Madách, ha 200, avagy szellemi érték mint exportcikk

Vasárnap

Valóban ma is érvényes lenne Az ember tragédiája? – teszem fel a kérdést. Amelyre azonnal van válaszom. Valóban az, érvényes! Nem tudom, van-e még a világirodalomban olyan mű, amely váteszi módon, az alternatív jövők felmutatásával így megjósolta volna az emberiség lelki és anyagi fejlődését, mint Madách Imre Tragédiája. Micsoda szellemi érték ez!

Nem mellesleg, mint azt a címben is jeleztem, kiváló exportáru. Annak meg mindig érvényesnek kell lennie. Merthogy ilyen a világ. Értékben mér. Hát csak tegye, mérjen így. Madách meg a mindenséget a mindenséggel méri a művében. Ő, aki 200 éve született. Hogy kortársaihoz képest halványabb fényű csillag volna?

Mérjük meg hát!
Bár nem érdemes méricskélni, a csillagok a távolság miatt nehezen mérhetők. Ám azért azt nézzük meg, hány nyelvre fordították már le ezt a bölcselkedő drámai művet, Az ember tragédiáját. Furcsa, de teljesen biztos adat nincs, csak megközelítőleges. Eszerint viszont több mint negyven nyelven olvasható, és legalább százhúszféle kiadásban. Tehát az egyik legismertebb, legtöbb nyelvre lefordított és legtöbbször kiadott magyar nyelven született műalkotás ez az egész világon. Jut eszembe! Mikor olvasta el a kedves olvasó utoljára? Még a gimnáziumban, ugye? Ez szokott lenni a válaszok java, s gyorsan azt is hozzáteszik a megkérdezettek, hogy akkoriban nem igazán értettem és élveztem. Igen. Be lehet ezt vallani. Madách Tragédiájához élettapasztalat, megérzéséhez sok vereség, a mondanivaló megértéséhez sok tudásbeli nyereség kell. Felnőttként viszont akár évente újraolvasható. Ajánlott. Idén már csak azon apropónál fogva is, hogy a szerző születésének 200. évfordulóját január 21-én ünnepelik meg tisztelői, neki szentelve az egész év rendezvénysorozatait. (Érdekesség, hogy még a születésnap ideje is vitás, egyes források és személyes vallomások január 20-át adják meg.) Nem mellesleg 1823. január 22-én, Kölcsey Csekén letisztázta a Himnusz kéziratát. Három héttel korábban, ugyanennek az évnek az első napján megszületett egy másik géniusz, Petőfi. Micsoda véletlenek. Micsoda év volt az az 1823!

