Böjtölni tudni kell

Gyakran úgy képzeljük, hogy testünk megtisztításához valamilyen külső segítséget kell igénybe vennünk, szigorú diétát, kúrát kell követnünk, önsanyargatás és éhezés árán. Ez azonban így nem igaz. Mielőtt böjtölésre adnánk a fejünket, inkább nézzük meg közelebbről testünket!
 

Belső takarítóbrigád

Egy egészséges emberi testben ugyanis megvan minden, ami önmaga tisztításához szükséges. Ha úgy tetszik, mindannyiunknak van egy saját, beépített tisztító programja. Ezt a programot az agyunk irányítja hormonok és idegsejtek által – a későbbiekben kiderül, nem egyedül. A tisztító és egyben méregtelenítő programot

egy jól összehangolt takarítóbrigád végzi el: nevezetesen a bőr, a tüdő, a máj, a vese, az epe és a belek. Utóbbiról, a bélről egyre több izgalmas tény derül ki.

Felfoghatatlanul sok és elképesztően sokféle ideg található benne, összetettsége az agyhoz hasonló, éppen ezért a tudósok második agynak vagy bélagynak is hívják. A bélfal idegrendszere irányítja az emésztőcsatorna minden folyamatát, rendkívül önállóan. Teszi mindezt 200 grammnyi és nagyságrendileg 1013, azaz 10 0000 0000 0000 0000 mikroorganizmus társaságában. A bél több mint ezer baktériumfaj otthona, amik a szintén ott élő vírusokkal, gombákkal és bakteriofágokkal együtt tízszer többen vannak, mint ahány saját sejtünk van. A bennünk élő mikróbákat génjeikkel együtt nevezzük mikrobiomnak. Az úgynevezett bél-agy tengelyen keresztül a mikrobiom folyamatosan kommunikál az aggyal, utasítani tudja az agyat, az agy pedig visszahat a mikrobiom állapotára. Ez a népes társaság annyira egyedi, mint az ujjlenyomatunk. Nincs két egyforma mikrobiom.

Boldogság a bélben

Mikrobiomunkat etetjük, és cserébe ő is etet minket, táplálékunk 10 százalékát a bennünk élő baktériumok állítják nekünk elő, köztük olyan, a boldogság- és örömérzetünkben érdekelt hormonok építőanyagait is, mint a dopamin és a szerotonin. A boldogság, úgy tűnik, tényleg a hasban, egészen pontosan a bélben kezdődik. De a bél ad otthont immunsejtjeink nagy részének is, nagyjából 80 százalékuk a bélben található. A bélre lefolyócsőként gondolni, amibe következmény nélkül bármit lenyelhetünk, idejétmúlt elképzelés. Az is nyilvánvaló, hogy testünk megtisztítja önmagát. A vékonybél például különösen szereti a tisztaságot, evés után azonnal összerámol, ha hagyjuk. Két órával az emésztés után már patyolat rend van a vékonybelünkben. A tisztaságról a tudósok által bejárónőnek becézett vándorló motoros komplex gondoskodik. Időnként halljuk is saját bejárónőnket dolgozni: amit mi gyomorkorgásnak hívunk, az nem más, mint az étkezések közti takarítás zaja. Ha közben eszünk, a takarítás azonnal leáll. Aki mindig nassol, nem hagy időt a takarításra. Bejárónőnknek is a kedvére teszünk, ha lassan, nyugodtan eszünk, alaposan megrágjuk az ételt, és két étkezés között nagyjából öt óra szünetet hagyunk.

Az evés közti szüneteket a mikrobiomunk is kedveli. A legújabb mikrobiom-kutatások szerint mindennap adjunk a beleinknek legalább 12 órás pihenést, elalvás előtt 3 órával együnk tápláló, finom és változatos vacsorát. A kutatások szerint, ha hosszabb időre, napokra éheztetjük a mikrobiomunkat, az nem tesz jót, míg a rendszeres, 4-6 órás szünetektől egészségesebb és hatékonyabb lesz ez a „kifelejtett” szervünk.

Órákig koplalni?

Amikor az amerikai Cornell Egyetemen tanultam a teljes értékű növényi táplálkozásról, épp az időszakos és az időkorlátozott böjt volt az amerikaiak legdivatosabb étrendje, 17 millióan ugrottak rá erre a trendre. Röviden ez a két étkezési trend annyit jelent, hogy míg az időszakos böjtöt követők hetente 1-2 napot koplalnak és 5 napon át lakmároznak, addig az időkorlátozott böjt szerint étkezők mindennap lakmároznak, ám szigorúan egy időablakon belül, ami 6 és legfeljebb 12 órás időtartamot jelent, a nap maradék részében, 12-18 órás időszakban koplalnak. Ugyan ezeknek a böjtöknek a hosszú távú hatásait nem ismerjük eléggé, számunkra mégsem annyira ismeretlen étkezési módokról van szó. Mai iparosodott és globalizált világunkban az év minden napján el vagyunk halmozva étellel, saját magunkon kívül semmi sem akadályoz meg minket abban, hogy korlátlanul együnk. Ez azonban nem volt mindig így. Elég csak visszamenni

dédszüleink idejére, amikor még nem voltak szupermarketek, hűtőszekrények és fagyasztók. Az emberek életében az évszakok szerint váltották egymást a bőséges és az ínséges időszakok, a nagy ünnepekre pedig böjttel készültek fel.

A húsvét előtti 40 napos böjt hagyományosan húshagyó időszak, mai modern szóval bélwellnessprogramnak is nevezhetnénk. A növényekben lévő rostok ugyanis etetik mikrobiomunk jó baktériumait, hogy csak egyet emeljek ki a rostok számtalan jótékony hatása közül. A böjt lényege a szervezet tehermentesítése, az emésztőrendszer kímélése, a salakanyagok gyorsabb kiürülésének elősegítése, úgy a mindennapjainkban jelen lévő lakmározás és koplalás harmonikus egyensúlya által, mint a több napon át tartó megváltozott, ám az egészséges étkezés elveinek eleget tevő böjtölés formájában.

A szerző étkezési és hormonális egyensúly tanácsadó