Ki fizeti a perköltséget?

Nővéremmel már 5 éve vita van közöttünk örökösödési ügyben, ő minden alternatívát elutasít. Ügyvédem tanácsára bírósághoz fordulok, hogy legyen már vége a szörnyű dolognak. Kérdésem: ki fizeti a bírósági tárgyalást? Én, aki kezdeményezem, vagy az, aki a perből vesztesen jön ki? Sokat segítene, ha egy kívülálló ügyvéd tanácsát is ismerném.
Jelige: 69 éves özvegyasszony
*
Az anyakönyvi kivonatomban és a személyazonossági igazolványomban is rosszul, szlovák s-szel szerepel a vezetéknevem, pedig a szüleim magyarul írják. Hová fordulhatok, ha meg szeretném változtatni?
S. J.
*
Kiskorú gyermekem édesapja hosszabb ideje nem fizeti a bíróság által kiszabott tartásdíjat. Végrehajtóhoz fordultam, ő a beadás napjához – 2010. szeptember 24. – számítva felosztotta az elmaradt összeget (1526 euró) folyamatos tartásdíjra (33,19 euró havonta). A végrehajtás már folyamatban volt, amikor szociális segélyt és póttartásdíjat igényeltem, de a szociális és családügyi hivatalban úgy tájékoztattak, hogy a végrehajtó által behajtott összeget jövedelemnek veszik, és le kell vonniuk a szociális segély összegéből. Lehetséges, hogy így elveszik az évek óta elmaradt tartásdíj, és még a póttartásdíjat is vissza kell fizetnem? Azt is szeretném tudni, hogy ha a végrehajtó igazolja, hogy most csak a 2007. januári és februári tartásdíjat hajtotta be, az is mostani jövedelemnek számít-e. Ha az apától éppen több pénzt sikerül behajtani, akkor az egész szociális segélyt elveszíthetem? Kérhetem a végrehajtás elhalasztását olyankorra, amikor lesz állásom és fizetésem?
Jelige: Lehetséges ez?

A felperes fizet, de visszanyerheti
Polgári peres eljárásban a perköltséget mindig az indítványozó, vagyis a felperes fizeti. Ha megnyeri a pert, akkor a vesztes köteles a perköltséget is megtéríteni.
A törvény tételesen felsorolja, hogy ki és milyen esetben mentesül a perköltség fizetésének kötelezettsége alól. Ez lehet tárgyi vagy alanyi jogú mentesség, és kérvényezhet felmentést az, aki pusztán anyagi okok miatt nem lenne képes érvényesíteni jogait. A tárgyi felmentés vonatkozik az örökbefogadásokra, gondozó és gyám kijelölésére, nyugdíj, szociális járulékok vagy egészségbiztosítás ügyében folytatott perekre, végrehajtásokra, intézményes gondozás elrendelésére vagy megszüntetésére, állami intézmények tétlensége vagy törvénytelen beavatkozása miatt indított perekre stb.
Alanyi jogon kapnak felmentést a perköltség fizetése alól az önkormányzatok és az állami költségvetési intézmények, ha közérdekű ügyben pereskednek, valamint azok a személyek, akik jogtalan munkahelyi elbocsátás, egészségkárosodás vagy bűncselekmény okozta kár miatti kárpótlásért pereskednek. Mentesül a perköltségtől az eltartás ügyében kezdeményezett eljárás és az apaság, valamint a szülői jogok és kötelességek meghatározása is.
Aki nehéz anyagi helyzete okán kérvényezi a perköltségek fizetése alóli részleges vagy teljes felmentést, annak a bíróságon igazolnia kell jövedelmét. Szükség esetén a bíróság hivatalból ügyvédet is kirendelhet, de a mentesítés előtt kifizetett perköltséget már nem téríti vissza.
Örökösödési ügyekben a perköltség a vagyon értékétől függ; ha az nem haladja meg a 3379 eurót, akkor 6,50 euró, 3319 eurótól 9958 euró értékig 16,50 euró a perköltség, ha ennél nagyobb vagyonról van szó, akkor értékének a 0,2 százaléka, de legfeljebb 165 euró lehet. Ha a hagyatéki eljáráskor vagy után újonnan felfedezett vagyonról van szó, a perköltség az érték 1 százaléka, a fellebbezésért 16,50 eurót kell fizetni.