Vasárnap

A szerzőről
Egy hétszáz év óta máig létező, élő és szerteágazó nemesi család sarja volt Madách Imre. Életének és korának eseményei viszonylag pontosan és jól nyomon követhetőek. A korszaknak könyvtárnyi szakirodalma és forrásanyaga létezik. Madáchról sokan sokat írtak már, életében mégis máig vannak rejtélyek, feloldatlan titkok, homályos pontok. Egyenes és oldalági leszármazottjai a világban szétszóródva élnek, érdekes módon ma már többen beszélnek közülük spanyolul, angolul és szlovákul, mint magyarul. Madách Imre literátus családból származott, ősei mind művelt, tanult emberek voltak, s ilyenek a kései utódai is. Mindössze 41 év földi lét jutott neki, s ebben az alig négy évtizedben sok a fájdalom, a betegség, a szomorúság, a veszteség, a meghurcoltatás, a megbántás, és kevesebb a jó, a siker és az öröm. Istenadta tehetségét nem fecsérelte el. Az Úr mondja ezt a Tragédia első soraiban: „Be van fejezve a nagy mű, igen. / A gép forog, az alkotó pihen.” Madách teste valóban ott pihen a kastélykert végében, egy szerénységében is lenyűgöző emlékmű alatt. De mit számít neki az idő? Most éppen a kétszáz év? Mit fog jelenteni a három-, négy- vagy ötszáz év? A test porlad csupán, az ember múlékony, de az alkotása, a szellemi értéke nem kopik, nem öregszik. Jó volna, ha így lenne! Valóban nem tudom, van-e még egy ilyen alkotás, amely ennyire pontosan megmutatja az emberiség önpusztító hajlamának előretörését, az egyénnek, az értékválságokkal kínlódó én morális arcélének deformálódását, mint Madách Tragédiája. Ha azt gondolom – s ebben oly sokan hisznek, hogy az embert Isten a maga képére formálta – és most éppen annál a napjánál tartunk talán a teremtésnek, amikor az ember születik, akkor arra a következtetésre kell jutnom: íme, itt vagyunk, ez a Tragédia valóban a mi Tragédiánk. Rólunk, a most pillanatáról is szól! Ott vagyunk a kételkedés markában, megcsalva, magunkat becsapva, már-már reménytelenül. Az édent már elvesztettük, teleszemeteltük, eszméinket piramisokká, Mammon templomaivá torzítottuk, emberségünk utolsó morzsái háború izzásában villognak bele a jövőbe. S mi maradhat? Csak ez a bízni! Madách mindezt látta. Géniuszként, esendőként. Időkapszula ez a Tragédia. Még ezer év múlva sem veszti el időszerűségét. Mert emberi. És semmi sem idegen tőle, ami emberi. Benne a magasztosság és esendőség egyensúlya állandó. Időszerű lenne hát? Vagy maga az idő alkotója inkább? Inkább!
 

Érdekes

Sztregovai és kiskelecsényi Madách Imre

(Alsósztregova, 1823. január 21.* – Alsósztregova, 1864. október 5.) a magyar irodalom és drámaköltészet kiemelkedő alakja. Magyar középnemesi családba született, korai elődje, a költő Madách Gáspár, s az ő nagybátyja, Rimay János a Balassi Bálintot követő nemzedék legjelesebb költője. Élete nagy részét Alsósztregován töltötte, alig tizennégy éves, amikor meghalt az édesapja, ami nagyon megviselte. Szerencsére a családi birtok jövedelme biztosította, hogy tanulhasson, húszévesen már királyi táblabíró volt Nógrád vármegyében. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt részt vett a nemzetőrség felállításában, mivel beteges volt, katonai szolgálatot nem vállalhatott. A szabadságharc leverése után Kossuth titkárának rejtegetése miatt egy évre bebörtönözték.

* Több forrás szerint is 20-án született, és 21-én keresztelték meg

A kvízről

A Vasárnap hasábjain idén egészen októberig szeretnénk Madách emlékével foglalkozni. Ez alkalomból készítettünk egy kvízsorozatot Olvasóinknak, mégpedig 10 hónap – 10 kvíz Madách Imréről, mely 2023 januárjának vége és októberének eleje (halálának évfordulója) közt jelenik meg. Egy-egy kvízkérdéscsoportban 3 kérdés és arra lehetséges 3 válasz szerepel a, b, c jelöléssel. Minden hónapban külön-külön is kisorsolunk kisebb díjakat, ám a 10 forduló után azokat, akik mind a 10-ben részt vettek, értékes fődíjak várják*. A kvíz összeállítói Szászi Zoltán és Csanda Gábor.
Célunk, hogy ezzel a kis vetélkedővel is emlékezetessé tegyük ezt a Madách-emlékévet. A vetélkedőt a Vasárnap szerkesztőségével együtt a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma és a Madách Egyesület szervezi. Játsszanak, művelődjenek, vegyék kezükbe a szellemi értéket, amely nem mellesleg, ugye, exportcikk is. Általa lesz ismert a világ más nemzetei számára is Madách Imre és a magyar kultúra.

* A díjakról a kvíz megjelenésével egy időben részletes tájékoztatást adunk majd kedves olvasóinknak.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2023/1. számában jelent meg

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacen

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!