A magyar gimnazista, akit a csehszlovák hatóságok halálra ítéltek, de megszökött a börtönből

Hancsovszky Béla

Kalandor, terrorista vagy a csehszlovák elnyomás ellen tiltakozó magányos szabadságharcos volt Hancsovszky Béla?

1945. augusztus 7-éről 8-ára virradóra nagy erejű robbanás rázta meg a tornaljai politikai rendőrség épületét. A merényletet a gimnazista Hancsovszky Béla vállalta magára, elmondása szerint így akart tiltakozni a csehszlovák hatóságok kisebbségellenes, elnyomó intézkedései ellen. S bár komolyabb személyi sérülés nem történt, a népbíróság halálra ítélte a 19 éves fiút. Az ítéletet azonban nem tudták végrehajtani, Hancsovszky ugyanis megszökött a börtönből.

*

A második világháború utáni időszak tragikusan érinti a csehszlovák fennhatóság alá kerülő felvidéki magyarságot. Az 1945 áprilisában elfogadott kassai kormányprogram kilátásba helyezi a csehszlovákiai magyarok jogfosztását: internálásukat, megbüntetésüket, vagyonuk elkobzását.

Losonc

Magyarellenes intézkedések

Kassán már 1945 tavaszán elkezdődik a magyarok kiutasítása a városból, Pozsonyban pedig a német és a magyar lakosság megjelöléséről döntenek. A Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága 1945. június 16-i határozatában arról rendelkezik, hogy a visszatért városokat (Kassát, Losoncot, Rimaszombatot, Rozsnyót, Érsekújvárt, Komáromot stb.) és Szlovákia fővárosát, Pozsonyt minél előbb magyartalanítani kell.

1945

Edvard Beneš elnök 33/1945. számú alkotmánydekrétuma pedig a kollektív bűnösség elve alapján a teljes magyar kisebbséget megfosztja csehszlovák állampolgárságától. A rendeletek értelmében megbízhatatlannak kell tekinteni azokat, akik az 1929 óta rendezett népszámlálásokon magyar nemzetiségűnek vallották magukat.

Rozsnyó

Mi a helyzet Tornalján?

Tornalja ekkor 95%-ban magyarok lakta kisváros. A szovjet megszállókat 1945 márciusának végén váltják ott a Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT) emberei, a város élére pedig szlovák komisszár kerül. 

Megkezdődik a megbízhatatlannak minősített magyarok letartóztatása, a magyar nyelvű ügyintézést betiltják, a magyar iskolákat nem engedik kinyitni, célzottan vizsgálják felül az iparengedélyeket, s a tornaljai magyaroktól begyűjtik a rádiókészülékeket is.

Visszaemlékezések szerint a „csehek” ekkoriban megzavarják a magyar fiatalok tánciskoláit, ellenszolgáltatás nélkül vesznek el értékeket a helyiektől, s ha az utcán valaki magyarul beszél, előfordul, hogy a csehszlovák katonák keresztet nyírnak a hajába. 

A tornaljai utcákon ezekben a napokban magyarellenes feliratok jelennek meg, amit a helyi fiatalok nem hagynak annyiban, és a jelszavak egy részét lefestik. A hatóságok érzékelik a helyzet fokozódását, ezért 1945. augusztus 7-én éjszakai kijárási tilalmat rendelnek el a városban.

A merénylet éjszakája

Még ugyanazon a napon, 1945. augusztus 7-éről 8-ára virradóra, éjjel 2 óra 15 perckor nagy erejű robbanás rázza meg a politikai rendőrség (Národná Bezpečnosť) épületét a Štúr utcában (korábban: Vasút utca). Több helyiség megrongálódik, de az épületben tartózkodó személyek sérülés nélkül megússzák a merényletet.

Hancsovszky Béla

Tornalján azonnal statáriumot hirdetnek ki, gyülekezési tilalom lép érvénybe, és városszerte többször is kidoboltatják a csehszlovák katonai helyőrség parancsnokának felhívását, amely így végződik: „Felhívom Tornalja minden szlovák és lojális magyar lakosát, hogy az utcákon csak szlovákul beszéljenek!”

A hatóságok több mint kétszáz házkutatást rendelnek el, és mintegy 150 személyt előállítanak. A fogvatartottak betonpadlón alszanak, cipőjüket használva párnaként, s többségüket csak 10-14 nap múlva engedik szabadon.

