Talán túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Szlovénia igazi turistaparadicsom. Van itt minden, amire az utazó vágyhat. Hegység, tengerpart, csodás, történelemben gazdag városok. De haladjunk szépen sorban.
A mai Szlovénia és Magyarország történelme hamar összeforrt, a Habsburg Birodalom részeként hatással voltak egymásra a szomszédban élő nemzetek. Így aztán a trianoni határmódosítások a mai Szlovénia területén élő muravidéki magyarokat is érintették (no meg az olaszokat és más nemzeteket is).
Magyarok nyomában
Az egyik legismertebb magyar vonatkozású szlovéniai város Muraszombat. A magyar határtól alig 20 kilométerre van, így nem csoda, hogy a szomszédos országból jó pár turista érkezik ide. Már amikor nincs határzár. Muraszombatban még ma is élnek magyarok, igaz, 150-en sincsenek (1910-ben körülbelül 1500-an voltak). Aki idelátogat, annak mindenképp érdemes megnéznie a Szent Miklós-székesegyházat. Már csak azért is, mert román és gótikus stílusjegyeket is visel, ráadásul egy 14. századi freskót találni benne. A másik nevezetesség a vár, amely valamikor a Széchy, majd a Batthyány család tulajdona volt. Ma a helyi történelmet mutatja be az állandó kiállítása. Csupán két kilométer, és ismét egy Batthyány-kastélyt fedezhetünk fel, Batthyányfalván. Ez a muraszombati uradalom része volt, ma lovascentrum működik itt. Ha már említettük a székesegyházat, a közelben lévő evangélikus templomról is szólnunk kell. A reformáció éveiben a helyiek zöme az evangélikus hitre tért át, ekkor reformálták meg a mártonhelyi 14. századi, Szent Márton tiszteletére emelt templomot és plébániát. Nem sokáig volt evangélikus a templom, az ellenreformáció alatt ismét a katolikusoké lett. A történelem meglátszik rajta. Gótikus és barokk elemek is felfedezhetőek rajta, ám mégis Aquila János freskói teszik Európa-szerte ismertté a kis település pici templomát.
Lendva
Kicsit nyugatabbra kalandozva, a magyar határ közelébe érkezve Lendva városába jutunk. Ez tán a helyi magyarok igazi központja. A második világháború után felgyorsult az asszimiláció, ám még mindig jelentős szerepe van a szlovéniai magyarok körében.
Mindig fejlődő, polgári városnak számított, tán azért is, mert a török hadjáratok nem sújtották. A fejlődés egyik jelképe, hogy a Muravidéken itt alakult az első gyógyszertár, már 1835-ben. 1910-ben szinte színtiszta magyar város volt. Jellemét mutatja az is, hogy az első mozgalom itt volt Magyarországon, amely a kommunista Tanácsköztársaságot próbálta megbuktatni. A város jelentős nevezetessége a vár. A 17. században az Esterházy család kapta meg a koronától, ők voltak azok, akik átépítették, s ezzel elnyerte a jelenlegi, barokk stílusát. Később iskola működött benne, de volt laktanya is. Ma múzeum. Lendván Szent Istvánnak is van szobra, ami szép jelképe annak, hogy valamikor ez magyar település volt. Akárcsak a magyar színház, melyet az egyik legismertebb kortárs magyar építész, Makovecz Imre tervezett.
Az Őrségben
Van még egy vár, amelyet érdemes megemlítenünk, amelynek romantikus, barokk, gótikus és reneszánsz jegyei is vannak. Ez az Őrségben lévő felsőlendvai Nádasdy-vár, amely nemcsak a környéken, hanem egész Szlovéniában is a legnagyobb. Már a 11. században erőd volt a helyén, a történelem során több nemesi család is a magáénak tudhatta, köztük a Batthyányak, az Almásyak, az első világháborúig pedig a nagy múltú Szécsényi családé volt. A háborúkat követő idők megviselték az állagát. Csupán 2006-ban sikerült a teljes felújítása.
Az Őrség szlovéniai oldalán van még egy pici falu, Nagytótlak. Alig háromszázan élnek itt, mégis különleges, az Árpád-kori körtemploma miatt. Érdemes betérnie ide az erre látogatónak.
Természetkedvelőknek
Szlovénia természetesen nem csupán a magyar vonatkozásai miatt ér meg egy misét. Tán mindenki ismeri a képet a Bledi-tó szigetén tornyosuló templomról. Egyértelműen ez Szlovénia legkedveltebb turistalátványossága, a mesebeli hatást emeli a Júliai-Alpok ölelése és a bledi vár.
Az ország fővárosa Ljubljana, számos látnivalója van. A belvárosa műemlékvédelem alatt áll, még Augustus császár által épített fal maradványai is vannak itt. De a városháza, az operaház és a Tivoli-kastély is azt mutatja, milyen csodálatos helyen járunk.
Aki hegyet mászna a városnézések után, annak ajánlott a Triglav, a Júliai-Alpok legmagasabb pontja. Egyébként fűződik hozzá egy szlovén mítosz is: az aranyszarvú kecskéről. Akit érdekel, járjon utána. Ki pedig sok-sok vízeséssel gazdagított barlangrendszerben bóklászna, az mindenképp nézze meg az UNESCO világörökségi listáján is szereplő Škocjan-barlangrendszert.
Tengerparton
Mindezek mellett, ahogyan azt fentebb is említettük, még tengerpartja is van Szlovéniának, ha nem is túl hosszú. Leghíresebb (és legnagyobb) tengerparti városa pedig Koper. Az Adriai-tenger partján lévő város újkori történelme nem volt viharoktól mentes, a trianoni békeszerződés után Olaszországhoz, végül mégis Jugoszláviához került. Ekkor a többségében olasz nyelvű lakosság nagy része elköltözött. De ma is van ám itt olasz kisebbség. A tengerpartja és a kikötője mellett a belvárosa is igazán szép, több 14. és 15. századi épületének köszönhetően.
Szlovénia olyan, mintha Európa keresztmetszete volna. Látványosságokban, nyelvben, kisebbségekben és kultúrában egyaránt. Trianon lenyomata.
A szlovén Komárom
Jó pár település lett vesztese a határmódosításoknak, nem egy esetben a városokat kettészelték: ilyen volt Komárom, de Görz városa is (Gorizia és Nova Gorica). Míg az egyik része Olaszországhoz került, addig a másikat Jugoszlávia kapta meg. Egyébként két igazán híres szülötte is van, a magyar Környey István, az idegsebészet atyja, valamint Carlo Rubbia Nobel-díjas fizikus.
A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2020/22. számában jelent meg!
Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.