Vigyázat, csalók!

Fantasztikus nyereménnyel kecsegtető online játék, áron alul kínált értékes eszközök, nem várt csomagról szóló értesítés. A címzett azt gondolhatná, piszok nagy szerencséje van! Pedig épp az ellenkezője történik. Az álomból hamar rémálom válhat, s ott állunk lóvá téve, kiürített bankszámlával, lefagyott számítógéppel, vírusos okostelefonnal.

Megtévesztő SMS 

A napokban SMS-t kaptam a „postától”, hogy csomagom érkezett, de ahhoz, hogy kézbesítsék, még fizessek valamennyit. Gyanakodva fogadtam az üzenetet, mivel karácsony óta semmit sem rendeltem. Már az is gyanús volt, hogy a Szlovák Posta neve nem volt helyesen leírva, s az üzenetben szereplő link sem a Szlovák Posta hivatalos weboldalára mutatott. 

Nem kattintottam rá – és milyen jól tettem! A cím minden bizonnyal egy kamu-fizetőkapuhoz vezetett volna, s ha ott gyanútlanul megadom a bankkártyám adatait (a tulajdonos neve, a kártya száma, a lejárat dátuma és a biztonsági kód), akkor néhány másodperc alatt átadtam volna a bankszámlámat egy idegennek. 

Az üzenet az internetes csalás tankönyvi példája lehetne. Persze csak akkor, ha lennének ilyen tankönyvek. Hogy mégis csalásról van szó, annak a felismerésében sokat segített számomra a téma szakértőjének, Kenyeres Attilának az előadása, amelyet a Tandem egyesület komáromi konferenciáján hallgathattam meg. 

Ugyanaz a menetrend 

Kenyeres Attila több mint tíz éve foglalkozik az internetes csalások témájával, azóta gyűjti a hamis körleveleket, a nyereményjátékokra való felhívásokat, az adathalász e-maileket és SMS-eket. Több ezer tételből álló adatbázisában magyarországi, szlovákiai és romániai átverések eseteit is rögzítette. 

„Nemritkán nemzetközi szintű csalásokról van szó. Megjelennek a megbízható honlapokat, hírportálokat lemásoló oldalak, amelyeken ismert személyek fantasztikus befektetéseket kínálnak.

Jellemzőek a nagy áruházláncok nevében közzétett hamis nyereményjátékok, nem létező, irreális árengedmények, a banki adatokat kicsalni próbáló e-mailek, SMS-ek, köztük a csomagküldő szolgálatok nevében küldött üzenetek, a beteg gyerekek fotóival visszaélő, megosztásért könyörgő közösségimédia-posztok is”

– magyarázta az egyetemi oktató. 

Álnyeremény, álüzenet 

A csalók azonos forgatókönyv szerint dolgoznak. Denisa Bárdyová, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője rámutatott, hogy az átverések célja a személyes adatok, a bankszámla-azonosítók és az anyagi eszközök megszerzése. 

Az internetes áruhirdetésekre jelentkezők között is akadnak „nem tisztességes szándékú” vásárlók. A tettesek álprofilt használnak, s ráírnak az eladóra, hogy megvennék az árut, kifizetnék, és megszerveznék a szállítást. Jól hangzik? Pedig gyanakodnunk kellene. Főleg akkor, amikor a következő üzenetben egy weboldal linkjét kapjuk meg, amely kísértetiesen hasonlít egy megbízható intézmény – bank vagy futárszolgálat – honlapjára. Ha itt megadjuk a bankkártyánk adatait, akkor a csalók pezsgőt bonthatnak: palira vettek egy újabb elővigyázatlan személyt. 

Olyan is van, hogy e-mailben hivatalosnak tűnő rendőri idézést küldenek az áldozatoknak, akik megijednek, és azonnal megadják a kért adatokat – egy ismeretlennek. 

„Legutóbb egy csokoládémárka nevében terjedt az interneten egy mikulásos nyereményjáték. Ez is átverés volt” – mesélte Kenyeres Attila.

