Mi az elnökválasztás tétje?

Bárczi Zsófia
a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja

Az elnökválasztás tétje egyrészt az, hogy lesznek-e beépítve olyan ellensúlyok a szlovák politikai rendszer működésébe, amelyeket mostanában éppen kiiktatni igyekszik Robert Fico kormánya. Másrészt éppen Zuzana Čaputová elnök asszony példáján láthattuk, hogy az elnök személye a közhangulat és országimázs szempontjából is fontos. Az elnök szimbolikusan az egész országot képviseli, így komoly súlya van annak, hogy szóban és tettben milyen erkölcsi-etikai üzeneteket fogalmaz meg. Az utóbbi évtizedekben sokszor tapasztaltuk, hogy nincs egyértelműen jó választás, mégis úgy gondolom, hogy nem mindegy, mi választunk-e, vagy helyettünk döntenek.


Bindics Gábor
kultúraszervező, Pozsony

Elmegyek szavazni. A tét most az, hogy ha a kormánypártok jelöltje nyer, akkor már nemcsak jogilag tehetnek meg mindent, hanem egyfajta mentális törés is bekövetkezik, ami egyértelművé teszi, hogy nincs, ami megállítsa őket. Az pedig, hogy Fico megüzente: akár az alkotmánybíróság elnökét is leválthatja, egyenesen bicskanyitogató.


Borvák Mária
borász, Muzsla

Egyéni szinten van felelősségünk abban, hogy élünk-e a választás jogával. Sokszor eszembe jut, hogy dédmamám születésekor még az sem volt egyértelmű, hogy a nők majd valamikor szavazhatnak. Kiváltság. Ahogyan az is, hogy olyan időben születtünk, amikor szabadon választhatunk. A választás jó alkalom arra, hogy a saját értékrendünket is megvizsgáljuk, és azzal összhangban szavazzunk bárkinek is bizalmat. A tökéletes elnökjelöltre várni és annak hiányában nem szavazni elfecsérelt lehetőség.


Duncsák Mária
nyugalmazott pedagógus, Kassa

Az elnökválasztás tétje az, hogy jelen legyünk, jelt kell adnunk magunkról, hogy itt vagyunk, és törődjenek velünk. A második forduló tétje pedig az, hogy hogyan viszonyul hozzánk az új elnök. Ezer éve itt élünk, és szeretnénk, ha államalkotó nemzetként tekintenének ránk. Hogy partnerek legyünk, ne kisebbség. Gazdasági szempontból és az ország fejlődése szempontjából is fontos az eredmény. S persze politikai szempontból is, hogy hogyan viszonyulunk majd az aktuálisan fontos politikai kérdésekhez, a háborúhoz, a migrációhoz. Az elnöknek bizonyára szava lesz abban, hogy béke lesz-e Szlovákiában és Európában.


Matus Mónika
iskolaigazgató, Szenc

Az államfőválasztáson eddig mindig részt vettem, és most is részt veszek, az első fordulóban biztosan. A fő tét most szerintem az, akad-e olyan ember, aki méltóképpen tudja képviselni Szlovákiát külföldön, illetve sikerül-e megválasztani egy demokratikus gondolkodású jelöltet, aki államfőként itthon valamennyire ellensúlyozni tudná a Fico-kormányt.


Mészáros András
filozófus, Bélvata

Szlovákia rendszerváltás utáni időszakában többször is szembesültünk azzal a helyzettel, hogy a választásokon nem a különböző, de mégis racionális megoldásokat nyújtó pártok vagy személyek versengésében kellett kiismernünk magunkat, hanem a Szlovákia demokratizálását vagy – ellenkezőleg – a demokrácia leépítését célzó programok mellett tehettük le a voksunkat. A mostani elnökválasztás minden eddiginél kiélezettebben szembesít bennünket azzal a dilemmával, hogy a nyugati civilizációhoz való tartozásunkat kívánjuk-e folytatni, vagy pedig a totalitarizmusban kicsúcsosodó orosz modell mellett döntünk. Mivel a jelenlegi kormány eddigi lépései az utóbbi megoldást sugallják, szüksége van Szlovákiának olyan államfőre, aki ellensúlyozni tudja ezt a tendenciát, és szembesíti a kormányon levő politikai formációt hatalma korlátaival. Mindenáron meg kell védenünk a hatalommegosztás demokratikus elvét, ezért szerintem olyan jelöltet kell támogatni, akinek a személye ez irányban garanciát nyújt.

