Ott jártunk. A balassagyarmati Palóc Múzeum

Jelenleg néprajzi és helytörténeti gyűjteménnyel rendelkezik, ugyanakkor Madách Imréhez és Mikszáth Kálmánhoz kötődő emlékeket is őriz. A nógrádi parasztság kultúrájának bemutatása már a kezdetektől nagyon fontos szempontnak számított az alapítók számára.

Születés

A Paraszti ünnepek és hétköznapok Nógrád megyében című állandó néprajzi kiállítás a 19. század utolsó harmadától a 20. század 60-as éveiig mutatja be a vidék paraszti életmódját. A kiállítás az emberi élet három nagy fordulója, a születés, a házasság és a halál témája köré csoportosul. A születést a parasztok Isten áldásának tartották, a szülés előtt a kismama meggyónt, megáldozott, a szülés megindulásakor pedig szentelt gyertyát gyújtottak mellette. Azt tartották, hogy a gyermek a keresztelőig különösen ki van téve az ártó hatalmaknak, ezért nem volt szabad őt magára hagyni. Már két-három napos korban megkeresztelték, babonából sokszor az ajtó helyett az ablakon adták őt ki a keresztanyjának. A kicsik egymástól örökölt ruhákat hordtak, újat csak iskolás korban kaptak. Ahogyan nőtt, úgy vonták őt be a család munkájába, s a játékaival is a felnőttek tevékenységét utánozta. Az elsőáldozás, a bérmálás vagy a konfirmáció jelentős állomásnak számított hitéleti fejlődésükben.

Házasság

A párválasztás az emberi élet középső fordulója, amiben nem ritkán a szülők szava döntött. Csúcspontja a lakodalom volt. A menyasszonyt elbúcsúztatták a szülői háztól, az örömanya pedig a párt mézzel kínálta, hogy édes legyen az életük. A fiatalasszony bekerült a férj családjába, teendői elsősorban a házra és az udvarra koncentrálódtak. Ezek rendben tartása, a főzés, a kenyérsütés, az aprójószág nevelése, a kendermunkák voltak tipikusan női tevékenységek a gyermeknevelés mellett. A gazdálkodással kapcsolatos szokások közül kiemelkedett a termés betakarítása. Ez egyszerre volt nehéz fizikai munka és ünnepi jellegű tevékenység is. Általános szabálynak számított, hogy vasárnapokon és egyházi ünnepeken nem dolgoztak. December 24-ét, a bűnbe esett első emberpár napját „karácsony böjtjének” nevezték, estig egyáltalán nem ettek. A karácsonyi asztalon maradt megszentelt ételek morzsáját a kemence tüzébe vetették az elhunyt hozzátartozók számára. Nagyhéten a takarítás, a meszelés, a mosás volt a legfőbb tennivaló. Húsvétvasárnap az asszonyok ételszentelésre mentek. Pünkösdkor szokás volt a pünkösdi királynéjárás. A kislányok kosaraikba almát, tojást és aprópénzt gyűjtöttek. Nagy ünnepnek számított még a falu védőszentjének ünnepe, ezt bőséges evés, ivás, mulatozás kísérte. A katolikusoknál jelentősége volt a búcsújárásnak is, amely itt elsősorban Mátraverebély-Szentkútra irányult pünkösdkor és Nagyboldogasszony napján.

Halál

A palócság a halált nem megsemmisülésként fogta fel, az élet utolsó fordulóját átmenetnek tekintette az örök életbe. A halotti szertartás darabjait az asszonyok már jó előre előkészítették. A halottat otthonról temették, harmadnapra. A koporsót mindig az első szoba közepén ravatalozták fel, lábbal az ajtó felé. Egész éjszaka a halottasháznál imádkoztak, énekeltek az elhunyt lelki üdvéért. A fiatal halott temetési rítusai a lakodalmának feleltek meg.

A Palóc Múzeum a szokások, a néphit, a népi vallásosság mellett a tárgyalkotó népművészet emlékeinek megismerésére is lehetőséget nyújt. A 2012-ben megnyílt látványtárban a múzeum gyűjteményének legszebb darabjai tekinthetőek meg. Több mint ezer műtárgy látható itt, ezek a palóc népművészet leggyönyörűbb alkotásai. Jelen van itt a néprajz minden fontos ága: a viselet, a lakástextil, a kerámia, a bútor, a pásztorművészet, a háztartási eszközök, a táplálkozás, a gyermekjátékok, a jeles napok vagy a népi vallásosság. Megtekintésüket az épület pincéjében kezdhetjük.

Madách és Mikszáth

Jelenleg a néprajz, a helytörténet és az irodalomtörténet Madáchhoz és Mikszáthhoz kötődő relikviái tartoznak a múzeum gyűjtőkörébe. Balassagyarmat kiemelkedik az észak-magyarországi régió irodalomtörténeti kultuszhelyei közül, hiszen Madách és Mikszáth életének, pályájának jelentős eseményei e városhoz kötődtek. Kiállított eredeti kézirataik kuriózumnak számítanak. Madách joggyakornoki éveiből, családi és baráti levelezéseiből maradtak fenn dokumentumok, kéziratos jegyzetek, de elolvasható itt a szerző végrendelete is. Mikszáth esetében a leveleken kívül néhány személyes tárgy, például a cvikkere, az arany mandzsettagombjai, az óralánca, az ezüst cigarettatárcája, a gyógyszeres dobozkája is látható.

Madách születésének 200. évfordulója alkalmából egy időszaki kiállítás is megtekinthető az emeleten. Ezen olyan érdekességeket láthatunk, mint az író bölcsője, családfája, saját festményei, végrendelete. Az ember tragédiája kapcsán pedig megtudhatjuk, hogy a mű megjelenése óta olyan illusztrátorokat ihletett már meg, mint Than Mór, Zichy Mihály, Farkas András vagy Jankovics Marcell. De láthatjuk a Nemzeti Színházban 1942-ben bemutatatott előadás díszletterveit is Fábry Zoltán elképzelései alapján.

Állandó és időszaki

A Nemzeti történelmünk tüköre című állandó kiállítás a múzeumalapítónak állít emléket kettős célt követve: teret ad muzeális értékű könyvtárának, miközben a tulajdonos életpályáját is felvázolja. Nagy Iván egyenes ági örökös híján minden javát a közre hagyta.

A múzeum állandó kiállításai mellett rendszeresen váltják egymást elsősorban a néprajzi és a képzőművészeti témájú időszaki kiállítások. Az intézmény sokszínű múzeumpedagógiai foglalkozásokkal is várja az óvodásokat, az alap- és középiskolás diákokat.

A Palóc Múzeum mellett létesült egy szabadtéri néprajzi gyűjtemény is, amely ottjártunkkor épp nem volt látogatható, így csak a múzeum egyik ablakából tekinthettük meg. Ez egy jellegzetes palóc porta a 18–19. század fordulójáról, míg a múzeumrész a nógrádi falusi építkezést és életmódot mutatja be.

A Palóc Múzeum 2013-tól a Magyar Nemzeti Múzeum keretén belül folytatja tevékenységét.

Szöveg, kép Zsebik Ildikó