak járni akkor sem, ha még néhány évig dolgoznak. Idén ugyanis kétszer valorizálják a nyugdíjakat: először 11,8, majd 10,6, jövő januárban pedig újabb 3,6 százalékkal. Az, aki csak jövőre nyújtja be a korkedvezményes nyugdíjra vonatkozó kérvényét, összesen 14,5 százalékos valorizációra számíthat, ami egy 700 eurós nyugdíj esetében több mint 50 eurós havi veszteséget jelent.

A valorizáció mellett az is fontos szempont, hogy azoktól sem vonnak le túl sokat, akik nem érik el a rendes nyugdíjkorhatárt. Negyven ledolgozott év esetében minden hónapért, ami a rendes nyugdíjkorhatárig hiányzik, 0,3 százalékkal csökken a járulék összege, ha pedig a negyven év sincs meg, 0,5 százalékkal.

Aki úgy dönt, hogy a fentiekben felsorolt feltételek mellett korkedvezményes nyugdíjba vonul, annak december végéig kell benyújtania a kérvényét. Ajánlatos minél hamarabb érdeklődnie a Szociális Biztosítóban, tejesíti-e a feltételeket. Ezt megteheti a biztosító weboldalán, az úgynevezett elektronikus számlán is, de mivel ez eléggé átláthatatlan, jobb, ha az internet világában kevésbé járatosak személyesen vagy telefonon foglalnak időpontot. Mindenki bármelyik kirendeltségen beadhatja a kérvényét, nem csak ott, ahová a lakhelye alapján tartozik.

Év végéig kell kérvényezni

Aki már elérte a nyugdíjkorhatárt, az jövőre (de legkésőbb három éven belül) ráér kérvényezni a nyugdíjat, a szociális biztosító visszamenőleg is kifizeti neki a járulékot. Ez a korkedvezményes nyugdíjasokra nem vonatkozik, nekik meg kell szüntetniük a munkaviszonyukat, mielőtt beadnák a nyugdíj folyósítására vonatkozó kérvényt. Mivel számolni kell a kéthavi felmondási idővel is, aki ezt nem győzte október végéig, az már csak abban bízhat, hogy sikerül megegyeznie a munkaadójával. A vállalkozóknak ugyancsak be kell szüntetniük a tevékenységüket, mielőtt korkedvezményes nyugdíjért folyamodnak. Miután a korkedvezményes nyugdíjat megítélte a Szociális Biztosító, már a a nyugdíjas is újra dogozhat, de az éves jövedelme nem haladhatja meg a 2400 eurót. Azzal is számolnia kell, hogy a jövedelme után magasabb adót fog fizetni. Amint a korkedvezményes nyugdíjas eléri a rendes nyugdíjkorhatárt, ismét korlátozások nélkül vállalhat munkát. Kivételt képeznek az egészségügyi dolgozók, pszichológusok, állatorvosok, ügyvédek, közjegyzők, adótanácsadók, földmérők, akik 2023 júniusa óta minden korlátozás nélkül jogosultak a korkedvezményes nyugdíjra.

Mielőtt beadná a kérvényt, mindenki számolja ki, hogyan jár jobban. Aki két évvel a hivatalos nyugdíjkorhatár elérése előtt kérvényezi a korkedvezményes nyugdíjat, az 12,5 százalékkal kisebb járulékra számítson. Ha egy éve volt hátra a rendes nyugdíjig, akkor 6,5 százalékkal kap kevesebbet. Fontos szempont az is, hogy akinek biztos, jól jövedelmező állása van, mennyivel kereshet többet, és mennyivel magasabb lehet a nyugdíja, amikor eléri a korhatárt. Végső soron azonban sokaknál mégsem a számok döntenek, hanem az, mennyire vágynak már nyugalomra.

Mi kell a korkedvezményes nyugdíjhoz?

• 40 ledogozott év vagy legfeljebb két év a rendes nyugdíjkorhatárig
•  430 euró kiszámolt nyugdíj
• legalább 15 év nyugdíjbiztosítás

Mi számít bele a 40 évbe?

• anyasági és szülői járulék
   

Mi nem számít bele a 40 évbe?

•  tanulmányi idő
• munkanélküliként bejegyzett időszak
   

13. nyugdíj is lesz

Idén is lesz 13. nyugdíj, de nem teljes összegben: a nyugdíjasok legfeljebb 300 eurót kapnak. A minimális nyugdíj összege, amelynél a járulékos a teljes 13. nyugdíjra jogosult, 268,89 euró, és innen kezdve fokozatosan csökken a 13. nyugdíj összege. Azok, akiknek a nyugdíja meghaladja a 963 eurót, csupán 50 euróra számíthatnak. Jövőre már az átlagnyugdíj összege, vagyis kb. 606 euró lesz a 13. nyugdíj.

A szülői bónusz vége

A szülői bónuszt az új kormány nem szünteti meg, de már nem is teszi kötelezővé. Mindenki maga döntheti el, hogy az adója két százalékát a szüleinek, vagy valamelyik nonprofit szervezetnek utalja. A szülők jövedelmét illetően ez jelentős csökkenés, mert amíg egy átlagjövedelemmel rendelkező gyermek estében eddig évi 260 euró volt a bónusz, most jelentéktelen 36 euróra csökken. A nonprofit szervezetek esetében viszont ez komoly érvágást jelenthet, mert nagyrészt a 2 százalékos adófelajánlásokból működnek. 2022-ben több mint 43 millió eurót kaptak az adófizetőktől, akiknek most azt kell majd eldönteniük, hogy az adójuk 2 százalékát mondjuk egy rákos gyerekeket segítő alapítványnak, vagy a saját szüleiknek utalják. A gyermektelen nyugdíjasoknak és azoknak, akiknek a gyermekeik bármilyen okból nem dolgoznak, betegek, vagy külföldön adóznak, a szóban forgó 2 százalékra sem lesz jogosultságuk.

A cikk a Vasárnap családi magazin 47-es számában jelent meg, 2023. november 21-én.