Csibi Szilvia felvétele
Karantén idején, amikor beszűkül a világ, és a család mozgástere néhány négyzetméterre redukálódik, egyre kiszolgáltatottabbá válnak a családon belüli erőszak áldozatai.
Dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója és vezetője válaszol a Vasárnap kérdéseire.
Kína néhány tartományában, miután enyhültek a koronavírusra vonatkozó szabályok, rekordmennyiségű válópert nyújtottak be a lakosok. Franciaországban pedig 30%-kal nőtt a családon belüli erőszak aránya.
Mivel magyarázza a szakértő a kiugró számbeli növekedést? Közhelyesnek tűnhet a kérdés, azonban nem árt – az aktualitás kapcsán újra – tisztázni: mi minősül családon belüli erőszaknak, bántalmazásnak? Leginkább a gyermekek és nők vannak kitéve a családon belüli erőszaknak. Az áldozatok képesek-e a védekezésre, valamint a bántalmazótól független – racionális – gondolkodásra? Mit lehet tenni akkor, ha a bántalmazó korlátozza a bántalmazott fél digitális ezközhöz való hozzáférését, a minimális online és offline mozgásterét? Krízishelyzetben mi volna a hatóságok feladata? Van-e működésképes modell? A külvilág és az online tér felől nézve: kinek a segítségére számíthatnak a családon belüli erőszak áldozatai? Mi adhat reményt a bántalmazott gyermeknek ebben az időszakban?
Ezekre a kérdésekre is mind választ kapnak a már megvásárolható Vasárnapban.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.