Fotó: Shutterstock
A láthatatlan munka olyan tevékenységet takar, amely nem igazán szembetűnő. Ide sorolható a háztartási munkák zöme, mivel nem jár érte fizetés, gyakran még köszönet sem.
Egyik ismérve, hogy az elvégzendő feladatok kipipálását a környezet annyira természetesnek veszi, hogy szóra sem érdemesíti. E kategória részét képezik a háztartási feladatok – bevásárlás, mosás, vasalás, takarítás, portörlés, mosogatás, sütés-főzés stb. –, a gyermekek körüli teendők: tanulás, iskolai dolgaik felügyelése. Szintén ide sorolható az idősebb családtagok gondozása, ápolása, valamint az önkéntes munka. A láthatatlan munka nemzetgazdasági értéke is jelentős, hiszen ha a GDP részét képezné, 25%-kal magasabb értéket kapnánk. A háztartási munkára fordított idő nemek szerinti eloszlása szerint még mindig a nők vezetnek, annak ellenére, hogy ez a fajta gyakorlat már átalakulóban van. A nők ezt a tevékenységet gyakran a teljes munkaidő mellett párhuzamosan művelik: a bevett séma nemcsak diszkriminatívnak, hanem kizsákmányolónak is nevezhető. Antoni Rita, a társadalmi nemek szakértője, filozófus arra hívja fel a figyelmet, hogy a férfiakhoz viszonyítva a nők átlagosan heti hat órával töltenek több időt házimunkával.
Európa-szerte menetrendszerűen április első keddjét tartjuk a láthatatlan munka – avagy a rutinszerű, nem megfizetett tevékenységek – világnapjának. A világnap célja egyebek mellett felhívni a társadalom figyelmét a jelenségre, valamint az is a célkitűzések közt szerepel, hogy a szakmai karrierrel egyenrangúként kezeljék a családért, a közösségért végzett önkéntes, láthatatlan munkát. A világnap meghirdetői szerint akár a nyugdíjszámításnál is fontos tényező lehetne a láthatatlan munka számbavétele.
Mi a megoldás?
A láthatatlan munka nem nevezhető maradéktalanul felszámolhatónak, mellőzhetőnek, mivel számos szükségszerű feladatot tömörít, azonban egy igazságosabb társadalmi hozzáállással pozitívabb megítélést kaphatna. A háztartási szerepvállalás nemcsak nemi alapú, hanem társadalmi kérdés is. Számos esetben, például a munkahelyen, egyéb közösségekben reprodukáljuk az otthon felvett nemi szerepeket, így következhet be, hogy gyakran elvárásként kezeljük, hogy női munkatársunk főzzön kávét, mosogassa el a csészét, végezze el az apróbb irodai láthatatlan tevékenységeket.
Remek megoldásnak bizonyul a munka olyan módon történő felosztása, amikor az egy lakásban élők arányosan végzik a háztartással, családdal kapcsolatos teendőket. A világjárvány idejére számos család kényszerült otthona falai közé: így teljesen hétköznapivá vált az a modell, hogy az anya és az apa is teljes munkaidőben teljesít, háztartást vezet, gyermeket nevel. Az egyenesen arányos munkamegosztás nemcsak elfogadható, hanem hosszú távon követendő modell lehet. A természetes egyensúly így megmarad, s a család valamennyi tagja kiegyensúlyozott, konfliktusmentes közegben élhet otthonában.
Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most még egyszerűbben megteheti IDE KATTINTVA.
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.