Évértékelő: nagyvilág, 2023 - A békére még várni kell

Az ukrán hatóságok adatai szerint több mint 40 ezer nő szolgál az ukrán hadseregben, közülük 5 ezren közvetlenül harci bevetésen vannak a fronton.

Jevgenyij Prigozsin és a Wagner-csoport Moszkva ellen indult. Ez volt az első komolyabb belső lázadás a Putyin-rezsim ellen. A Wagner-féle magánhadsereg végül alkut kötött a Kremllel. Vezetőjük, Jevgenyij Prigozsin repülőgépe augusztusban tisztázatlan körülmények közt lezuhant.

Már nem Kína, hanem India a világ legnépesebb országa. India lakosainak a száma áprilisra elérte az 1 milliárd 426 millió főt, ezzel megelőzte Kínát.

Bár továbbra is akadnak, akik tagadják a klímaváltozást, a 2023-as év volt az eddigi legmelegebb a meteorológiai mérések történetében.

Árvíz és erdőtűz is sok helyen pusztított, az év természeti csapása mégis a februári földrengés volt, amely Törökországban és Szíriában több tízezer áldozatot követelt. A kép Törökországban készült, Hatay városában, egy 7,5-ös erősségű földrengés utáni reggelen. (Fotó: Chris McGrath/Getty Images)

Kitört egy újabb háború, ezúttal Izrael és a palesztin Hamasz között. Az ENSZ novemberi adatai szerint a háborús helyzet miatt átlagosan tízpercenként halt meg egy gyerek a Gázai övezetben. (Fotó: Alexi J. Rosenfeld/Getty Images)

Hol isznak a legtöbb alkoholt? Lettországban - fejenként 12,2 litert, évente. Őket követik a litvánok (12,1 liter) és a csehek (11,6 liter). Magyarországon 10,4 liter tiszta alkohol az egy főre eső mennyiség, Szlovákiában 9,6 liter.

Idény hunyt el Silvio Berlusconi (86 évesen) egykori olasz miniszterelnök, milliárdos vállalkozó, Olaszország legnagyobb médiavállalatának a megteremtője; Henry Kissinger (100) Nobel-békedíjas egykori amerikai külügyminiszter és Karel Schwarzenberg (85) cseh diplomata.

Európa közepéből nézve 2023 fő kérdése ugyanaz volt, mint egy évvel korábban: mikor ér véget az orosz-ukrán háború. Nem idén. Ráadásul feltehetjük azt a kérdést is, hogy mikor ér véget Izrael és a palesztin Hamasz háborúja, amely október óta megduplázta a háborús híreket. A válasz itt is hasonló.

De legalább már nem kell kunát váltanunk, ha a dalmát tengerparton nyaralnánk: január 1-ével Horvátország bevezette az eurót. Szintén januárban választották Csehország államfőjévé Petr Pavel tábornokot, akinek a korábbi kormányfőt, Andrej Babišt sikerült legyőznie.

Február elején erős földrengés rázta meg Kelet-Törökországot és Szíriát, legalább 57 ezer ember életét vesztette. Márciusban a hágai Nemzetközi Bíróság nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen, háborús bűnökkel vádolják. Áprilisban új taggal bővült a NATO, Finnország belépett a szövetségbe. A svédek csatlakozása jóval lassabban megy, a török és magyar igen még mindig hiányzik.

Új uralkodója van az Egyesült Királyságnak és a brit Nemzetközösségnek: III. Károlyt május elején koronázták királlyá Londonban. Május végén Recep Tayyip Erdoğan megnyerte a török elnökválasztás második fordulóját, így már több mint húsz éve vezeti Törökországot. A nyári ukrán offenzíva, amely az oroszok által elfoglalt területeket volt hivatott visszahódítani, nem sok eredménnyel járt, sikeres volt viszont Azerbajdzsán offenzívája: szeptemberben egy nap alatt elfoglalták az örmények lakta Hegyi-Karabah régiót.

Október 7-én a Hamasz palesztin terrorszervezet támadást indított Izrael ellen, több helyen civileket mészároltak le brutális kegyetlenséggel. Izrael válaszképp elkezdte a Gázai övezet megszállását. Kezdetét vette tehát egy újabb háború, amely részben elvonta a világ figyelmét az orosz-ukrán konfliktusról, és amelynek megoldása szintén valószínűtlen a közeli jövőben.