Ki fizeti az ingyenebédet?

Az ingyenebéd az óvoda utolsó évében és az alapiskolában, később pedig, ha bejön az ötlet – és a Smer még mindig kormányon lesz – a középiskolásoknak is jár majd. Az elgondolás jól hangzik, és sok érv szól mellette, elsősorban az, hogy a gyerekek kivétel nélkül legalább naponta egyszer meleg ételhez jutnak, étkezési kultúrát tanulnak, közösségben vannak, s a családok kiadásai is csökkennek. Ezért találták ki az annyit emlegetett finn modellt, ahol minden gyermek ingyen kapja az ebédet – és mellé törődést, speciális oktatást, használható tudást is –, csak az a kérdés, nálunk bevezethető-e. Egyesek szerint igen, csak akarni kell, s a végén mindenki jóllakott és elégedett lesz.

Kevés a szakács

Csakhogy amint ez lenni szokott, a dolog nem ilyen egyszerű. Elsősorban a dolgok mostani állása szerint: nem lesz, aki megfőzze az ebédet. Szlovákiában már most akkora a szakácshiány, hogy a rosszul fizető iskolai konyhákra lasszóval fogják a munkaerőt. Tavaly 210, idén a tanév kezdete előtt 170 szakácsot kerestek az iskolák a legnagyobb álláskereső portálon, a profesia.sk-n. A honlap szóvivője, Nikola Richterová szerint minden hirdetésre csak egy-két ember válaszol, és ők is keveslik, amit az önkormányzatok a szakácsoknak kínálni tudnak.

A menzaszakácsok keresete alig éri el a bruttó 500 eurót, azaz jó, ha havi 450 eurót visznek haza azért, hogy naponta száz-kétszáz gyermeknek főznek. És ez még nem minden, mert mindegyik konyhára kell legalább még egy szakács vagy kisegítő – valaki, aki zöldséget tisztít, húst szeletel, kiadja az ebédeket, mosogat. Száz kosztosra legalább ketten kell, hogy főzzenek, és minden további száznál még egy ember szükséges. Egyelőre tisztázatlan, hogyan akarja mindezt az állam bebiztosítani, de az eddigi nyilatkozatokból úgy tűnik, leginkább sehogy.

Ingyen sem kell az ebéd

„Az, hogy az ebédekre adna támogatást az állam, nem minden, mert a szakácsot, konyhai kisegítőt az önkormányzat alkalmazná. Az sem tisztázott, ki állná a megnövekedett rezsiköltséget, és hogyan számolnánk el a támogatással, ha azt nem mindenki venné igénybe. Mert biztos vagyok benne, hogy nálunk akkor sem fog minden gyerek ebédre járni, ha az ingyen lesz” – mondja Gregor Ildikó, a Nagycétényi Alapiskola igazgatónője.

A Smer ingyenebédes ajánlatában nem szerepelnek a cukorbetegek, sem a liszt- és laktózérzékenyek, akiknek még úgy sem főznek a legtöbb iskolai konyhán, hogy megfizetnék. Emellett sokan azért nem járnak ebédre, mert az anyukájuk otthon van a kisebb testvérükkel, és főz, mert bejáróként sietnek a buszra – vagy mert egyszerűen csak finnyásak. A szigorú normák szerint készült iskolai ebéd ugyanis sokszor nem épp ínycsiklandozó, és ha a gyerekek csak turkálni fognak benne, akkor az egész támogatás kidobott pénz lesz. Arról pedig, hogy ingyen főznek-e majd a speciális diétára szoruló gyermekeknek is, akikből egyre több van, egyelőre senki sem beszél, mint ahogy arról sem, ki fogja állni a különbözetet ott, ahol a szülők már most többet fizetnek az ebédért, mint a Fico által meglebegtetett egy euró. Az iskolai ebéd ugyanis a gáz, az áram és az élelmiszerek árától függően kb. 2,20–2,80 euróba kerül fejenként, és kortól függő norma szerint ennek felét az önkormányzat, felét a szülők állják. Ahol a szülők része több mint 1,20 euró, ott az állam, pontosabban a Smer nagyvonalúságára ismét csak az önkormányzatok fognak ráfizetni.

