Öt szívdobbantó film a szerelem hónapjára

Vasárnap

Szokás mondani, hogy ha jön a tavasz, akkor jön a szerelem; de vajon akarjuk-e, hogy jöjjenek a szerelmes filmek is? Nyílt titok, hogy a mozgóképes romantika általános megítélése meglehetősen mostoha.

Ha éppen nem az akciófilmek erőltetett, túlszexualizált „szerelmi” szálain forgatjuk a szemünket, akkor többnyire melodramatikus kosztümös rapszódiák vagy gagyi ünnepi komédiák giccstengerébe fulladunk bele. Gyöngyszemekre azonban ebben a műfajban is bőven akadhatunk, ha tudjuk, hol érdemes keresni őket. Íme öt romantikus film, melyekkel méltó módon ünnepelhetjük meg a szerelem hónapját!

WALL-E

A valódi románc szavak nélkül is képes tombolni, a valóságban éppen úgy, mint a filmvásznon, és tette is azt a 2008-as WALL-E című animációs filmben. A Pixar sci-fije egy aranyos robot, WALL-E hétköznapjaiba nyújt betekintést, akinek feladata feltakarítani a távoli jövő szemétdombbá korcsosult Földjét, melyet az emberiség már régen elhagyott egy jobb és tisztább élet reményében. Amikor azonban egy napon leszáll a bolygóra EVE a fejlett felderítő robot, WALL-E egy hatalmas kaland tornácán találja magát, mely során nemcsak az emberiség sorsát, hanem a kötődést is megismeri. A film méltán híres érett, gyerekek és felnőttek számára egyaránt befogadható történetéről és egyetemes környezetvédelmi üzenetéről, viszont legalább annyira megkapó a két főszereplő néma összefonódása. Mindennek elbűvölően alapoz meg a Pixartól megszokott, lendületes rajzfilmes humor, valamint a grandiózus, a kultúra legtávolabbi szegleteiből merítő esztétikai megoldások, mint amilyen például egy antigravitációs tánc a világűr végtelenjében. WALL-E és EVE pedig gyönyörűen meganimált, imádnivaló kis masinák, akik mechanikus mozdulatai mögött a legcinikusabb lelkek is ráismernek majd arra az egy esetre, amikor bármit megtettek volna kiszemeltjük közelségéért. Akár azt is, hogy megosztják vele a napelemüket!

Vasárnap

Harry és Sally

A szerelem azonban két másik dologról is szól: az ellentmondásokról és a szavakról. Mindkettőnek oltárt állít Rob Reiner romantikus klasszikusa, a Harry és Sally. Címszereplőink, Harry (Billy Crystal) és Sally (Meg Ryan) egy autóút során ismerkednek meg, melynek végére meg is elégelik egymást. Aztán pár év múlva újra találkoznak. Majd újra. Futó ismeretségből barátokká válnak, majd legjobb barátokká, a következő lépésben azonban nem biztosak. Mi lesz, ha lerombolnak mindent, ami felépült köztük? Ugyan szinte minden, amit ez a film beemelt a romantikus popkultúrába, időközben klisévé korcsosult, a Harry és Sally mégis elegánsan és frappánsan tangózik tökéletlen főszereplőivel, akik csak fokozatosan tudatosítják, hogy a másik különcsége az, ami mindig is hiányzott az életükből. Crystal és Ryan fergeteges alakításában megannyi vicces, ám elgondolkodtató párbeszéd mesél nekünk a kapcsolatok eredendő összetettségéről, és arról, mennyire félelmetes lehet néha elindulni a boldogság felé. Reiner filmje a modern közönségek számára is szórakoztató, befogadható utazás, köszönhetően őszinte ábrázolásmódjának és kortárs pikánsságának. Kimondottan ajánlott azoknak a pároknak, akik még nem jöttek rá, hogy párok!