Puntigán József
helytörténész, Losonc

Csak reménykedem abban, hogy nem a hitelüket már régen elveszítő, önjelölt politikusok kapnak majd elsőbbséget. Mint ahogyan abban is, hogy a szlovákiai-felvidéki magyar közösség tagjai ráéreznek, hogy a Magyar Szövetség jelöltjére leadott szavazatuk nem lesz elveszett szavazat. Az elnökválasztás jelentéktelen eseménynek, az „egységben az erő” megállapítás pedig elcsépelt frázisnak tűnhet, de nem az. Egy szétszórt közösség egyetlen politikai tényezőt sem fog arra kényszeríteni, hogy érdemben foglalkozzon az érdekeivel és igényeivel. Az egységet felmutató közösségnek viszont erre megvan minden esélye.


Sándor Eleonóra
néprajzkutató, egykori parlamenti képviselő, Somorja

Azt kell a választónak mérlegelnie, melyik jelölt a leginkább alkalmas az elnöki feladatok ellátására. A köztársasági elnök a kormánynak se nem ellensége, se nem harcostársa. A kormány és a törvényhozás tevékenységébe (formálisan) beavatkoznia csak akkor ildomos, ha alkotmánysértés fenyeget, vagy más módon veszélybe kerül a közjogi szervek rendes működése. Ilyen esetekben viszont jogosan várható el, hogy nem fog habozni cselekedni csak azért, mert politikai pályafutásának egy korábbi szakaszában közel állt az adott kormányhoz. A tét tehát az, hogy olyan elnöke lesz-e az országnak, aki kellő távolságot tud majd tartani a kampányban őt támogató politikai erőktől, ugyanakkor kellő mérsékletet tud tanúsítani hatáskörei gyakorlásakor azokkal szemben is, akik őt ellenségként kezelik, s mindeközben informális befolyását a kisebbségek, a leggyengébbek támogatására, a társadalmi feszültségek csökkentésére használja. Zuzana Čaputová olyan magasra tette a mércét, hogy azt szerintem egyik jelölt sem tudja megugrani. De ahogy a parlamenti választásokkor, úgy most sem bűn, hanem erény a kisebbik rosszat választani.


Tóth Gábor
szakmai fejlesztő pedagógus, Komárom

Nem hagyom ki, mert fontos a választás, bármiféle is. Talán csak egyszer maradtam távol, amikor Mečiar és Gašparovič kerültek a második körbe, mert ott azt éreztem, mindegy. Ha épp nincs személyes kedvenc a jelöltek közt, arra kell gondolni, hogy itt most nem házastársat választunk. Most épp az a fő szempont, hogy legyen egy olyan elnökünk, aki nem ír alá mindent, amit elé tesznek.


Tóth László
költő, Dunaszerdahely

Alapvetően szkeptikus természet vagyok. Már rég nem hiszek a politikában, a politikusokban pedig még kevésbé. Valahol olyasmit olvastam, hogy a politikus a mának ígér, s ideológiákban és szavazatokban gondolkodik. Az államfő pedig a jövőben, a jövő nemzedékekben. Legyen tehát független az új a (napi) politikától, de ne legyen független a gyermekeinktől, unokáinktól... S bár magam nem ennek az országnak az állampolgára vagyok, de itt élek, és a gyermekeim, unokáim – mégpedig magyarként – azok. Szlovákia új államfőjét így – s az utána következőket is – mindenekelőtt nekik kívánnám...


Voda Zsófia
a Pozsonyi Magyar Szakkollégium igazgatója

Az elnökválasztás tétje a szlovákiai magyarok számára csak részben egyezik szlovák polgártársaink érdekeivel. A köztársasági elnök legfőbb közjogi méltóságként minden állampolgár elnöke kell, hogy legyen. Ezt kisebbségünk az aktuális ciklusban gesztusok szintjén tapasztalhatta is. A következő ciklusban pedig – egy magyar nemzetiségű miniszterelnökkel a háta mögött – harmincéves demokráciánk megérett arra, hogy olyan köztársasági elnököt válasszon, aki a nemzeti kisebbségi jogokat is emberi jogként ismeri el. Ezt a második körben esélyes jelöltek közül egyik sem kínálja. Ezért azt gondolom, hogy a felvidéki magyarok részéről az eddig kimondatlan együttműködő stratégiát nyilvánvalóvá kell tenni, szükséges az újraszerződés: szavazatainkat egy jogállamban jogokra szeretnénk váltani. Így számunkra ennek a választásnak az a tétje, hogy el tudjuk mondani, 8,5 százalékos kisebbségként államalkotó nemzetiség vagyunk, és lehet nélkülünk is, de nem érdemes.


Zvolenský Gabriella
kultúraszervező, Királyhelmec

Nemcsak állampolgári jogunk, de kötelességünk is részt venni a választásokon, hiszen az, hogy a megfelelő helyre megfelelő ember kerüljön, csakis rajtunk, választópolgárokon múlik. Tekintettel arra, hogy elnökválasztásról van szó, nem kevesebb a tét, mint a politikai stabilitás megteremtése Szlovákiában. Éljünk a lehetőséggel!