<p>Tudjátok, hol voltam a hétvégén? A nagyszüleimnél aludtam, igazán jó volt. Olyant csináltam, amit még soha. Ugye kíváncsiak vagytok rá, mit? Gyermekláncfűből mézet főztünk! Hát nem izgalmas? Ti hallottatok már erről? Először a nagypapámmal jártuk a falut, mezőt, rétet, hogy minél több pitypangfejet gyűjtsünk. Egy egész zsákkal szedtünk össze, és közben talán húsz kilométert is gyalogoltunk.</p>
A cipőm teljesen zöld lett a fűtől, a kezem meg barna a kákicstól. Néha nem a zsákba raktam, hanem koszorút fontam belőle, majd a fejemre tettem. Mikor hazaértünk, a nagymamám azt mondta, hogy olyan vagyok, mint egy kis kosztündér, és ha anyu most látna, többet el se jöhetnék hozzájuk nyaralni. Megnyugtattam, hogy máskor is voltam már piszkos, anyu nem szokott ezen mérgelődni. A ti szüleitek dühösek, ha szutykosak vagytok a kinti mókázástól?
Délután a nagymamámnak segítettem a mézfőzésben, de vigyáznom kellett, hogy ne égessem meg magam. Akkora fazékban kevergette a gyermekláncfűfejeket, hogy én is elfértem volna benne. Miután elkészült a méz, üvegbe öntögettük. Már alig várom, hogy megkóstolhassam.
Legyetek jók!
Huncutka
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.