A szakember szerint eleve gyanús, ha a szöveg rossz magyarsággal van írva, betűtévesztésekkel vagy ékezethibával, és az is árulkodó jel, ha az üzenetben látható képen cirill betűs felirat szerepel. Érdemes a kurzorral megnézni azt is, milyen oldalra mutat a felkínált link URL-je, vagyis az internetes cím.

Általában semmi köze nincs a csokigyár vagy a posta vagy más, a kamulevélben hivatkozási alapként szolgáló intézményhez. 

Az emberek egy jelentős hányada mégis bedől a csalóknak. 

Halló, itt a bank 

Magyarországon gyakori eset, hogy telefonon jelentkeznek a csalók, banki alkalmazottnak adják ki magukat, és közlik, hogy jogosulatlan tranzakció történt a számlán – s ezt kellene mielőbb orvosolni, ehhez viszont szükség van az illető bankkártyájának adataira. Lehetőleg azonnal. 

A sürgetés és az ijesztgetés azonban átverést jelez. Akárcsak a nagy árengedmények és a gyors nyeremények ígérete. De találkozhatunk közművek – villany-, fűtés- vagy telefonszolgáltatók – nevében küldött, hamis fizetési felszólításokkal, sőt: előfordult olyasmi is, hogy Zuzana Čaputová köztársasági elnök fényképével kínáltak csalók bombabiztosnak ígért befektetéseket, így próbálták meg hitelesebbé tenni a csalást, és eloszlatni a potenciális áldozatok gyanúját. 

Miért dőlünk be? 

Kenyeres Attila szerint azért dőlünk be, mert a csalók az érzelmeinkre hatnak, a vágyainkra építenek. Például arra, hogy könnyen akarunk nyerni. A másik érzelmi trükk az, amikor – mintegy a „bank nevében” – ránk ijesztenek azzal, hogy kénytelenek blokkolni a bankkártyánkat, letiltani az előfizetésünket, nem fogjuk megkapni a csomagunkat, ha „adategyeztetés” céljából nem kattintunk az általuk küldött linkre.  

Ugyanez van, amikor telefonon hívnak bennünket, és valami váratlan, ijesztő dolgot mondanak, például, hogy a családtagunk balesetet okozott, és azonnali bírságot kell fizetnünk helyette, vagy hogy az unokánk kórházi ellátásra szorult, s ehhez sürgősen pénzre van szükség. Ilyenkor nyomás alá helyeznek bennünket, s nekünk nincs időnk tisztán és logikusan mérlegelni a helyzetet, mert azt sugallják, hogy gyorsan kell cselekednünk a „baj” elhárításához, a „vészhelyzet” rendezéséhez. 

Ön is lehet célpont! 

Többségünk erre csak legyint. Mi aztán nem dőlünk be ilyen átveréseknek, hiszen felelős internetezők vagyunk! A valóság azonban, legalábbis a szakemberek szerint, nem ezt tükrözi. Nem vagyunk ugyanis kiképezve az adathalászok és a csalók, a szélhámosság leleplezésére. 

Az idősebbek vannak kitéve a leginkább a veszélynek, mert ők a leghiszékenyebbek.

De mindenki veszélyben van az online térben, életkortól és iskolai végzettségtől függetlenül, akiben nincs egészséges kritikai érzék és gyanakvás, hogy felismerje azokat a jeleket, amelyek átverésre utalhatnak

– véli Kenyeres Attila. S ha nem vagyunk elővigyázatosak, könnyen előfordulhat, hogy a csalók lenullázzák a bankszámlánkat.

Intő jelek 

Mire érdemes figyelni? Átverést jelez az ijesztgetés, a sürgetés. Figyeljünk arra, hogy előfordulnak-e helyesírási hibák és helytelenül megfogalmazott szövegek, van-e az üzenetben manipulált fénykép, szerepelnek-e idegen írásjelek. 