A letartóztatottak között vannak a koncentrációs táborból nem sokkal korábban hazatért zsidó származású fiatalok is. Az utcákon katonai járőrök cirkálnak, az egymás között magyarul megszólaló nőket kopaszra nyírják.

Hancsovszky Béla

„Terroristák, fasiszták”

„Magyar terrorista bandák akcióban” – írja a kommunista Pravda a tornaljai incidensről. „Ez a merénylet a magyar terrorista és fasiszta bandák műve, amelyek uszító kampányt folytatnak a magyar lakosság körében Csehszlovákia ellen.” A lap szerint a határvidéket „alaposan meg kell tisztítani a magyar terroristáktól”.

Hasonló véleményen van a demokrata párti Čas is, amely úgy véli, a térség békéje csak a „magyar fasiszták” kitelepítésével biztosítható.

Hancsovszky Béla

Az üggyel a Szlovák Nemzeti Tanács is foglalkozik. Néhány nappal a robbantás után az SZNT belügyi megbízottja, Gustáv Husák Tornaljára érkezik. Döntés születik arról, hogy az egész járás magyar lakosságát a lehető legrövidebb időn belül ki kell telepíteni.

Három héttel később Viliam Široký, az SZNT elnöke a szlovákiai nemzeti bizottságok besztercebányai kongresszusán Csehszlovákiának „a magyar kisebbségtől való megtisztítását” sürgeti.

„Elfogták a szlovákok gyilkosát!”

Húsz tornaljai felnőttet időközben Zólyomba hurcolnak, a többi letartóztatottat pedig azzal fenyegetik, hogy a zólyomi túszokat kivégzik, ha nem derül ki a merénylet elkövetőjének személye. 

Néhány nappal később aztán a rendőrség lakossági bejelentés alapján letartóztatja a 19 éves, gimnazista Hancsovszky Bélát, akinél a házkutatás során gyutacsot és fegyvert is találnak. A gyanú szerint a merényletet két segítőjével követte el: öccsével, a 16 éves Hancsovszky Istvánnal és a 14 éves, budapesti Bőhm Ferenccel.

Hancsovszky Béla

A kihallgatások során Hancsovszky Bélát fizikailag bántalmazzák, ütik és rúgják (más változat szerint a körme alá is szúrnak, és a tenyerét égetik). Hancsovszky beismerő vallomást tesz, elmondja, hogy a robbantással a magyarellenes intézkedések ellen akart tiltakozni, ezért dobott be 3 kg ekrazitot az épület ablakán, de hangsúlyozza, hogy tettét egyedül követte el. A bíróság hisz neki, ezért öccsét és Bőhm Ferencet gyanúsítottból tanúvá kvalifikálja át.

„Tornalján elfogták a szlovákok gyilkosát” – írja a Pravda, jóllehet a robbantásnak nem voltak halálos áldozatai. A szlovák lapok nemcsak a merénylőnek, hanem a „fasiszta magyar lakosságnak” is példás büntetést követelnek.

Golyó általi halál!

Az ügy a Rimaszombati Járási Népbíróság elé kerül. Noha Hancsovszky jól beszél szlovákul, magyar nyelvű tárgyalást kér. A vád szerint a szlovák nemzet ellen követett el bűntettet. S bár a bűnvádi eljárás során nem sikerül egyértelműen bizonyítani a vádlott bűnösségét (a merénylet szemtanúi például nem azonosítják őt), és a robbantásnak sem halottja, sem sérültje nem volt, a népbíróság példát akar statuálni, s a 19 éves Hancsovszky Bélát golyó általi halálra ítéli.

A kérdésre, hogy kér-e kegyelmet, Hancsovszky állítólag ironikusan visszakérdez: „Kitől? Maguktól?”

A jelenlévők elégedetten nyugtázzák a halálos ítéletet, és Hancsovszky viselkedését látva megjegyzik, hogy azonnal ki kellene őt vezetni a főtérre, és ott felkötni. A szlovák lapok is üdvözlik a bírósági döntést, a halálos ítéletet „arányosnak és igazságosnak” nevezik.

