Vágfarkasd: Zöld falu a Mátyusföld keleti részében

Vasárnap

Szerencsénk van, pont elkerül bennünket a borús, esős idő, amikor a Mátyusföld keleti részében megbúvó Farkasdra látogatunk. A falu lenyűgöző természeti környezettel büszkélkedhet, közel esik vízpartokhoz és erdőkhöz. Határa a Vág mindkét partjára kiterjed, északról Szelőcével és Zsigárddal, nyugatról Alsóhatárral, délről pedig Negyeddel határos.

A főút épp rekonstrukció alatt, az átmenőforgalom azonban továbbra is nyitott – tapasztaljuk, amint elérjük a falu határát. Rögtön feltűnik az is, hogy utolsó ittjártunk óta több modern buszmegállóval, faragott üdvözlőtáblákkal gazdagodott, és zöldterületeinek számát is gyarapította. Az új községi hivatal épülete előtt a polgármester, Restár János fogad, mint mondja, épp most érkezett a fővárosból. Nyilvánvaló, hogy teljes szívvel részt vesz a falu életében, aktívan bekapcsolódik a mindennapi tevékenységekbe is. Idén öt éve annak, hogy átvette a Vág partján, a Vágsellyei járásban fekvő több mint háromezer lélekszámú település vezetését, de már előtte is aktív szereplője volt a község életének – az FMK majd az MKP vezetőségéhez tartozott, a Farkasd-monográfia, a Szülőföld nem felejt kiadványok, a Forcas újság, valamint a Forcas Almanach is a nevéhez kötődik –, rálátott a főbb problémákra, és ezzel az előtudással vágott neki a polgármesterségnek 2018-ban.

Közösségépítés

Előbbre szerettem volna vinni a község ügyeit, vigyázni mindenünkre, ingatlanokra, anyagiakra, az elveim, illetve a szabályok betartatása mellett” – mondja a polgármester. Persze, tevékenysége kezdetének megvoltak a maga kihívásai, de az új képviselő-testület támogatásával többé-kevésbé megoldódtak a problémák. A falujelleg megtartásához, normalizálásához számos lépésre volt szükség: a kivágott út menti fákat pótolni, helyet biztosítani a rendezvényeknek, rendezni az elmaradásokat, és a feszültségeket is el kellett simítani, hogy a község nyugodt körülmények között működhessen. „Szeretném, szeretnénk összetartani a lakosságot. Jelenleg érezni nyitottságot és jó szándékot az itt élők részéről, úgy gondolom, hogy ezt kell fenntartani. Azért terveztük a parkokat, az új piacot, hogy az emberek tudjanak hol találkozni” – jegyzi meg.

Beruházások, fejlesztések

A hosszú távú fejlesztések itt is mozaikokból állnak össze, és abban, hogy ezek a darabok meglegyenek, oroszlánrészt vállalnak magukra a képviselők, az érintett intézmények és az egyes emberek, akik mögöttük állnak. Az elmúlt évek során a régi községi hivatal mellett a tűzoltószertár felújítása is megtörtént, és nem kis büszkeséggel mutatja a polgármester azt a Platánnak elnevezett épületet is, ahol lakásokat és üzlethelyiségeket létesítettek. Ez utóbbi már a színválasztásban is megkapó, az arany és a szürke kombinációja.

De épül a szabadtéri piac – mely termékeladási fórumként szolgál majd a mezőgazdasági és élelmiszeripari kistermelők részére, élénkítve a település gazdaságát és társadalmi életét – és egy új kulturális központ is a helyi futballpálya mellett. Ahogy Restár János fogalmaz, tavaly egy szimpatikus Petőfi Sándor-mellszobrot avattak a községháza előtt, melynek költségét nem pályázaton nyert pénzből, nem is az önkormányzati költségvetésből állták, hanem a képviselők és a polgármester anyagi hozzájárulásából. Idén a templomok toronyóráinak felújítását szeretnék támogatni.

Zöld környezetben szebb az élet

Ami azonban első látásra feltűnik a faluban, az mégiscsak az, hogy zöldebbé váltak az utcák és a közterületek, az utak, a járdák minőségén is javítani tudtak. Most csupa virág minden, kék, sárga, lila, az ember nem győzi kapkodni a fejét, mindenütt látni valami újat. Rend van és tisztaság. Talán mert a településen nagy hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre.

Vasárnap

Rengeteg hulladékot termelünk, de annak környezetbarát feldolgozása sajnos továbbra sem az erősségünk. Farkasdon sikerült visszaszorítani a háztartási hulladék mennyiségét évi 1300 tonnáról 890-re, ami nagy szó egy 3200 lélekszámú községben. A hulladékcsökkentéssel kapcsolatos tudnivalókra a legkülönfélébb szórólapokkal próbáljuk meg felhívni a figyelmet. De pályázunk most házi komposztálókra is, melyeket leginkább a családi házaknál tudnak majd a farkasdiak kihasználni. Ha már egyszer hulladékot termelünk, fontos lenne, hogy következetesen szétválogassuk” – mondja a polgármester.

Miért Farkasd?

Az eredményes pályázatoknak köszönhetően a karbantartott környezet mellett szépen felújított középületek sorakoznak egymás mellett, melyek modernizálása különösen nagy segítséget jelentett most, az energiaárak drasztikus emelkedése során. És bár a község lakosai itt is érzik a drágulást, az nem fordult elő, hogy az önkormányzattól pénzt kérjenek, mert a farkasdiak többsége kötelességtudó, dolgos ember, és okosan gazdálkodik. Sőt! Valamennyien lokálpatrióták erre – köztük maga a polgármester is, kinek számára fontos, hogy Farkasd lakosai otthon érezzék magukat mindenfajta párt- vagy egyéb hovatartozástól függetlenül.

A Vágnak két régi medre is van a községben, gazdag hal- és vadállományunk van. Én sehol máshol nem szeretnék élni, csak itt. Ezt teljes komolysággal állítom. A családom apai ágon több mint négyszáz éve itt él, ha kimegyek a faluból, már azt várom, mikor térek vissza. Itt vagyok otthon, ha nem látom a templomtornyainkat, nem hallom harangjainkat, nem érzem a temetőben elődeim közelségét, hiányérzetem támad” – így Restár János, Farkasd polgármestere.

Vasárnap
Vágfarkasd

Egy kis történelem

Farkasd kedvező természeti viszonyainak köszönhetően már a 11. században lakott volt. Első írásos említése 1113-ból származik, az okirat Forcas néven említi. A 15. században birtokosai között volt a Farkas család is, kihalásuk után Mátyás király a települést Korompai Nehéz Péternek ajándékozta. A Károlyi családnak is jelentős birtokai voltak Farkasdon. A dicső korok mellett a tatárjárás, a törökvész, a szabadságharcok, a két világháború és a deportálások is meghatározták Vágfarkasd történelmét. Eredetileg színmagyar nagyközség volt, de a reszlovakizáció és a rendszerváltás óta felgyorsult asszimiláció következtében a magyarok lélekszáma már a felét sem éri el az 1945 előttinek. A községben magyar és szlovák alapiskola és óvoda, egyházi óvoda, két szociális intézmény, valamint könyvtár is működik. 50-50 százalékban lakják római katolikusok és reformátusok. Az utolsó népszámláláskor a falu lakosainak 62,14%-a vallotta magát magyar nemzetiségűnek.

Galéria

*

A cikk a Vasárnap családi magazin 2023. május 23-ai számában jelent meg.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?