Évértékelő: nagyvilág, 2023 - A békére még várni kell

Az ukrán hatóságok adatai szerint több mint 40 ezer nő szolgál az ukrán hadseregben, közülük 5 ezren közvetlenül harci bevetésen vannak a fronton.

Jevgenyij Prigozsin és a Wagner-csoport Moszkva ellen indult. Ez volt az első komolyabb belső lázadás a Putyin-rezsim ellen. A Wagner-féle magánhadsereg végül alkut kötött a Kremllel. Vezetőjük, Jevgenyij Prigozsin repülőgépe augusztusban tisztázatlan körülmények közt lezuhant.

Már nem Kína, hanem India a világ legnépesebb országa. India lakosainak a száma áprilisra elérte az 1 milliárd 426 millió főt, ezzel megelőzte Kínát.

Bár továbbra is akadnak, akik tagadják a klímaváltozást, a 2023-as év volt az eddigi legmelegebb a meteorológiai mérések történetében.

Árvíz és erdőtűz is sok helyen pusztított, az év természeti csapása mégis a februári földrengés volt, amely Törökországban és Szíriában több tízezer áldozatot követelt. A kép Törökországban készült, Hatay városában, egy 7,5-ös erősségű földrengés utáni reggelen. (Fotó: Chris McGrath/Getty Images)

Kitört egy újabb háború, ezúttal Izrael és a palesztin Hamasz között. Az ENSZ novemberi adatai szerint a háborús helyzet miatt átlagosan tízpercenként halt meg egy gyerek a Gázai övezetben. (Fotó: Alexi J. Rosenfeld/Getty Images)

Hol isznak a legtöbb alkoholt? Lettországban - fejenként 12,2 litert, évente. Őket követik a litvánok (12,1 liter) és a csehek (11,6 liter). Magyarországon 10,4 liter tiszta alkohol az egy főre eső mennyiség, Szlovákiában 9,6 liter.

Meddig lesz ivóvíz? A szárazság és az aszály világszerte egyre nagyobb gondot okoz, Bolíviában például a történelmi minimumra csökkent a Titicaca-tó vízszintje. A Titicaca a legnagyobb tó Dél-Amerikában, 14-szer akkora, mint a Balaton. De soha nem látott aszály sújtotta Katalóniát is, Barcelonában a hatóságoknak kellett korlátozni a vízfogyasztást. (Fotó: Gaston Brito Miserocchi/Getty Images)

Idény hunyt el Silvio Berlusconi (86 évesen) egykori olasz miniszterelnök, milliárdos vállalkozó, Olaszország legnagyobb médiavállalatának a megteremtője; Henry Kissinger (100) Nobel-békedíjas egykori amerikai külügyminiszter és Karel Schwarzenberg (85) cseh diplomata.

Európa közepéből nézve 2023 fő kérdése ugyanaz volt, mint egy évvel korábban: mikor ér véget az orosz-ukrán háború. Nem idén. Ráadásul feltehetjük azt a kérdést is, hogy mikor ér véget Izrael és a palesztin Hamasz háborúja, amely október óta megduplázta a háborús híreket. A válasz itt is hasonló.

De legalább már nem kell kunát váltanunk, ha a dalmát tengerparton nyaralnánk: január 1-ével Horvátország bevezette az eurót. Szintén januárban választották Csehország államfőjévé Petr Pavel tábornokot, akinek a korábbi kormányfőt, Andrej Babišt sikerült legyőznie.

Február elején erős földrengés rázta meg Kelet-Törökországot és Szíriát, legalább 57 ezer ember életét vesztette. Márciusban a hágai Nemzetközi Bíróság nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen, háborús bűnökkel vádolják. Áprilisban új taggal bővült a NATO, Finnország belépett a szövetségbe. A svédek csatlakozása jóval lassabban megy, a török és magyar igen még mindig hiányzik.

Új uralkodója van az Egyesült Királyságnak és a brit Nemzetközösségnek: III. Károlyt május elején koronázták királlyá Londonban. Május végén Recep Tayyip Erdoğan megnyerte a török elnökválasztás második fordulóját, így már több mint húsz éve vezeti Törökországot. A nyári ukrán offenzíva, amely az oroszok által elfoglalt területeket volt hivatott visszahódítani, nem sok eredménnyel járt, sikeres volt viszont Azerbajdzsán offenzívája: szeptemberben egy nap alatt elfoglalták az örmények lakta Hegyi-Karabah régiót.

Október 7-én a Hamasz palesztin terrorszervezet támadást indított Izrael ellen, több helyen civileket mészároltak le brutális kegyetlenséggel. Izrael válaszképp elkezdte a Gázai övezet megszállását. Kezdetét vette tehát egy újabb háború, amely részben elvonta a világ figyelmét az orosz-ukrán konfliktusról, és amelynek megoldása szintén valószínűtlen a közeli jövőben.