Szőgyén, a kisvárosi hangulatú nagyközség

Az Alsó-Garam mentén élő szőgyéniek elmondhatják a falujukról, hogy a jelen a fejlődés jegyében telik, a jövőre vonatkozólag pedig a települést építő, szépítő, a hagyományt megőrző, a közösséget szolgáló elképzelések várnak megvalósításra.

Demográfiai alakulások

A nagy múltú Szőgyén (Svodín) Nyitra megye Érsekújvári járásának legnagyobb lélekszámú községei közé tartozik. Lakosságának száma jelenleg 2450 körül mozog, és pillanatnyilag enyhe csökkenést mutat. Ez a folyamat már az elmúlt tíz évben is tapasztalható volt. A vidéken általánosan megfigyelhető jelenség ez, már a múlt század hetvenes éveitől, amikor a környékbeli városokba telepített ipar elszippantotta a fiatalokat. A rendszerváltozás után pedig részben a mezőgazdaság szerkezetváltása, részben az új ipari parkok miatt csökkent a lakosságszám. Az előrejelzések szerint azonban ismét elkezdődött a falvakba való vissza- vagy kiköltözés folyamata, az egyéni lakásépítések újraindulása ezt jelzi. Jelenleg a nemzetiségi arányokat véve Szőgyénben nagyjából kétharmad az egyharmadhoz a magyarok és a szlovákok aránya, a falu közel van a történelmi nyelvhatárhoz.

A jelen

A nagyközség polgármestere, Méri Szabolcs első választási időszakát tölti a posztján, de már régtől aktívan részt vesz az önkormányzati munkában. „Korai volna még teljes mérleget vonni, de az máris elmondható, hogy sikerült néhány fontos dolgot elvégezni. Befejeztük az óvoda felújítását, rendbe tettük a magyar alapiskola belső tereit, most kezdjük a külső szigetelés kivitelezését. Az iskolák és az óvoda gyermeklétszáma jelenleg stabilnak látszik: az óvodánkba 42 kisgyerek jár, a szlovák iskolát 43, a magyart pedig 160 tanuló látogatja. Egy-két éven belül létszámemelkedés remélhető mindegyik nevelési-oktatási intézményünkben. Tájházunkat az Interreg program támogatásából interaktívabbá tudjuk tenni, helyben készülnek majd a termékek, és a termelői piacot is elindítjuk” – mondta el Méri Szabolcs. A tájház feladata így az idegenforgalom további fellendítése lesz. A tűzoltószertár korszerűsítése befejezés előtt áll, ez is az itt élők biztonságát fogja szolgálni. Hamarosan lezárul az ingyenes wifihálózat kiépítésére kiírt közbeszerzés, így minőségi lesz az internetes elérhetőség. „Iskolabuszunk a környék gyerekeit szállítja, így biztonságosan és idejében eljuthatnak az iskolába. Nemrégiben felújítottuk a nyugdíjasklub épületét. Jelenleg 600 a nyugállományban lévők száma, erre a korcsoportra kiemelten figyelünk. Minden évben megrendezzük a nyugdíjasok találkozóját, büszkén elmondhatjuk, hogy a klubjuk mellett férfidalkör és női éneklőcsoport működik az önkormányzat támogatásával, ezenkívül rendszeres kirándulásokat szervezünk a falu idős lakosai számára. A helyi civil szerveződésekkel és az egyházzal is jó a kapcsolatunk” – tette hozzá a polgármester.

Nem Pató Pálként

Szőgyén testvértelepülései a magyarországi Tata, a lengyel Pińczów, a csehországi Bystřice. Már több mint egy évtizede nagyon jó velük az együttműködés. Most fejeződött be egy kétéves pályázatuk, amelyben 9 ország részvételével 6 helyszínen folyt ismerkedés, beszélgetés, tapasztalatcsere. Ennek főleg a fiatalok veszik hasznát, hiszen megismerkednek más nyelvekkel, más szokásokkal.

Szőgyén szinte kisvárosi hangulatot áraszt, csendes, nyugodt, tiszta, rendezett. A vidék bőven termő, a mezőgazdaságnak, borászatnak, gyümölcstermelésnek régi hagyományai vannak. „Igaz, hogy a Petőfi által megénekelt Pató Pál itt élt, de mi nem az ő gondolkodásmódja szerint cselekszünk és élünk. Szőgyénben dolgos, jó emberek laknak, akik tudnak közösségként létezni. Az itt letelepedni készülő fiataloknak különféle támogatásokat biztosítunk, a házvásárlásban is segítjük őket. A fiataloknak tetszik Szőgyén, egyre többen szeretnének itt maradni, és hazajönne, aki elment” – magyarázta Méri Szabolcs polgármester. 

Falutörténet dióhéjban

A település első írásos emléke 1156-ból származik, nevét akkor Scheuden néven jegyezték le, de bő hatezer évvel korábban, már a kőkorszak idején is élt itt ember. A falu feletti Busa-hegy régészeti szempontból kiemelten érdekes, a lengyeli kultúra népének leleteit találták meg rajta. Az itteni női alakot formáló kerámiát szőgyéni edénynek nevezi a szakirodalom. A tatárdúlás idején a falu teljesen elpusztult, az újranépesítéskor német telepeseket hívtak ide. A régi, magyarok lakta falutól északra kaptak telkeket. Így alakult ki Magyar- és Németszőgyén. A két község hivatalosan 75 éve, 1944. január 1-jén egyesült. A német ajkú lakosság mostanra már asszimilálódott. A faluban két érdekes műemlék templom áll, a Szent Mihálynak szentelt Árpád-kori templomnak ma már csak konzervált romjai láthatók; a törökellenes harcok idején erőddé is átalakították. Közelében múzeum és tájház található. A barokk stílusú, szinte katedrális méretű Nagyboldogasszony-templom mellett néhány éve megtalálták román kori elődjének a romjait és a feltáráskor egy igen figyelemreméltó körmeneti kereszt aranyból készült korpuszát.

A teljes cikk a nyomtatott Vasárnap 41. számában jelent meg!