Mi a helyzet az Öreg Hölggyel?

Azért csak vonzott, mert a világhírű épületben 2019. április 15-én tűz ütött ki. Az Öreg Hölgynek is becézett katedrális fából készült tetőszerkezete néhány óra alatt szinte teljesen megsemmisült, ezen kívül összeomlott a huszártornya, és jelentős károk keletkeztek a boltozatában meg az óratornyában is. A világhálót ellepték a lángoló műemlékről készült felvételek. Világszerte siratták az ikonikus építményt, és persze a találgatások is megindultak. Sokan szándékos gyújtogatásról, sőt terrortámadásról beszéltek. A rendőrség ezeket hamar megcáfolta, nem ilyesmiről volt szó. De mi történt négy évvel ezelőtt, és mik a fejlemények azóta? Összefoglalónk következik!

A tűz éjszakája

Egy hétfői nap volt, amikor valamivel este hét előtt a párizsi tűzoltók bejelentést kaptak arról, hogy ég a felújítás alatt álló székesegyház. Hét után pár perccel a huszártorony ledőlt. Sokan az utcán sírtak, nézték a lángoló épületet, gyászoltak. Az oltás alatt többen csoportosan a templom előtt térdelve imádkoztak és egyházi énekeket énekeltek. Több mint négyszáz tűzoltó küzdött a lángokkal, este tizenegy körül sikerült megállítaniuk a tűz terjedését. Csak másnap, április 16-án vált biztossá, hogy a Notre-Dame megmenekült a teljes pusztulástól. Hogy mi okozta a tüzet, a mai napig nem tisztázott. A legvalószínűbb, hogy egy elektromos rövidzárlat miatt csaptak fel a lángok, akárcsak pár hete nálunk, Selmecbányán. A tragédia másnapján a francia elnök, Emmanuel Macron bejelentette, hogy az épületet újjáépítik. Ehhez a világ szinte minden részéről érkezett pénzügyi segítség.

Titkok és rekonstrukció

Amit lehetett, még az oltás alatt kimentettek az épületből. A székesegyházat konzervatív módon, az eredeti állapotnak megfelelően építik újra, de a templom előtti teret szeretnék sokkal modernebbé tenni. A felújítást egyébként rengeteg vita kíséri, folyamatosan új kérdések és meglepetések bukkannak fel. A munkálatokat a koronavírus-járvány is lelassította. Az is gondot okozott, hogy a régi konstrukció rengeteg ólmot tartalmazott. A mérgező építőanyag a leégés után a levegőbe került. A szennyezés miatt a hatóságok több területet, még iskolákat is lezártak. A restaurátori feladatok többségét egyébként különböző műhelyekben végzik Franciaország-szerte. A festményeket a Louvre-ba szállították át. A műalkotások szerencsére nagyobb sérülés nélkül úszták meg a tűzesetet. A székesegyház legfontosabb ereklyéjét, a töviskoronát (mellyel állítólag Jézust a keresztre feszítés előtt megkoronázták) az elsők közt hozták ki a lángok közül, hogy biztosan semmi baja ne legyen.

Ki van a szarkofágban?

Az újjáépítési munkálatok közben régészeti vizsgálatokat is végeznek, melyek során több, eddig ismeretlen sírt fedeztek fel a templomban, köztük két teljesen ép ólomszarkofágot. Több elmélet is született arról, hogy kik lehetnek bennük. A koporsókat felnyitották, és két gazdag férfi holtteste került elő. Az egyikük név szerint Antoine de la Porte, valószínűleg a katedrálisért felelős papság tagja lehetett. A másik, egy fiatalabb a La Cavalier (Lovas) becenevet kapta, mivel a csontjaiból arra következtettek, hogy rengeteget lovagolt. A holttesteket további vizsgálatoknak is alávetik.

Modern építészeti elemek a múltban

Az új felfedezések során megállapították, hogy azért tudták ilyen magasra építeni a katedrálist, mert használtak vaskapcsokat a szerkezet megerősítéséhez. A fémkapcsok egy része ráadásul a 12. századból származik. Vagyis a Notre-Dame-székesegyház az első ismert gótikus katedrális, ahol jelentős mértékben használtak vasat a konstrukcióhoz.

A jövő

2024-ben Franciaország rendezi a nyári olimpiát. Az eredeti cél az volt, hogy az olimpiai játékok ideje alatt már újra látogatható legyen a műemlék. Sőt, olyan kijelentések is elhangzottak, hogy a tűz utáni ötéves évfordulón már újra misézni lehet majd az épületben. Úgy fest viszont, hiába futnak versenyt az idővel, a legvalószínűbb dátum az újranyitásra 2024 decembere. A szakemberek egyébként 15–20 évet mondanak a teljes visszaépítésre, de abban egyetértenek, hogy 2024 végére valószínűleg lesz olyan állapotban a templom, hogy misézni lehessen benne. Az egyházmegye egyébként nemcsak felújítani akarja a Notre-Dame-ot, hanem modernebb megoldásokat alkalmazva megújítani is. Korszerűbb világítás, mozgatható padok is szerepelnek a terveik közt, valamint a bibliai idézeteket több idegen nyelven is szeretnék kivetíteni a katedrális falára a misék alatt. A célok közt szerepel az is, hogy a környező parkokat, tereket is rendezzék. Szeretnének egy korszerű, felszín alatti fogadócsarnokot építeni az idelátogatók számára. Ennek elkészítése 2027 környékére várható. A legfrissebb fejlemény az építmény kapcsán az, hogy elkezdték a huszártorony talapzatának összeszerelési próbáját. Hogy ténylegesen mikor nyílik meg az impozáns építmény a látogatók előtt, az még a jövő zenéje, de az biztos, hogy ha elkészül, a világ minden tájáról a csodájára járnak majd.

Tudta?

• A párizsi Notre-Dame alapkövét 1163-ban, III. Sándor pápa idejében tették le. Ez volt Párizs legmagasabb építménye, de aztán e címet átvette az Eiffel-torony.

• A Notre-Dame toronyórájának harangjai közül a legnagyobb az Emmanuel névre hallgat, pont ahogy a franciák elnöke is. A harang súlya egyébként több mint 13 tonna.

• 2013-ban egy méhész úgy döntött, hogy méhkast adományoz a székesegyháznak. A 200 ezer méhnek otthont adó kaptárt a sekrestye tetejére helyezték. A méhek csodával határos módon gond nélkül átvészelték a tűzesetet, és azóta is szorgosan készítik a mézet.