Hancsovszky Béla

Tisztázatlan kérdések

Az üggyel kapcsolatban azonban marad néhány tisztázatlan kérdés. Kortársai szerint Hancsovszky azért vállalta magára a merénylet elkövetését, hogy így mentse meg a Zólyomba deportált, kivégzéssel fenyegetett tornaljaiak életét. A népbíróság előtt ráadásul nem hallgatták ki a legilletékesebbeket: azokat a csendőröket, akik a merénylet éjszakáján a parancsnokság épületében tartózkodtak.

Ha pedig mégis Hancsovszky volt az elkövető, de tettestársak nélkül, akkor megdől a csehszlovák államhatalom propagandagépezete által előszeretettel ismételt narratíva a „magyar fasiszták” csoportos szervezkedéseiről.

Utóbb már a népbíróság fővádlója, Andrej Homola sem biztos abban, hogy Hancsovszky volt a tettes, egy levelében ugyanis azt írja, szerinte a vádlott nem mondott el mindent, s talán mégis életben kellene hagyni, hátha akkor elárulja tettestársait – vagy az igazi elkövetőt.

Hancsovszky Béla

Szökés a börtönből

Hancsovszky felülbírálja korábbi álláspontját, és néhány nappal később kegyelmi kérvényt ad be, ezt azonban a Szlovák Nemzeti Tanács elutasítja. A halálos ítéletet végre kell hajtani!

Igen ám, csakhogy Hancsovszky Béla 1945. szeptember 7-én megszökik a rimaszombati börtönből. A szökés körülményeiről többféle verzió maradt fenn, egyesek szerint kiemel egy drótot zárkája ablakának rácsozatából, azt ellapítja, csavarhúzóvá alakítja, s annak segítségével leszereli az ajtópántokat. Mások úgy emlékeznek, hogy Hancsovszkynak külső segítsége volt, harapófogót csempésznek be hozzá a zárkába, azzal nyitja ki a zárat.

Ami biztos: rövidzárlatot okoz az épületben, a zárlat okát kereső börtönőrt lefegyverzi a sötétben, a többi őrt ártalmatlanítja, s a börtön hatméteres falán átjutva Magyarországra szökik.

Epilógus

A csehszlovák hatóságok elfogatóparancsot adnak ki ellene, az ügyészség pedig diplomáciai úton kéri Hancsovszky kiadását a magyar hatóságoktól. 1945 októberében a szovjet NKVD (legfőbb titkosszolgálati szerv) segítségével Magyarországon is letartóztatják, de Hancsovszky újra megszökik.

Hancsovszky Béla

Az állambiztonsági iratokban 1947-ben bukkan föl újra a neve, amikor a hatóságok tudomására jut, hogy a csehszlovákok által körözött „terrorista” az ózdi vasgyár kőművesbrigádjában dolgozik. A miskolci államügyész utasítást ad arra, hogy Hancsovszky Bélát tartóztassák le, és szállítsák Miskolcra – csakhogy Hancsovszkynak ezúttal is sikerül megszöknie a rendőrségi fogdából, s a zöldhatáron át Nyugatra menekül.

A hatóságok ekkor veszítik őt szem elől. Később még egyszer – 1949 őszén – kerül az állambiztonság látókörébe, akkor tudják meg, hogy Franciaországban tartózkodik. Levéltári dokumentumok alapján azonban semmi más nem állítható róla biztosan.

A tornaljai Hancsovszky Béla további sorsa ismeretlen.

Érdekes

Film készül Hancsovszky Béláról

A Fórum Kisebbségkutató Intézet invesztigatív dokumentumfilmet készít Hancsovszky Béláról. A történetet három ország hat levéltárában feltárt, mintegy 500 oldalnyi dokumentum alapján rekonstruálták. A film rendezője Laczkó Sándor, a szakmai hátteret Simon Attila és Popély Árpád történészek biztosítják.

„Sem felmenteni, sem elítélni nem akarjuk Hancsovszky Bélát – olvasható a Fórum-intézet honlapján. – Célunk sokkal inkább a történet megőrzése. Egy történeté, amely nem csak Hancsovszkyról és nem csak Tornaljáról szól. Az ő története ugyanis egyben közösségünk története, a mi történetünk, a szlovákiai magyarok története.”

A készülő filmet június 5-ig Ön is támogathatja a donio.sk/hancsovszky oldalon, akár névtelenül is.

A Vasárnap a film médiapartnere.

A cikk a nyomtatott Vasárnap 2022/22. számában jelent meg.

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!