A könyvnyomtatás feltalálása óta évszázadokig az olvasás volt a legnemesebb szórakozás.
Aztán jött a tévé, abban is a rengeteg show-műsor és sorozat, az internet az összeesküvés-elméletek és felesleges információk tömkelegével, a mindig kéznél és kézben lévő mobilok, és a könyvek a polcokon maradtak. Vagy fel sem kerültek oda, mert Szlovákia lakosságának egytizede semmilyen könyvet nem tart otthon. Ami azt jelenti, hogy nem is olvas, legfeljebb a híreket a mobilján, vagy bulvárlapot a fodrásznál. Egy 2020-ban végzett felmérés szerint a lakosság mintegy kétharmada soha nem vásárol könyvet, és könyvtárba sem jár.
És mi a helyzet Magyarországon? 2020-ban a felnőtt magyar lakosság hány százaléka olvasott rendszeresen? Mi befolyásolja és alakítja leginkább a 15 évesnél fiatalabb gyermekek olvasási szokásait? A 7–15 éves korosztály hány százaléka tartja felesleges időpocsékolásnak az olvasást? Egy szakfelmérés szerint miben különböznek azok a gyerekek, akik sokat olvasnak a ritkán vagy egyáltalán nem olvasó társaiktól? Miért érdemes olvasni? Bármikor, bárhol, bármelyik életkorban.
Vrabec Mária írása elolvasható a már megvásárolható Vasárnapban.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.