Döbbenet és düh a terrortámadás után

Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő, a Széchenyi István Egyetem professzora szerint a terroristák célja a félelemkeltés mellett az volt, hogy meglepjék Izraelt, és felkeltsék a nemzetközi közösség figyelmét, hogy előtérbe kerüljön az egyébként elfelejtett „palesztinkérdés”.  

Mahmúd Abbász palesztin elnök arról beszélt, hogy az Izraellel folytatott konfliktus kicsúcsosodása „az izraeli megszálló erők gyakorlatának, valamint az iszlám és keresztény szentélyek elleni agressziónak köszönhető”. 

Izrael napokon belül megsemmisíti a Gázai övezet infrastruktúráját, de kérdéses, hogy a megtorlás jegyében megszállja-e a Gázai övezetet.

„A világ egyértelműen Izrael mellett áll, az Egyesült Államok, az EU és a világ vezető hatalmai támogatják. Ami történt, az Izrael 9/11-e. A világ figyelme az orosz–ukrán háború irányába fordult, a Közel-Keleten eddig viszonylagos nyugalom volt. Az izraeli konfliktus által azonban megosztottá válhat az orosz–ukrán háborúra fordított figyelem” – mutatott rá Csicsmann László. 

Meglepő taktika 

„A Hamász által választott taktikára nehezen lehetett felkészülni. Korábban mindig rakétákkal támadtak, Izrael erre felépítette a Vaskupola rendszert, ami most is jól reagált. Meglepő és új taktika volt, hogy a terrorszervezet tagjai siklóernyőkkel behatoltak Izrael területére, ezeket nem észlelték a radarok. Az korábban nem tartozott a Hamász módszerei közé, hogy csak úgy meggyilkolják az embereket. Az izraeli védelmi erők ezt nem tudták előrejelezni, és arra sem voltak felkészülve, hogy a Hamász egyik óráról a másikra ennyi embert bevet a Gázai övezetből” – mondta a szakértő, hozzátéve, hogy pusztán katonai beavatkozással nem lehet kezelni a túszkérdést, a katonai válaszcsapás ugyanis nem segít abban, hogy a túszok élve visszakerüljenek. 

Csicsmann László úgy látja, Izrael azért is van nehéz helyzetben, mert az elmúlt 1-2 évben nem foglalkozott érdemben a palesztin kérdéssel, s ez hozzájárulhatott az eszkalációhoz. Az elemző szerint nem kell szélesebb fenyegetettségtől tartani, viszont néhány szervezet, köztük az Al-Káida és az Iszlám Állam világszerte érdekelt lehet az Izrael elleni tevékenységek fokozásában. 

Becsapódó rakéták 

„A rakéták zajára ébredtem, amelyeket szétlőtt a Vaskupola. Ahol én lakom, ott nem szólaltak meg a szirénák. Először csak azzal szembesültünk, hogy nagyszabású rakétatámadás történt, de már máskor is láttunk ilyet. Fokozatosan jutott el a tudatunkig, hogy mi történt valójában. Megdöbbentett a támadás nagyságrendje. Ilyen még soha nem történt Izraelben” – idézi fel az október 7-i eseményeket Shiri Zsuzsa újságíró, a Magyar Távirati Iroda (MTI) jeruzsálemi tudósítója, akit telefonon értünk utol. 

Shiri Zsuzsa szerint a terroristák célja is az lehetett, hogy emlékeztessenek a szomorú emlékű, több mint kétezer áldozatot követelő, 1973-as háborúra.

„Ötven év után ugyanott tartunk. Akkor még nagyon fiatal volt Izrael állam, és az izraeli titkosszolgálat is. De hogyan történhetett meg mindez újra?” – jegyzi meg keserűen.

Az újságíró szerint sokakat a holokausztra emlékeztet a mészárlás, a Hamász fegyveresei ugyanis teljes izraeli családokat irtottak ki a kibucokban. 

Tömeges tenni akarás 

Az izraeli hadsereg mozgósító felhívására több mint száz százalékos a jelentkezés. A tartalékosokon kívül olyanok is reagálnak, akik nem kaptak behívót.  

„Mindenki menni akar, részt akar venni abban, hogy ez soha többet ne történhessen meg. Egyelőre azonban nem tudjuk, mi lehet a következő lépés, milyen tervei vannak a kormánynak” – folytatja Zsuzsa.

A városok utcái üresek, az egyetemeken elhalasztották a tanévkezdést. Aki teheti, otthon marad, s ha szerencséje van, olyan házban él, amelyben biztonsági helyiség is van. 

Zsuzsától megtudjuk, hogy az 1990-es évek elején, az öbölháború után kötelezővé tették a lakóépületekben a rakéta-, biológiai és kémiai fegyverektől védő helyiség kialakítását. A közintézményekben, üzletekben is van ilyen. A régebbi lakóépületekben pedig a lépcsőházat tartják a legbiztonságosabbnak. 

A béke reménye 

„Rettegve és szomorúan várjuk, hogy megtudjuk, mi történt valójában, mert még mindig nem tudjuk, hány ember halt meg, hány embert hurcoltak el, mi lesz a túszok sorsa. Várjuk, hogy igazából mivel kell majd szembenéznünk. Őrült nagy harag él az emberekben, ugyanakkor tenni akarás is” – mondja az újságíró. 

Hogy hogyan köszönnek egymásnak Izraelben az emberek? Shalom, vagyis béke, békét kívánnak egymásnak. Ahogy Zsuzsa mondja, igazságos békét – amelyben az agresszorokat megbüntetik.