Bandor Éva – Komárom földi csillaga

b

Meghitt hangulatú ünneplés volt. Már-már családi hangulatú. Eljöttek azok, akik ismerik, szeretik, nagyra becsülik őt. Bandor Éva csillagot kapott Komárom szívében. Hol másutt, mint a város mozija előtt. Történetesen: kőhajításnyira a hely történelmi magvától, az Európa-udvartól. De nem messze a Dunán átívelő Erzsébet hídtól sem, amely két országot, két kultúrát, két nemzetet köt össze.

Sokan érezték fontosnak, hogy ott legyenek. Hogy ne csak lássák az ország egyik kiválóságát, szakmai körökben is évek óta elismert művészét, hanem vele együtt örüljenek sikereinek, köztük épp annak a csillagnak, amely mostantól a nevével ékesíti azt a várost, ahonnan nagy útjait teszi országhatárokon túlra, eljutva egy távoli földrészre is.

Bandor Éva Komárom büszkesége. Nem tegnap és nem tegnapelőtt nyerte el az itt élők tekintélyét. 1991-től játszik a komáromi Jókai Színházban, 2001-ben lett a társulat tagja, ezzel együtt pedig a város lakója. S bár 2019-től megsokszorozódott külső munkái függvényében vendégként vállal szerepet a csapatban, továbbra is Komáromot tekinti élete központi helyszínének. Itt él a családjával, ide tér haza mások életéből, akikkel aztán a mozivásznon találkozunk általa, itt töltekezik, lelkének ez a város a nyugvópontja.

És Komárom most örökre magához ölelte. Csillaga itt már nem fog kihunyni soha.

A következőkben már a csillagavatón elhangzott köszöntőm szövegéből olvashatnak részleteket.

b

Nagy művészeket fogok idézni. Nem külföldi sztárokat, Hollywood megváltóit, filmes messiásait, hanem a szívünkhöz sokkal közelebb álló Páger Antalt és Törőcsik Marit.

„A színészet jellem kérdése” – vallotta Páger Antal.

„Az emberséged áttör az alakításodon” – állította Törőcsik Mari.

Csillagot avatni jöttünk. Nem égi – földi csillagot! Az ott fent, felettünk, messze tőlünk, hidegen ontja fényét. Lentről nézve villódzó, sziporkázó fénypont. Közelében a Nap, Földünkhöz a legközelebbi csillag, vakító fénnyel süt ránk. Éget és perzsel.

De itt egy földi csillag! Fénye meleg sugarakat szór, beszökik szívünkbe-lelkünkbe. Nem hagy rajtunk vörös foltokat, mint a Nap. Épp ellenkezőleg! Fürödhetünk a sugaraiban.

Ez a csillag mától Bandor Éva csillaga.

*

Bandor Éva nagy színésznő, erős színésznő, kamera előtt is jól terhelhető. Mondhatnám: strapabíró színésznő. Úgy ölti magára a figurát, hogy a nyolcadik bőrévé válik. Természetesen viseli. Összenőnek. Eggyé válnak. Elválaszthatatlanok lesznek. Szétbonthatatlanok.

Kétféle színész létezik, állítják a szakma tudorai. Ösztönös és gondolkodó. Előbbit az érzései, a megérzései, a sejtései vezénylik, utóbbit az agya, a szakmai tudása, gazdag élettapasztalata irányítja. De van egy harmadik, nem jegyzett kategória is: nála egyszerre működnek az ösztönök, és diktál az elméje is. Nemcsak az intelligenciahányadosa, vagyis az értelmi képessége, hanem az érzelmi intelligenciája is magas. Ezzel el is árultam, hogy Jászai Mari-díjas művészünk miből gyúrja össze a rá bízott figurákat. Hogy mitől olyan életízűek, életszagúak. Hogy mitől olyan hitelesek, meggyőzőek, elemi erejűek, szuggesztívek.

*

Ő nem ollóval dolgozik. Nem nyír körbe megrajzolt alakokat, nem hoz papírmasé figurákat. Magából építkezik. Saját kútfőből merít. Lelke mélyén elraktározott emlékekből, érzelmekből, feszültségekből. Saját idegrendszerét tépázza, amikor figurát szül.

Három országban, négy városban jelen lenni nem kis teljesítmény. Bandor Évának ez is sikerült. Kell ehhez valami különös többlet, amellyel nem mindenki rendelkezik széles e pályán. Hogy mi a többlet? Ne nevezzük pusztán szerencsének. Nem lenne igaz. Kutakodjunk inkább a kivételes tehetség mezsgyéjén. Ott találjuk meg azt a gyöngyszemet, amely szemmel csak akkor látható, ha az, aki birtokolja, játékával, fejlett emberábrázoló képességével megmutatja.

Bandor Éva ezen kivételek közé tartozik. Ezért dolgozhatott már háromszor Agnieszka Hollanddal, a világhírű lengyel filmrendezővel, ezért számol vele Martin Huba, a Szlovák Nemzeti Színház vezető színésze-rendezője, ezért kapott kétszer meghívást a Vígszínházba, ezért a sok elismerés, köztük a pár nappal ezelőtt átvett Napfény a hálóban, a Szlovák Filmakadémia díja.

*

Győzött a Pekingi Nemzetközi Filmfesztiválon is, 2015-ben. Luc Besson volt a zsűri elnöke, A nagy kékség című lenyűgöző búvárfilm francia alkotója. A díjat sem akárkinek a kezéből vehette át: Kim Ki-duk, a világhírű dél-koreai filmrendező adta át neki, de előtte, megilletődöttségében, az ingujjával suvickolta fényesre a pekingi szobrocskát.

Rá egy évre Bandor Éva is díjazta Kim Ki-dukot. Karlovy Vary fesztiválján én adhattam át neki az Évától, Komáromból küldött házi szőlőlekvárt és pálinkát. Tudja, mondtam Kim Ki-duknak, ezt az a színésznő küldi önnek, akit Pekingben díjazott: Eva Bandor. Nem vagyok benne biztos, hogy minden szavamat értette a dél-koreai mester, hiszen nem beszélt angolul, de Bandor Éva nevére a távol-keletiekre oly jellemző szemérmes mosoly volt a válasz.

Felemelő érzés itt állni. Szívügyem ez a város. Itt érettségiztem, innen indultam utamra. Bandor Éva ide érkezett, itt rakott fészket, innen jár a nagyvilágba, és ide tér haza.

Szeretett városomnak lett a csillaga. Fényes csillag. Bátran szeressék! Legyenek büszkék rá!

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?