Sziporkázó égi parádé: a tűzijáték

Vasárnap tüzijáték

Tűzijáték nélkül sokan nem tudják elképzelni az újév köszöntését, és valljuk be, van is benne valami emelkedetten ünnepélyes, meghatóan lenyűgöző. Bár most sok önkormányzat érthetően és dicséretesen ezen is takarékoskodik, azért világszerte sok helyen fogják köszönteni 2023-at fényesővel, bengáli tűzzel, csillaghullással. Mindezt puskaporból a pirotechnikusok varázsolják elő.

A történészek szerint a tűzijáték kínai eredetű, először i. e. a 2. században durrogtattak, mert úgy hitték, hogy a hangok elijesztik a gonosz szellemeket. Ekkor még bambuszszárakat dobtak a tűzbe, ezek a bennük található üregek túlmelegedése miatt felrobbantak.

Puskapor a bambusznádban

A puskaport is Kínában találták fel a 600-as években. A legenda szerint a kínai nagy falnál strázsáló őrök jöttek rá, hogy ha a faszénre rászórják a kálisalétromot, az annyira gerjeszti a tüzet, hogy bambusznádakba töltve akár száz méter magasra fel tudják csiholni a szikrákat. 616-ban a császárnét fogadták, és annyi szikrát bocsátottak az égre, hogy szinte riadalom keletkezett, de a fenséges asszony elnevette magát. Ezt tartják az első szórakoztató tűzijátéknak, innen kezdve ezt fejlesztgették tovább.

Valamikor 900 körül fedezték fel a hideg, fekete puskaport, amikor már a hideg faszenet keverték össze kálium-nitráttal és kénnel. Ezt a port is bambusznádakba, majd könnyebben kezelhető kemény papírcsövekbe töltötték. Eleinte szintén csak vallási célból sütötték el, nem telt bele azonban sok idő, s rájöttek, hogy a tüzes nyilakkal az ellenséget is megcélozhatják. Ennek a hatékony és a puskaport nem ismerő népek számára ijesztő hadviselésnek is köszönhető, hogy a Kínai Birodalom oly hatalmas lett.

Mátyás király esküvője

További 500 év telt el, mire Hunan tartományban egy szerzetes megszerkesztette az első petárdákat és itt, 1200 körül kezdődött el a tűzijáték diadalmenete. Európába az 1300-as évek végén jutott el diplomáciai úton, Magyarországon 1476. december 22-én Mátyás király és Aragóniai Beatrix esküvőjén volt először, legalábbis erről van írásos emlék. Ez még nem volt színes, csak ezüstös és fehér, és voltak szikraszökőkutak is.

A színek csak az 1800-as években az olasz mestereknek köszönhetően kerültek a petárdákba, akik különböző fémsókat kevertek a lőporhoz. 1686-ban Budavár visszafoglalását is tűzijátékkal ünnepelték, de az első igazán érdekes leírása Bessenyei György tollából származik, aki az 1772. július 12-én, Esterházy Miklós által a francia követ tiszteletére rendezett Szent Jakab-napi tűzijátékot örökítette meg. 1809. augusztus 15-én Napóleon a 40. születésnapját Győrben ünnepelte tűzijátékkal.

István-napon 1927 óta

Az égi parádé évszázadokig a királyok és főnemesek kiváltsága maradt, tipikusan koronázások, születésnapok és esküvők elmaradhatatlan tartozéka volt. A 18. század végén különösen híresek voltak Esterházy Miklós herceg tűzijátékai, de II. Lipót 1790. évi budai koronázása is emlékezetes bemutatóval szolgált. 1927 óta Budapesten Szent István napján, augusztus 20-án is szinte minden évben megtartották, kivételt csak 1940 képezett, ekkor a rossz időjárás miatt elmaradt. Rákosi 1949-ben május 1-jére tette át az időpontját, csak 1966-ban került vissza augusztus 20-ra, közben volt, hogy április 4-én, a „felszabadulás” napján rendezték. 1938-ban az Eucharisztikus Kongresszust is óriási tűzijátékkal ünnepelték.

