Parlamenti helyet kapnának a járások?

A Hlas politikusai már nyíltan a választási rendszer esetleges megváltoztatásáról beszélnek (TASR-felvétel)
Pozsony |

A kormányzó Hlas úgy változtatná meg a választási rendszert, hogy az egyes régiók is saját parlamenti képviselőt küldhessenek a törvényhozásba. A lépéshez azonban szükségük lesz az ellenzéki KDH szavazataira is. Ha idén szeptemberben egy ilyen, úgynevezett „kevert” rendszerben választottunk volna, az a Smernek kedvezett volna.

A Hlas belügyminisztere, Matúš Šutaj Eštok kedden a Markíza televízió műsorában beszélt arról, hogy felmerült, minden járás saját képviselőt küldhetne a 150 fős parlamentbe. A tárcavezető azonban konkrétumokról alig beszélt. Arra a kérdésre, hogy a járások lélekszámának különbözőségéből adódó problémát hogyan kezelnék, csak annyit felelt, erről egyeztetni kell. Szlovákiában jelenleg 79 járás van. Ezek közül a legkisebb a Mezőlaborci (Medzilaborce), amelyben alig 11 ezer lakos él, míg például a Nyitrai járásban majdnem 165 ezren laknak, de a Dunaszerdahelyi járásnak is több mint 126 ezer, illetve a Komáromi járásnak is majdnem 100 ezer lakosa van. Šutaj Eštok azonban kiemelte, a választási rendszer átalakítása egy hosszadalmas folyamat. Ha az ún. „kevert” rendszert most be is vezetnék, az szerinte leghamarabb a következő utáni parlamenti választáson léphetne életbe. Ha a mostani és a következő választási ciklus is négyéves lesz, vagyis nem kerül sor előre hozott választásra, akkor a miniszter szavai szerint 2031-ben voksolhatnánk az új rendszer szerint.

Régiós képviselők

A Hlas vezetője, Peter Pellegrini, aki a parlament házelnöke is egyben, már korábban kijelentette, annak örülne a leginkább, ha a törvényhozásban minden járásnak meglenne a saját képviselője. „Miért is ne hozhatnánk létre egy kevert választási rendszert?” – tette fel a kérdést Pellegrini még tavaly novemberben. A Hlas vezetője szerint egy ilyen rendszer lehetőséget adna a régiókban dolgozó tehetséges politikusoknak. Egyben helytelenítette, hogy a jelenlegi rendszerben, amikor is az egész ország egyetlen választókerület, az „egyemberes” pártok is sikeresek lehetnek. „A politikai pártok többsége úgy működik, mint ha egy ember magánvállalata lenne, aki ha hatalomra jut, akkor a saját világnézetét ülteti át. Mindezt a párt és az állami szervek belső ellenőrzése, valamint a régiókban lévő emberek visszajelzése nélkül” – fogalmazott Pellegrini.

A mostani parlamenti választás után felállt kormány programjába be is került egy, a választási rendszerre vonatkozó, ám nem túl határozott mondat: „A kormány kész arra, hogy létrehozzon egy szakértői csoportot, amely azzal a céllal értékeli ki a parlamenti választást szabályozó törvények módosításának lehetőségeit, hogy megváltoztassa a választókerületek számát” – olvasható a kormányprogramban.

A Hlas másik politikusa, Peter Kmec, aki a kormány uniós Helyreállítási Alapért és az uniós támogatásokért felelős alelnöke pedig arról beszélt, a kevert rendszerben a választókerületek pontosan már csak azért sem másolhatják a mostani járásokat, mert azzal számolnak, hogy a parlament felét, vagyis 75 képviselőt adnának a régiók. Járásból pedig jelenleg 79 van.

Alkotmánymódosítás kell

Azt azonban, hogy az ország egy választókerületet alkot, az idei év elején az alkotmányban rögzítették. A szeptemberben tartott, előre hozott választás lehetőségét az akkor kormányzó OĽaNO csak úgy volt hajlandó támogatni, ha ez a rendelkezés az alaptörvénybe kerül. Bár Igor Matovič mozgalma éppen az a regionális struktúrák és valódi belső szerkezet nélküli politikai formáció, aminek az egykörzetes rendszer kedvezhet, ők azzal érveltek, nem szeretnék, ha az utánuk következő, minden bizonnyal smeres kormány a választási szisztéma megváltoztatásával bebetonozná magát a hatalomba. Robert Fico (Smer) negyedik kormányának nincs is a törvényhozásban alkotmányos többsége, hogy a választási rendszert megváltoztassa, de az ellenzéki KDH vezetője, Milan Majerský olyan nyilatkozatokat tett, amelyek arra utalnak, pártja akár támogatna is egy ilyen alkotmányváltoztatási indítványt. A KDH programjában ugyanis már évtizedek óta benne van a választási rendszer megváltoztatása, valamiféle területi elvnek az érvényesítése. „Készen állunk erről bármilyen párttal egyeztetni” – jelentette ki Majerský.

A kevert rendszer

Érdekes kérdés, hogy a rendszer megváltoztatása hogyan alakítaná át a pártok erőviszonyait. Egy kevert rendszerben a képviselők kb. felére a most ismert, listás módon lehet voksolni, de a másik felét a polgárok a régiójukban induló jelöltek közül választják. A polgár így egy alkalommal két szavazatot ad le. Egy-egy régióban, járásban az szerez parlamenti mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja, a többiekre adott voksok elvesznek, ezért a szavazás területi elvű részében a „győztes mindent visz” szabály érvényesül. Az országos listás szavazásnál akár a mostani szabályok maradhatnak érvényben, így pl. az 5 százalékos bejutási küszöb is megőrződhet. A Denník N szakértői a szeptemberi parlamenti választás eredményeit egy olyan modellre vetítették, amelyben a 150 képviselőből 79-et a mostani járások adnának. Egy ilyen rendszerben tarolna a Smer, Robert Fico pártja 78 képviselőt szerezne, egyedül is kormányozni tudna. A Progresszív Szlovákia 27, a Hlas 14, az OĽaNO (amelyet azóta Szlovákia mozgalomra neveztek át) 9, a KDH 9, az SaS 5 és az SNS szintén 5 képviselőt küldhetne a parlamentbe. Három mandátumot ugyanakkor a Szövetség is kapna. A szakértők azonban azt is kiemelik, nem tudni, hogy a választókerületeket hogyan húznák meg, illetve hogy egy ilyen helyzetre miként reagálnának a pártok, mennyire változtatnának például a kampánystratégiájukon.

A Szövetség alelnöke, Mózes Szabolcs a kormányprogram kiértékelésére összehívott sajtótájékoztatón pedig arról beszélt, ha pusztán a járások mentén osztanák az országot választókerületekre, az annyira aránytalan lenne, ami Szlovákia nemzetközi kötelezettségeivel is szembemenne. „Az ördög a részletekben lakozik. A magyar közösség szempontjából ez akár jó, de akár nagyon veszélyes is lehet” – tette hozzá azzal, alapvetően nem zárkóznak el a rendszer megváltoztatásától. Mózes arról is beszélt, egy ilyen változást csak egy széles szakmai és társadalmi vita után szabad végrehajtani.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?