Vasárnap

A nő

A technológiával együtt a párkapcsolatok is egyre bonyolultabbá válnak. Napjaink emberének képernyőkön, mikrofonokon és szöveges üzeneteken keresztül is meg kell tanulnia szeretni. Spike Jonze 2013-as filmje, A nő szerint pedig ez egészen gyönyörű is lehet. A történet a magányos, visszahúzódó Theodore-t (Joaquin Phoenix) követi, aki gyengéd érzelmeivel keresi a kenyerét; szerelmes leveleket ír ugyanis idegenek számára, még ha neki nincs is senkije. Egy napon azonban feltelepít számítógépére egy Samantha nevű, kedélyes operációs rendszert (Scarlett Johansson), akivel hamar egymásba szeretnek. A nő olyan sci-fi, ami nem disztópiaként közvetíti a társadalmi elidegenedést, sem pedig a technológia szociális térhódítását. Sokkal inkább lehetőséget lát benne arra, hogy kihangsúlyozódjanak a valóban bensőséges, pozitív kapcsolatok. Jonze forgatókönyve rendkívül megértő. Körültekintően ábrázol férfi-nő barátságot, melankolikus zenéjével megtestesíti a magány keserédes, szelíden pusztító mivoltát, és tudomást vesz a szerelem két legfájdalmasabb tényéről is: hogy nem mindig tart örökké, és hogy nem is feltétlenül kell, hogy tartson. Kétségtelenül egy szokatlan történet, ám hitelesen érvel amellett, hogy két lélek vonzódásának semmi sem képes határt szabni; még az sem, ha teljesen más síkon léteznek.

Vasárnap

Egy makulátlan elme örök ragyogása

A legtöbb ember több párkapcsolatot is megél, ami azt jelenti, hogy tulajdonképpen az elmúlás is a természetes állomása a szerelemnek. Ennek ellenére irgalmatlanul nehéz megküzdeni vele anélkül, hogy felemésztene a düh vagy a keserűség. Ugyanebben a helyzetben találja magát Joel (Jim Carrey), az Egy makulátlan elme örök ragyogása főszereplője. Citromsav a seben, amikor megtudja, hogy exe, Clementine (Kate Winslet) befizetett egy procedúrára, mely során Joelt szó szerint kitörölték az emlékezetéből. A csalódott, dühös férfi úgy dönt, maga is él ezzel a lehetőséggel, ám a művelet során ráeszmél, hogy bármennyire fáj is, nem akar megfeledkezni Clementine-nal töltött idejéről. Charlie Kaufman forgatókönyvíró híres azon képességéről, hogy a lehető legmeglepőbb mágikus realista történetekbe ágyazza korunk jellemző, ám ritkán felvállalt érzéseit. Ez ebben az esetben sincs másképp. Joel odüsszeiája saját, zátonyra futott kapcsolatának fokozatosan felszívódó emlékeiben ugyanis nemcsak szellemes abszurditása, hanem lágyszívű földhözragadtsága miatt is szimpatikus. Ellentmondásosnak tűnik? Az is. Akárcsak két élet összefonása, vagy a vágy, hogy együtt legyünk valakivel, aki fájdalmat okozott. Talán nincs is nagyobb őrültség, mint szerelembe esni. Esetleg az, ha nem tesszük.

Vasárnap

Időről időre

Kevés csodálatosabb dolog van egy párkapcsolatban, mint a közös nevetés. Az ún. „romkomok” koronázatlan királya, Richard Curtis már többször is bizonyította, hogy a vígjátékok könnyen melegágyai lehetnek a minőségi romantikának, az Igazából szerelem mellett pedig egy másik műve is kiemelt figyelmet érdemel. Az Időről időre Tim (Domhnall Gleeson) történetét meséli el, aki 21. születésnapjára szokatlan ajándékot kap apjától (Bill Nighy); a képességet, hogy utazni tudjon az időben. Tim ki is használja újdonsült képességeit, többek közt arra, hogy megszerezze szíve választottját, Maryt (Rachel McAdams), és tökéletes életet építsen kettejüknek. Rövidesen azonban rá kell jönnie, hogy nem élhet egyszerre mindenkor. Az Időről időre két tulajdonsággal is büszkélkedhet, ami a legtöbb romantikus vígjátékból hiányzik: van humora, és van szíve. Curtis minden dobbanást és rekeszizomgörcsöt kifacsar a koncepcióból, megalkotva egy energikus, megható mesét mindenről, ami szerelem. Vágyakozás, szorongás, katarzis, áldozat, na meg a fojtogató félelem, hogy mindent elveszítünk. De ne aggódjatok, mert a film mindezzel olyan profin zsonglőrködik, hogy a mosoly egy pillanatra sem olvad majd le az arcunkról (ha pár könnycsepp át is siklik rajta).

Vasárnap

*

A cikk a Vasárnap családi magazin 2023. május 23-ai számában jelent meg.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?