Fel, cigányok!

Cigány vagy roma?

Mindkettőt mondhatjuk, ha… Ha azt szépen mondjuk, pejoratív attitűd, lekicsinylés és sértő szándék nélkül. Az 1980-as években a cigányokkal szolidáris értelmiség a roma kifejezést kezdte használni, sértőnek érezve a cigány szót. Nyugat-Európában már korábban, a hitleri Németország népirtásai után, a Zigeuner Lager kifejezéshez kapcsolódó borzalmak miatt tilalmassá vált a cigány megnevezés. Németországban a Zigeuner (cigány) helyett Sintit vagy Romát, Nagy-Britanniában a Gypsy (cigány) helyett Romanit (romát) kezdtek mondani. 1971-ben a Londonban megtartott I. Roma Világkongresszuson a világ különböző pontjain élő cigány népcsoportok megegyeztek abban, hogy ugyanazon nemzet tagjai, s nemzetük hivatalos elnevezéséül a „roma” kifejezést választották.
 

Mit jelent az, hogy roma?

A rom egyes számban embert jelent, ebből képződik a többes számú roma (emberek) kifejezés.
 

Cigányzenekar? Miért nem romazenekar?

Az oláh cigányok magukat romának mondják. A magyar cigányok viszont a muzsikus cigány kifejezést használják magukra. A muzsikusok ugyanis tiltakoztak a roma megnevezés ellen, kikérve maguknak, hogy ők nem romák, hanem muzsikus vagy beás cigányok. Lásd még: 100 Tagú Cigányzenekar. Ennek ellenére a magyarországi cigány politikusok a társadalmi szervezeteiknek a roma előnevet adják (Roma Parlament, Roma Polgárjogi Alapítvány, Roma Sajtóközpont). Ma már az újságírói köznyelvben is a roma kifejezés a használatos, még akkor is, ha a tényleges nyelvhasználatban ez inkább jelent eufemizmust, az ún. illő beszédhez való igazodást.

Indiai nép-e a cigányság?

A 18. század végéig úgy tartották, hogy a cigányok Egyiptomból származnak – erre utalnak a Nyugat-Európában használatos népmegnevezések: a francia gitans, a spanyol gitanos, az angol gipsy (vagy gypsy). Nyelvi és genetikai bizonyítékok alapján azonban valószínű, hogy a cigányok ősei Indiából eredeztethetőek. A cigányság egy olyan európai nép, amely a kontinensen elszórva él, idestova egy évezrede. Önálló államisággal nem rendelkezik. A cigányok mindenhol kisebbségben vannak, s túlnyomórészt a társadalom perifériáján élnek.
 

Hol élnek a legtöbben?

Az európai cigányok többsége a kontinens középső és keleti részében él, Romániában, Bulgáriában, Macedóniában, Magyarországon, Szlovákiában. Közös jellemzőjük az alacsony fokú iskolázottság, a szakképzetlenség, a magas munkanélküliségi arány, a rossz lakhatási körülmények, a kirekesztettség, a marginalitás, valamint az őket sújtó társadalmi előítéletek.
 

Nem szokta a cigány a szántást?

A magyar közmondások és szólásmondások előszeretettel használják a cigány kifejezést, de szinte kivétel nélkül negatív értelemben. „Nem szokta a cigány a szántást” – mondják, ha valaki olyan munkát végez, amelyhez nem szokott hozzá, s ezért nehezére esik. „Biztatja, mint cigány a lovát” – üres ígérgetéssel rá akar beszélni valakit valamire. „Ha cigánygyerekek potyognak is az égből” – minden akadály ellenére is. „Cigányútra szalad” – nyelés közben az étel vagy az ital a légcsőbe kerül. Amikor egy-egy ilyen mondás elhangzik, a megszólított személyt a cigányokkal való azonosításra figyelmeztetik: vigyázz, mert te is olyan vagy, mint a cigányok.
 

A cigányok vérében van a zene?

Senki sem gondolhatja komolyan, hogy a zenei érzék genetikailag meghatározott – mint ahogy a tánckészség vagy a színészi hajlam, az orvosi vagy a jogászi hivatás sem. Csak sokkal nagyobb esélye van annak, hogy olyan valakiből legyen orvos, akinek a felmenői között is sok orvos volt. A titok nyitja a szocializációban rejlik. Ha a zenészcsaládba születő gyereknek már pólyás korában a kezébe adják a vonót, ha gyerekként azt látja, hogy körülötte mindenki zenél, ha kiskorától kezdve lehetősége van kipróbálni a hangszereket, és ilyen környezetben nő föl, ezeket a mintákat sajátítja el, akkor nagy valószínűséggel belőle is zenész lesz.

Melyek a cigányszakmák?

Egyes cigányok vándoriparosként, mások a falusi társadalom hierarchiájának alsó szintjén dolgoztak. A hagyományos cigánymesterségek között említhető: zenész, üstkészítő, üstfoltozó, szegkovács, bádogos, kolompár, rézműves, lakatos, tapasztó- és sármunkás, vályogvető, tégla- és cserépégető, kőműves, teknő-, fakanál- és orsókészítő, favágó.
 

Van-e cigány irodalom?

Természetesen van. Bár abban nincs teljes egyetértés az irodalmárok között, hogy ki tekinthető cigány írónak – a cigány származású (de magyarul író) szerzők, vagy csak azok, akik cigány nyelven alkotnak? Vagy az olyan művek is a cigány irodalom részét képezik, amelyekben megjelennek cigány szereplők? Az általánosan elfogadott kritérium szerint cigány irodalom a magukat cigánynak valló szerzők által cigány (vagy más) nyelven írt szépirodalmi művek összessége. A magyarországi cigány irodalom kiemelkedő alkotói közé tartozik Bari Károly költő (és a Holtak arca fölé című kötete), Lakatos Menyhért író (Füstös képek) és Jónás Tamás költő (Lassuló zuhanás).
 

Cigányzene vagy cigány zene?

A cigányok zenéjén belül meg kell különböztetni cigány népzenét és cigányzenét. A cigány népzenén folklórzenét értünk, azokat a népdalokat és népzenéket, amelyeket a cigány közösségek a maguk szórakoztatására játszottak. A cigányzene kifejezés pedig a cigány zenekarok által kialakított sajátos műzene. Bartók Béla így fogalmazott: „Amit önök cigányzenének neveznek, az újabb magyar népies műzene”.

Mi a cigánykerék?

Az a testmozgás, amelyben valaki oldalirányban lendülve talpáról a tenyerére, majd újra a talpára fordul. Cigánykereket hányni pedig annyit tesz, mint sorozatosan ilyen mozgást végezni. De miért is cigány ez a kerék? Nincs rá pontos válasz: talán mert a cigányok mutatványos műsorszáma volt, s így etnicizálódott az elnevezés.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 13/14-es számában jelent meg, 2024. március 26-án.