Később ez a találmány is népiesedett, ma már minden eseményen, ahol szeretnék lenyűgözni a tömeget, rendeznek tűzijátékot. A hatás pedig sosem marad el, mert a tűz fogalmához az emberek mindig az erőt társították.

Sydneytől Pozsonyig

Az évek során egyre nagyobbak lettek a fellőhető bombák és petárdák, ma akár nyolcszáz méter magasra is felszállnak, ott robbannak fel egy kilométer átmérőjű effektust teremtve. Ilyeneket mi nem láthatunk, mert Szlovákia sűrűn lakott terület, de tengerek felett tökéletesen működnek. A világ legemblematikusabb tűzijátékát szilveszterkor lövik fel Sydneyben. Megszakítások nélkül leghosszabb ideje az USA-ban rendeznek tűzijátékot a függetlenség napján, azaz július 4-én, 1777 óta még egyszer sem maradt el. A japánok ebben is mások, nem egy eseményre rendezik a tűzijátékot, hanem a tűzijáték maga az esemény, mint egy koncert vagy színházi előadás. A világ legnagyobb tűzijátékát Dubajban tartják a Pálma-szigeteken.

Szlovákiában csak szilveszterkor szoktak nagyszabású tűzijátékokat rendezni, a pozsonyit évek óta Ján Appel tűzszerész cége, a Pyra Kft. biztosítja. Azt mondja, az előkészületek egy hónapig tartanak, miután kiválasztották a helyszínt és a zenei aláfestést, számítógépes programon dolgozzák ki, mikor milyen petárdát sütnek el, hogy a látvány összhangban legyen a zenével. Utána már csak az úgynevezett mozsarakat kell megtölteni a robbanóanyagokkal úgy, hogy mindegyik időben süljön el. Mindezen legalább tizenöt ember dolgozik, hogy az ünnepélyes pillanatban csak néhány gombnyomásra legyen szükség. A tűzszerészek ilyenkor nem attól tartanak a leginkább, hogy valami nem sikerül, hanem hogy köd lesz, és az emberek nem látnak semmit.

Csak óvatosan

Nálunk az év vége felé nagy a keletjük a szabadon megvásárolható pirotechnikai eszközöknek, szilveszterkor hangosak a települések a süvítő, durrogó petárdáktól. Sajnos, újév napján a híradókban mindig hallunk a petárdák által leszakított ujjakról, megcsonkított arcokról. Ján Appel szerint ez nem történne meg, ha mindenki csak legális helyen vásárolna pirotechnikai eszközöket, és betartaná a használati útmutatót. „Ha senki nem fogná kézbe azt, amit az útmutató szerint nem szabad, vagy nem menne közel a fel nem robbant termékhez, sőt nem hajolna fölé, nem történnének ilyen balesetek. Sokan követik el azt a hanyagságot is, hogy a tűzijáték dobozát nem rögzítik, ez a robbanáskor forogni kezd és a körülötte álló emberekre lő. A még fel nem robbant petárdát sem szabad nézegetni a használati útmutatón feltüntetett időintervallumon belül, mert lehet, hogy pont az arcunkba fog elsülni. Az ilyen eszközök csak megfontolt, óvatos és józan emberek kezébe valók. Sajnos, ez a szilveszteri felhasználókra nemigen jellemző, ezért van ennyi sérülés.”

Ez azért ne szegje kedvét senkinek, aki házi tűzijátékkal szeretné ünnepelni, hogy ismét eltelt egy év, és a következő talán lehet békésebb, boldogabb. De legyen elővigyázatos, gondoljon a szomszédokra és a kutyákra is, akiknek ez a fülsiketítő és vakító csinnadratta maga a világvége. Senkinek nem hiányzik, hogy az új év első óráit a sebészeti ügyeleten, a szomszédokkal való pöröléssel vagy a házi kedvenc keresésével töltse.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!