A csaló e-mailben legalább két figyelmeztető jel van, amit mindig ellenőrizzünk: a feladó e-mail-címe megegyezik-e a cég hivatalos e-mail-címével. Ehhez oda kell vinni a kurzort a feladó e-mail-címére, hogy lássuk a valódi feladót. A mellékelt linkre is rá kell vinni a kurzort, mert az sem a cég hivatalos honlapjára mutat, hanem az adathalász csalók oldalára. 

Ha e-mailben vagy SMS-ben linket kapunk, és arra ösztönöznek bennünket, hogy kattintsunk rá, az alapból gyanús. 

Gyanakodjunk! 

Ha bizonytalanok vagyunk, és nem tudjuk eldönteni, hogy valódi vagy hamis-e az üzenet, nyugodtan adjunk időt magunknak, és keressük fel az adott cég hivatalos honlapját, nézzünk utána, van-e számlánk, amely befizetésre vár, rendeltünk-e csomagot az utóbbi napokban, s valóban lejár-e valamelyik előfizetésünk. 

Azon is érdemes elgondolkodni, mennyire életszerű, ha „készletkisöprés” címén az ölünkbe pottyan egy drága nyeremény a közösségi oldalakon. 

Fontos, hogy sehol se adjuk meg a bankkártyánk adatait, kizárólag a megbízható fizetőkapuknál – figyelmeztet Denisa Bárdyová rendőrségi szóvivő.  

A rendkívül olcsó árut kínáló online boltokban is vannak intő jelek: ha túl nagy kedvezménnyel, túl olcsón kínálnak valamit, esetleg túlságosan gagyinak tűnik az oldal, s nem lehet utánvéttel rendelni, hanem csak bankkártyás fizetést fogadnak el.  

Előzze meg a bajt! 

A rendőrség több megelőzőkampányt is folytat. Korábban elsősorban az időseket veszélyeztető csalókra fókuszáltak, 2018-ban létrehozták az álhíreket és csalásokat leleplező Facebook-oldalt (Hoaxy a podvody), ami rövid időn belül nagyon népszerű lett. Decemberben azonban elhallgatott a több mint százötvenezer követővel rendelkező, roppant hasznos Facebook-oldal. 

Kenyeres Attila szerint jól működik a megelőzés, a komáromi Tandem nonprofit szervezettel közösen is szerveznek felvilágosítóképzéseket, amelyekre a tanárok és diákok is nyitottak.

„Meg kell tanulnunk, melyek a visszatérő jelek, mik azok, amikre figyelnünk kell.

Egymásnak tudunk segíteni ebben. Ahogyan a csalók átadják a trükkjeiket egymásnak, úgy nekünk is ezt kell tennünk – csak épp a lebuktató módszerek megosztásával.” 

Mit tegyünk, ha bedőltünk? 

Azonnal értesítsük a bankunkat, illetve azt az intézményt, amely a bankkártyát kiadta. Változtassuk meg a kiszivárgott azonosítónkat és a hitelesítési adatokat. Tegyünk feljelentést a rendőrségen, és mellékeljük az esethez kapcsolódó dokumentációt, képernyőfelvételeket, üzeneteket. A csalást jelenthetjük a rendőrségen és a Nemzeti Bankban is.  

Sajnos a számlánkról levont pénznek bottal üthetjük a nyomát, de a gyors reagálással legalább azt megakadályozhatjuk, hogy további összeget emeljenek le onnan a csalók. 

Míg korábban viszonylag könnyen leleplezhető volt egy-egy átverés, a mesterséges intelligencia és a fordítóprogramok fejlődésével összetettebbek lehetnek a csalások. Így nem marad más hátra, mint a gyanakvás és a kritikus gondolkodás. Bedőltünk egy csalásnak? Kellemetlen, de ne szégyelljük, hanem mondjuk el minél több embernek, hogy más már ne essen ugyanebbe a hibába!