Évértékelő: Magyarország, 2023 - Az elvesztegetett év

Idén két magyar is Nobel-díjban részesült: Karikó Katalin az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezésért kapta (Drew Weissmannal megosztva) a tudományos világ legrangosabb elismerését orvostudományi kategóriában (s ezzel ő az első magyar nő, aki Nobel-díjat kapott). Krausz Ferenc pedig a fizikai Nobel-díjat kapta meg – többedmagával – az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatáért.

Idén volt Pest, Buda és Óbuda 1873-ban bekövetkezett egyesülésének, s ezzel Budapest születésének 150. évfordulója. Az évfordulót koncertek, kiállítások, kulturális események tették emlékezetessé.

2023-ban Veszprém volt Európa kulturális fővárosa. A Bakony-Balaton térségben többszáz programot szerveztek örökségvédelem, a közösségteremtő kultúra, a kreatív ipar és a kultúrák közötti párbeszéd jegyében.

A gyógyíthatatlan betegségben (ALS-szindrómában) szenvedő 46 éves magyar alkotmányjogász, Karsai Dániel keresetet nyújtott be a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel álláspontja szerint az eutanázia magyarországi tilalma sérti az alapvető emberi jogokat, a gyógyíthatatlan betegeknek nincs törvényes lehetőségük arra, hogy méltósággal fejezhessék be az életet. A témában széleskörű vita bontakozott ki a magyar társadalomban.

Ferenc pápa misét celebrál a budapesti Kossuth-téren. A katolikus egyházfő áprilisban három napot töltött a magyar fővárosban (Fotó: Vatican Pool/Getty Images)

Csák János kulturális és innovációs miniszter novemberben azonnali hatállyal elbocsátotta L. Simon Lászlót, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját, korábbi fideszes képviselőt és államtitkárt. Az előzmények: Dúró Dóra Mi Hazánkos képviselő a gyermekvédelmi törvényre hivatkozva panaszt emelt a Múzeumban megrendezett Nemzetközi Sajtófotó Kiállítás (Word Press Photo) ellen, miután egyes kiállított fotókon homoszexuális emberek voltak láthatóak. A miniszter utasította az intézményt, hogy 18 év alattiaknak ne adjanak el jegyet, ám a Múzeum egy figyelmeztető tábla kihelyezése után is beengedett kiskorúkat, mondván, a látogatóktól nem kérhetnek személyi igazolványt. A World Press Photo kiállítás a világon mindenhol szabadon látogatható.

Hiába tüntettek, demonstráltak, szervezkedtek tanárok, szülők és diákok, a magyarországi közoktatásról szóló párbeszéd elmaradt. Béremelés és reform helyett státusztörvény született, amely új, a korábbinál kedvezőtlenebb jogviszonyt vezetett be a közoktatásban a pedagógusoknak.

2023-ban hunyt el Tamás Gáspár Miklós filozófus, a rendszerváltó értelmiség emblematikus alakja. Műveltségét, karakánságát, erkölcsi tartását politikai ellenfelei is tisztelték. „Elment a régi szabadságharcos. Isten veled, TGM!” – írta közösségi oldalán Orbán Viktor magyar kormányfő. Idén hunyt el Sólyom László egykori magyar államelnök (81 évesen), Vágó István televíziós műsorvezető (74) és Pomogáts Béla irodalomtörténész (88) is.

Az elmúlt negyven évben, az 1980-as évek elejétől Magyarország lakosainak a száma több mint 1 millióval csökkent, jelenleg 9,6 millió. A Központi Statisztikai Hivatal előrejelzései szerint ez a szám 2070-re 8 millió alá csökken.

Idén Magyarországot a szomszédban dúló háború és a gazdasági válság fogta satuba. A magyar kormányzat, amely az orosz agresszió ellen harcoló Ukrajnát bírálja, mind kevésbé tűnik elszigeteltnek az európai színtéren, a legtöbb uniós államban érzékelhető egyfajta háborús fáradtság. Még a megkérdőjelezhetetlenül Kijev mellett álló Lengyelországban is kamionosok blokkolják a lengyel–ukrán határt, tiltakozva az EU-n kívüli ukrán fuvarozók konkurenciája ellen.

Az általános háborús bizonytalansági érzést Magyarországon is csak fokozta, hogy 2023-ban nem csak Ukrajnában dörögtek a fegyverek. A Hamász terrorszervezet izraeli támadása, gyerekek, nők, idősek, férfiak válogatás nélküli legyilkolása, majd ezt követően az izraeli válaszcsapás megrázó tapasztalat volt a konfliktus által közvetlenül nem érintett Magyarországon is.

Mindez tovább erősítette azt az érzést, hogy 2023-ban a világ kiszámíthatatlanabb; ugyanakkor a közhangulatot még a háborúknál is jobban meghatározta a gazdasági válság. Bár az év végére az infláció Magyarországon tíz százalék alá került, még így is messze a legmagasabb az Európai Unióban. A magyar gazdaság kifejezetten rossz bőrben van: 2023 harmadik negyedévében ugyan 0,9 százalékkal nőtt a gazdaság az előző negyedévhez képest, de még így is elmarad a tavaly esztendő hasonló időszakától. Várakozások szerint éves alapon alighanem 0,1 százalékkal csökkenhet a magyar gazdaság teljesítménye. E stagnálás miatt egyes elemzések szerint 2023 „elvesztegetett év” volt.

Mi pedig ehhez azt tehetjük hozzá, hogy erősen úgy tűnik: ha nincs uniós forrás, nincs növekedés. A magyar kormány ugyanis hosszú és kimerítő bokszmeccset vív az Európai Bizottsággal, amely jogállamisággal kapcsolatos kifogások miatt nem utalja a koronvírus-járvány utáni helyreállítási alap és a kohéziós források jelentős részét. December közepén végül Brüsszelből tízmilliárd euró felzárkóztatási támogatás kifizetéséről döntöttek, elismerve az igazságszolgáltatás reformjával kapcsolatos lépéseket – további húszmilliárd eurónyi uniós támogatás azonban még mindig hiányzik.

A szerző a konzervatív Válasz Online újságírója