Visszapillantás augusztus 20-ákra

Ki gondolta volna, hogy eredete egészen a 18. századig vezethető vissza? Mária Terézia 1771-ben nyilvánította nemzeti ünneppé augusztus 20-át, s e napon megtekinthető volt a Szent Jobb. Az első körmenetet közel ötven év múlva tartották meg. Nemzetiből állami ünnep pedig csak 1891-ben lett e nap, katolikus mivolta folytán. A protestáns egyházak heves tiltakozásának fő érve a szentség és a körmenet ellen volt, mert mindkettő katolikus szokás.

Az új kenyér ünnepe

A kenyér- és gabonaünnep nem a múlt rendszer találmánya. Ennél jóval régebbre nyúlik vissza. A középkorban július 15-én tartották. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter élesztette újra a feledésbe merült hagyományt a 19. század végén, hogy megállítsa az agrársztrájkot. Része volt a kenyér templomba vitele és megszentelése, a lovas-kocsis aratási felvonulás.

Békeidő, új szokások

Augusztus 20-a a Horthy-korszakban vált nemzeti ünneppé. Az első világháború borzalmait el kellett feledtetni, összetartozásra sarkalló eseményre volt szükség a szétdarabolt Magyarországon. Ugyanakkor újfajta, modern, a megszokottól eltérő ünneplési formát igényeltek az emberek, a szép jövőbe vetett hittel. Kialakult hát a mai Szent István-nap a zászlófelvonással, tisztavatással, tűzijátékkal.

Rákosi idejében

A kommunista hatalomátvétel után ismét újítani kellett, hisz szent királyt ünnepelni az ateista rendszerben nem lehetett. 1949-ben erre a napra került át az új kenyér ünnepe. Ekkor vált jelképpé a nemzetiszín szalaggal átkötött kenyér (akkoriban vörös szalagot is kötöttek rá). Még egy ünnepe lett augusztus 20-ának, az új alkotmányé.

Az új május 1-je

A Kádár-korszakban augusztus 20-a a nyár május 1-jéje volt. Munkás-paraszt találkozó, felvonulás, új épületek átadása, a rendszer éltetése és propagálása jellemezte. Debrecenben megnyílt a virágkarnevál, melyet a mai napig évente megrendeznek. A szórakoztató program légi és vízi bemutatókkal bővült.

A rendszerváltás után

Ma az előző korszakokból összegyúrt elemekkel ünneplik Szent István, az államalapítás és az alkotmány napját, valamint az új kenyér ünnepét. A Monarchiából megmaradt a körmenet, Horthy idejéből a tűzjáték, a Rákosi-diktatúrából a kenyér ünnepe, a szalagos kenyér, a Kádár-korszakból pedig a légi és vízi parádék s a debreceni virágkarnevál. No meg az elmaradhatatlan politikai beszédek. Ahol mindenki István királyhoz hasonlítja magát, államához a mai Magyarországot és a régi magyarokhoz a nemzetet.

Tragédia a Duna-parton

2006-ban Szent István napján a meteorológiai szolgálat figyelmeztetése ellenére megtartották a szokásos tűzijátékot. A hirtelen támadt viharban öt ember meghalt. Ketten vízbe fúltak, két személyre kicsavart fa esett, egy menekülő pedig szívrohamot kapott. A káoszban közel 300-an sérültek meg, több hajó összeütközött.

Istváné a Szent Jobb?

1988-ban és 1999-ben is anatómiai vizsgálaton esett át a Szent Jobb. Mindkét esetben megállapították, hogy bár az ezres évekből származó mumifikálódott kézfej erős szorítású, nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy István királyé. Úgy látszik, ez örökre rejtély marad.