A növekvő energiaárak miatt olyan háztartásokban is felmerült a fával fűtés lehetősége, ahol eddig gázzal vagy villanyárammal termelték meg a télire szükséges hőt. Bár ez a fűtési mód egyszerűbbnek tűnhet, egyáltalán nem az, ráadásul veszélyeket is rejt. Az alábbiakban megpróbálunk megválaszolni néhány gyakori kérdést a témával kapcsolatban.
Viszonylag gyorsan át tudunk állni gázról fafűtésre
Nem igaz. Először is le kell cserélni a kazánt, ez pedig komoly befektetést jelenthet. Még ha rendelkezik is a házunk szén- vagy fatüzelésű kazánnal, amely adott esetben évekig vagy évtizedekig használaton kívül volt, mára egyáltalán nem biztos, hogy üzemképes. Hogy ezt megállapítsuk, szakembert kell hívni. Míg a szakember megérkezik, megrendelhetjük a tűzifát. Erre vélhetően hónapokat fogunk várni, de ha sikerül is szereznünk, az szinte egész biztosan nem lesz elég száraz ahhoz, hogy már az idei télen fűthessünk vele. Gyorsan tehát csak azt a háztartást lehet átállítani fatüzelésre, amely üzemképes kazánnal és megfelelően kiszárított tűzifával rendelkezik. Ellenkező esetben érdemes egy évvel korábban, vagy az adott év tavaszán beszerezni a szükséges eszközöket, hogy a következő telet az új fűtési rendszerrel tudjuk kezdeni.
A fatüzelés tiszta és biztonságos
Lehet az, de nem kell, hogy az legyen. Ez sok mindentől függhet, például, hogy a ház melyik részében van a kályha vagy a kazán, vagy hogy mivel szeretnénk kifűteni a szobákat. Gyakran felhívják a figyelmet a szén-monoxid-mérgezés veszélyére, ez viszont minimalizálható, ha évente ellenőriztetjük a kéménynyílást, valamint ha biztosítjuk, hogy az ajtók és ablakok ne zárjanak hermetikusan, teljesen. Utóbbi esetben ugyanis az égéshez szükséges oxigént a lakótérből veszi fel a kazán vagy a kályha (ez egyébként ugyanúgy érvényes bizonyos gázkazánokra és átfolyós gáz vízmelegítőkre is). Nálunk nem túl elterjedtek, de léteznek olyan tüzelőberendezések is, amelyek ezt az oxigént is a kéményből szívják.
Milyen a jó tűzifa?
Tiszta és száraz. Festékkel vagy lakkal, s ezek maradványaival bevont fát nem szabad a kályhába vagy a kazánba tenni, mert a füstjében levő részecskék a közelünkben ereszkednek le, és szennyezik a levegőt. Megfelelő szárazságúnak az a fa nevezhető, melynek nedvességtartalma alacsonyabb, mint 20%, de még jobb, ha 10-15% alatt van. Ehhez a tűzifát legalább két évig kell szárítani nyitott és fedett helyen. Kiszárított tűzifa is vásárolható, de annak az ára sokkal magasabb, mint a nedvesé. Ha nem akarunk zsákbamacskát venni, szerezzünk be egy elektromos nedvességmérő készüléket, amellyel azonnal megállapítható a fa nedvességtartalma (falrészek nedvességtartalmának megállapítására is használható).
Mennyire káros az elégő fa füstje?
Ez teljes mértékben az elégetett fa minőségétől és az égés hőfokától függ. A megfelelő, vagyis magas hőfokon elégetett, száraz tűzifa füstje nem, vagy csak elhanyagolható mértékben tartalmaz káros anyagokat. Érdemes a begyújtáshoz is begyújtókockát használni papír helyett, mert a kartonpapír például sok ragasztót tartalmaz.
Mikor kell bevinni a tűzifát?
A már száraz fa fűtőértéke növelhető, ha a kályhába vagy kazánba kerülés előtt néhány napot vagy hetet már a fűtött beltérben tölt, mert itt is veszít még nedvességtartalmából. A szárítást viszont szigorúan csak kültérben végezzük.
Melyik fa fája a legalkalmasabb?
Térségünkben a tölgy, a bükk és az akác a legelterjedtebb kemény tűzifa. Mindhárom kiváló minőségű tüzelőanyag, persze csak megfelelően kiszárítva. Ha bevált is valamelyik, kályha- és kazántípustól függően érdemes időnként mással is kísérletezni, mert előfordulhat, hogy az még jobban beválik. Általánosságban a bükk kapja a legjobb kritikákat, mert nyugodt lánggal ég, megbízható tempóban.
A legtöbb gyümölcsfa szintén jó fűtőrétékkel bír, némelyikük (alma, körte, dió) égés közben kimondottan kellemes illatot áraszt. Jellegzetes illatuk van a fenyőknek is, ezek fűtőértéke viszont jóval kisebb, inkább csak gyújtósként vagy szezon eleji, szezon végi rövidebb tüzelésekre alkalmasak (a többi puhafához hasonlóan). Nyitott kandallókba pedig egyáltalán nem valók, mert pattognak, és parazsat lőhetnek ki a tűztérből.
Kovács Ferdinánd
Elképesztő, mennyi mindenre jó az elégett fa hamuja. Sok háztartásban komoly gondot okoz a naponta termelődő hamu, egyesek aszerint is választják a tűzifát, mennyi hamu keletkezik az adott fafaj égésekor. Közben hasznosan cselekszünk, ha szétszórjuk télen a kertben, mert magas a káliumtartalma. Beledolgozhatjuk a komposztba is. Egyesek szerint elűzi a hangyákat és a rágcsálókat, készíthető belőle szappan és tisztítószer is. Nem utolsósorban a bekormozódott kályhaüveg is tökéletesen letisztítható egy hamuba mártott nedves ronggyal
A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2022/41. számában jelent meg a Háztartás mellékletben
Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacen
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.