Pazarlás lesz belőle

„A tanulóink fele nem jár ebédre és nem azért, mert nem engedhetné meg magának, hanem mert nem akar. Azt hiszem, ez akkor is így maradna, ha semmit sem kellene fizetniük a kosztért, pedig mi meg tudnánk oldani, hogy mind a hetvenen egyszerre ebédeljenek – folytatja Gregor Ildikó. – A nagyobb, több száz tanulót számláló iskolákban azonban a férőhely is gondot okozhat, ha felváltva oldják meg a dolgot, akkor esetleg tíztől kettőig ebédelni fognak. Arról nem beszélve, hogy sok konyhán az iskolának és az óvodának is főznek, utóbbi számára pedig tízórait és uzsonnát is kell készíteni. Akárhogy számolom, az ötlet mindenképp pluszkiadásokkal járna az önkormányzat számára, és arról, hogy ezt hogyan akarja támogatni az állam, eddig egy szót sem hallottam” – teszi hozzá az igazgató.

Ezt bírálják a Smer indítványában a gazdasági szakértők is, akik szerint csak a valóban rászorulókat kellene támogatnia az államnak. „Az állam feladata az, hogy ezeket a családokat célzottan támogassa. A teljes körű támogatás sokkal drágább, mint amiről a Smer beszél, mert az önkormányzatoknak is hozzá kell járulniuk. Ráadásul sokan ingyen sem fognak élni vele, és ez pazarláshoz vezet. Az államnak nem a szociális támogatások sorát kellene szaporítania, hanem olyan gazdaságpolitikát folytatnia, hogy a családok meg tudják fizetni az ilyen típusú szolgáltatásokat” – véli Peter Goliáš, a Gazdasági és Szociális Reformok Intézetének (INEKO) igazgatója. 

Ahol mindenki rászoruló

A helyzet természetesen minden iskolában más, van ahol az ingyenebéd létszükséglet. Mint például a Rimaszombat melletti Simonyiban, ahol a helyi alapiskola 34 tanulójának több mint a fele szociális segélyre szorul. Az sem mindegy, mennyivel több, mint a fele, mert ha az arányuk meghaladja az 55 százalékot, akkor az iskola többi tanulója is jogosult az ingyenebédre. „Mostanáig ez így volt. A tanulóink egy kivételével romák, itt a napi egyszeri meleg koszt mindenkinek jól jött, és többségük a tanszertámogatásra is jogosult volt. Bár a többségükről rendesen gondoskodnak a szülők, mindig akad egy-kettő, akinek tízórait sem csomagolnak. Nekik mi, pedagógusok kenünk egy-egy vajas kiflit, mert éhesen nem lehet tanulni” – mondja Lacka Irén, az iskola igazgatónője.

Azt, hogy idén is minden tanulójuk ingyen ebédel-e, még nem tudja, mert négy édesanyának sikerült állást találnia, és ők ronthatják a rászorultsági átlagot. „Ez egyrészt jó hír, másrészt sok gyermeket megfoszt a kilenccentes ebédtől, mert tudom, hogy a szüleik a havi húsz eurót nem fogják befizetni. A rászorultság ezen a környéken nem határolható be pontos keretekkel, ahol pár euró a jövedelembeli különbség. Itt mindenki rászoruló, úgyhogy nekünk az általános ingyenebéd csak jól jöhet” – teszi hozzá.

Általánosságban igaz, hogy szép gesztus, komoly segítség az államtól, hogy egyetlen gyermeket sem hagy éhesen. De tény, hogy még jobban jönne, ha az iskolákban jól képzett, rendesen megfizetett, motivált pedagógusok dolgoznának. Igaz, ez sokkal többe kerülne, és a választókat jobban megéri jóllakatni, mint kiművelni.