Nem ér a neve?
Ahhoz az anyakönyvi hivatalhoz forduljon, ahol születésekor bejegyezték önt, és vigye magával igazolásként édesapja anyakönyvi kivonatát. Mivel ebben az esetben hivatali tévedésről van szó, nevét díjmentesen kijavítják. A Szlovákiában érvényes törvények szerint kérésre csak akkor lehet nevet változtatni, ha az sértő, gúnyolódásra alkalmat adó, vagy viselőjének különleges oka van a névváltoztatásra (pl. védett tanú, vagy családi erőszak áldozata volt, és veszélyezteti a férje). Tizenöt évnél idősebb gyermek esetében a névváltoztatáshoz az ő közjegyző előtt hitelesített írásos beleegyezése is szükséges. Keresztnévből legfeljebb hármat viselhet egy személy, ha valaki kevesli a nevét, nagykorúsága elérése után kérvényezheti még kettőnek a felvételét, de akár a feleslegesek törlését is.
A névváltoztatást a lakhely szerint illetékes körzeti hivatalban kell kérvényezni, s az engedélyezést követően az anyakönyvi hivatalban is bejegyzik a változást.
A gyermek mindig azt a vezetéknevet viseli, amelyben a szülők a házasságkötéskor megegyeznek. Ez vonatkozik a válás után háromszáz nappal született gyermekekre is. Ha az apa ismeretlen, bíróság határozott az apaság megszüntetéséről, vagy ellenkezőleg, még nem döntött az apaságról, a gyermek az anya nevét kapja.
Válás után a bírósági határozat jogerőre emelkedését követő három hónapon belül értesítheti a körzeti hivatalt eredeti neve felvételéről az, aki addig házastársa nevét viselte. Nem kell, hogy ez a születésekor kapott vezetékneve legyen, viselheti az előző házasságában felvettet is. A válás utáni névváltoztatásról csak a név viselője dönthet, a férj nem tilthatja meg, hogy volt felesége elhagyja a nevét, de azt sem, hogy tovább viselje. A gyermekek vezetékneve ilyenkor marad az, amelyet születésükkor bejegyeztek, a változtatáshoz a másik szülő beleegyezése is szükséges.
Nem szükséges a körzeti hivatal engedélye, ha valaki nemet változtat, ha nem szlovák nemzetiségű nő a szlovák -ová végződés nélkül vagy olyan személy, akinek szlovák és külföldi állampolgársága is van, az ottani jogrend és hagyományok szerint szeretné használni a nevét. Ugyancsak azonnal bejegyzik a névváltoztatást az örökbe fogadott gyermekek esetében, vagy ha a kiskorú gyermek szülei annak megszületése után kötnek házasságot és egyeznek meg a közös vezetéknév viseléséről. A hivatalos bejegyzés ára sértő név esetében 3, kiskorú vezetéknevének átírásakor 33, minden más esetben 99,50 euró.

Mi kell a névváltoztatáshoz?
* születési és házassági anyakönyvi kivonat, válás után jogerős bírósági határozat, özvegyek esetében az elhunyt halotti anyakönyvi kivonata, személyazonossági igazolvány, a szlovák vagy külföldi állampolgárságot igazoló okmány.

Vissza kell fizetni a póttartásdíjat
A szociális segélyezésről szóló 599/2003-as törvény értelmében a segélynek ez a formája csak az alapvető életszükségletek fedezésére szolgál (napi egyszeri meleg étel, lakhatás és a legszükségesebb ruhanemű). Amikor a segélyt megítélik, együtt bírálják el az egy háztartásban élő személyeket, és minden jövedelmüket figyelembe veszik. A szociális rászorultság megítélésekor a valódi havi bevételt veszik alapul, ebbe pedig az a tartásdíj is beletartozik, amelyet a végrehajtó hajtott be. Megtörténhet, hogy a végrehajtó olyan összegű tartásdíjat hajt be, hogy a szociális segélyre való jogosultság megszűnik. Ebből a szempontból lényegtelen, hogy a behajtott összeg az apa három évvel ezelőtti elmaradása, mert Önöknél ez mostani jövedelem.
A póttartásdíjról szóló 201/2008-as törvény szerint a póttartásdíj megítélésének egyik feltétele, hogy a kérvényező már legalább három hónapja végrehajtó által próbálja behajtatni a másik féltől az elmaradt járandóságot. Póttartásdíj csak addig jár, amíg tart a végrehajtás, és utóbbit nem lehet azzal a szándékkal elhalasztani, hogy valaki póttartásdíjat kaphasson. Már csak azért sem, mert amint az elmaradt tartásdíjat sikerül behajtani, az adott időszakra esedékes póttartásdíjat a kedvezményezett köteles maradéktalanul visszafizetni. A póttartásdíj, amint a nevében is benne van, csak pótlék, átmeneti megoldás, amely annak az időszaknak az átvészelésére szolgál, amíg a másik szülő egyáltalán nem fizet. Amint ezt megteszi, vissza kell adni az államnak a kölcsönt.