„A szurkolótábor tagjai közösséget vállalnak nem csupán a csapatukkal, hanem egymással is. Összetartanak. Ha a szükség úgy kívánja meg, kisebb csatározásokban, csetepatékban is. A verekedés persze csúnya dolog, de az összetartozás nagyon szép. A szurkolók idegenbe, még külföldre is elkísérik a csapatot. Mint a hódítók. Ez a régi kalandozó magyarok mentalitása. Előfordul persze, hogy ott is csúnya dologba keverednek, s mások abban érdekeltek, hogy ezt felnagyítsák, de nem ez a lényeg, hanem annak a kifejezése, hogy tudnak küzdeni valamiért. Harcolnak magukért, a csapatért, és igen, a hazáért is. A magyar szurkolók mindenhol ott vannak.” (Csukás István)
Balogh Ervin úgy növeli a DAC-szurkolók számát, ahogy a koronavírus terjedését magyarázzák most a tudósok: először csak ő ment meccsre, a következő alkalommal már vitte a fiát is, aztán már a teljes négytagú családjuk autóba ült, majd két autóba a barátokkal… Számára egyfajta misszió, hogy a lehető legtöbb embernek megmutassa a MOL Aréna hangulatát.
„A szurkolás élménye már az első meccsen úgy megragadott, hogy tudtam, nincs megállás, ebből bérlet lesz… Az építőiparban dolgozom, ott, ahol épp munka van, jövök a Transitommal, amire felragasztottam a klub logóját. Automatikusan rákérdez mindenki, hogy mit keres egy tardoskeddi festő-mázoló, kőműves kocsiján a DAC-logó. Elmesélem a legutóbbi meccsélményem, s a legtöbbször a hétvégén már jön is velem az adott háztulajdonos megnézni a soron következő mérkőzést. Még akkor is, ha történetesen egy nyugdíjas nénike. Az igazi boldogság az, ha az illetőt beszippantja ez a légkör, s aztán a saját baráti körével csatlakozik a szurkolótáborhoz” – mondja Ervin.
A csapat mellett mindig ki kell állni
Büszkeséggel tölti el, hogy a stadionban kiakaszthatja a Tardoskedd feliratú szurkolói zászlót, amelyet erre a célra a fiaitól kapott ajándékba. „Két éve az 50. szülinapomon nagy meglepetés volt, hogy az egyik meccs szünetében a kivetítőn köszöntött a családom. Akkor a VIP-ben ültünk, de oda többé nem vágyom, az a divatdrukkereknek való. Én tapsolni, énekelni, szívből szurkolni szeretek. Sosem kiabálok a játékosokra, az ellenfélre sem, sőt idegesít, ha a körülöttem ülők ordítva lehülyézik az edzőt, a bírót. Félreértés ne essék: magamban dühöngök azért én is rendesen egy-egy meggondolatlan, észszerűtlen döntésnél, de el kell fogadnom. Alapból bízom az edzőben, más lehetőségem nincs is. Pedig most ezek a tavaszi első meccseink…” – legyint elégedetlenül.
A legutóbbi Nagyszombat elleni mérkőzés akkora csalódás volt számára, hogy hirtelen felindulásból az addig nagy becsben tartott mezeitől, ereklyéitől is meg akart szabadulni. „De hát ez két napig tart… A csapat mellett mindig ki kell állni. Ha rosszul megy, még inkább. Az edző jön-megy, lehet, hogy jövőre már emlékezni se fog Dunaszerdahelyre. De a szurkoló marad.”
Naponta figyeli a játékosokról szóló híreket. Minden héten türelmetlenül várja a Szerdahelyzetet, mert azonosul Szigeti Attila és Poór Tibor véleményével, többször is visszanézi az összefoglalókat, edzői értékeléseket. „Munkanapon ebédszünetben ez a szórakozásom. Az internet keresőjébe beírom a csapat nevét, s amit sorban kidob a gép, nézem. Számomra ez a kikapcsolódás. Naprakész akarok lenni, hívjuk is egymást a haverokkal, ha bármilyen új hírt hallunk, meg kell beszélni. Mi nem hallózunk a telefonba, hanem úgy köszönünk: Hajrá, DAC!”
Gyakran kíséri idegenbe is a csapatot, szereti a B-közép hangulatát, bár a stadionban a C3-as szektorban ül, hogy jobban lássa a játékot. Az egész heti komoly fizikai munka után a meccsnap a lazítás. Ott tud kikapcsolni. „Ezt várom egész héten” – mondja.
Arra a kérdésemre, van-e kedvenc külföldi csapata, rávágja: a Barcelona. Tovább faggatom. „Ha a Barcelona a DAC-cal játszana, kinek szurkolnál?” Nem is érti a kérdést. „Egyértelmű, hogy a DAC-nak. Nem azért, mert esélytelenebb, azért, mert jobban szeretem.”
Ervin májusban nagypapa lesz. Büszkén tervezi: „Születendő unokámnak azt fogom elsőnek megtanítani: Csak a déácé!”
Ki tudja, mire a kis lurkó beszélni kezd, talán a DAC is bajnok lesz.
A teljes írás a nyomtatott Vasárnap2020/18. számában jelent meg!
❗️Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti❗️
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.