<p>Csörög a telefonunk, s a vonal túlsó végén mindenféle portékát és szolgáltatást kínáló vagy nyereményekkel kecsegtető ügynökök, közvélemény-kutatók és politikai pártok kampánystábjai mutatkoznak be. Egyáltalán honnan tudják a számunkat?</p>
A válasz egyszerű: tőlünk magunktól. Na nem mintha megadtuk volna nekik, egyszerűen a telefontársaságok és különböző cégek adatbázisából merítenek. Szlovákiában minden telefonszám nyilvános, ha a használója kifejezetten nem kéri a titkosítását. Ezt már a telefontársasággal való szerződéskötéskor megteheti, de utólag is letilthatja száma közzétételét. A lehetőséggel mégis csak a felhasználók alig harmada él, a többiek elérhetősége a telefonkönyvben és az interneten is szabad préda a marketingesek számára. A cégek és vállalkozók telefonszámait a statisztikai hivatal is nyilvántartja, de szóvivője, Marián Jánošík szerint semmilyen körülmények között nem adja tovább. A telefonos marketinget folytató ún. call-centerek inkább a nagy üzletláncoktól, internetes kereskedelemmel foglalkozó cégektől veszik meg az ügyfeleik adatait, mert ezeknek a vevők szükségszerűen és gyanútlanul megadják. Ha az interneten rendelünk valamit, vásárlói kártyánk van egy adott boltban, bekapcsolódunk valamilyen versenybe, vagy csak reklamáljuk az árut, máris a telefonszámunkat kérik. Ilyenkor az aláírt papírok alján ugyan apró betűkkel ott van, hogy beleegyezünk adataink további felhasználásába, de ezt a többség nem olvassa el, vagy ha igen, nem veszi komolyan. Pedig a további felhasználás épp azt jelenti, hogy SMS-t kapunk, ahányszor új áru jön, vagy akciót hirdetnek, felhívnak, hogy érdeklődjenek vásárlói szokásainkról, egészségi állapotunkról és politikai preferenciáinkról, nyereményekkel és ingyenes utazásokkal kecsegtetnek.
Egy lány a központból
A felmérések, közvélemény-kutatások esetében még mondhatjuk azt, hogy a tájékoztatást és a véleményalkotást szolgálják, tehát öntudatos polgárként akár részt is vehetünk bennük, ha kedvünk tartja, és időnk engedi. A többi azonban puszta időrablás, beszéljen a vonal másik végén az ügynök soha vissza nem térő vásárlási lehetőségről, a miniszterelnök-jelölt ígéreteiről vagy arról, hogy holnap már utazhatunk is Dubajba. Sőt még pénzünkbe is kerülhet a beszélgetés, és nem csak akkor, ha hagyjuk magunkat meggyőzni, mert sok marketinges cég csak felcsörget, és várja, hogy visszahívjuk. Ha audiotex: „Száz ügyfél közül ötvenen visszahívnak, mert kíváncsiak, és ebből kb. negyvenen meg is hallgatnak. Ez pont elég, hiszen a cégünknek egy fillérjébe sem került, a megbízó pedig fizet a munkáért” – mondta el lapunknak az egyik ilyen központban dolgozó lány. Egyetemi diplomával is csak itt talált állást, napi nyolc órában telefonál, és győzködi az embereket a mágneses matracok áldásos hatásairól vagy arról, hogy ha felelnek tíz kérdésére, a karácsonyt egy egzotikus szigeten tölthetik. Változatosságot csak az ankétok visznek a napjaiba, amikor arról faggatja őket, milyen gyakran élnek nemi életet, vagy melyik a kedvenc ételük. „A kérdéseket cégektől, biztosítótársaságoktól kapjuk; biztosan felhasználják valahogy az eredményeket, de nem hiszem, hogy valaha nyertest is hirdettek volna. Így olcsóbb a dolog, mint ha komoly közvélemény-kutatót vagy szociológusokat bíztak volna meg. Igaz, nem annyira mérvadó. De kinek számít ez ma már?” – kérdezi keserűen a lány, aki véletlenül épp szociológiát tanult. Nem tehet róla, hogy ő is egyike azoknak, akik telefonhívásukkal zavarnak bennünket, de mi tehetünk azért, hogy a kelletlen beszélgetés minél rövidebb legyen.
Udvariasan mondjunk nemet
A fő szabály az, hogy udvariasan azonnal mondjunk nemet. Közöljük a hívó féllel, hogy nincs időnk, nem érdekel a téma, és később se fog. „Ne vitatkozzunk, ne magyarázkodjunk, ne beszéljünk magunkról, mert ezzel érveket adunk a kezébe” – mondja Oľga Škvareninová kommunikációs szakember. „Az ügynököket és a call-centerek munkatársait kiképzik, hogyan kell hatékonyan kommunikálni, minden felvetésre van egy betanult válaszuk. Először közös hullámhosszra kell hangolódni az ügyféllel. Ez az ügynökök kézikönyve szerint úgy érhető el, ha három kérdésre három igenlő választ kapnak. Lehet, hogy a dolog túlságosan is primitívnek tűnik, de működik. Agyunk úgy van beállítva, hogy ha valakivel valamiben egyetértünk, nyitottabbak vagyunk a tőle érkező információk befogadására, hajlamosak másban is igazat adni neki. Elég olyan egyszerű kérdésekre igennel válaszolni, mint hogy szokott-e fájni a háta, vagy hogy szeretné-e Balin tölteni a szilvesztert. Bármit válaszolunk, már beszédbe elegyedtünk, és higgyük el, a hívő fél tudja, hogyan kell eljuttatni bennünket oda, hogy a nyeremény reményében személyes adatokat áruljunk el magunkról, és több száz eurós haszontalanságokat rendeljünk meg látatlanban. Ezért az ismeretlen és számunkra zavaró vagy bármiféle portékát, szolgáltatást kínáló telefonálók esetében az egyetlen helyes válasz a határozott elutasítás és a beszélgetés megszakítása.”
Törvény véd a zavaró hívások ellen
Van úgy, hogy ez sem segít, és a zaklató telefonhívásoknak se vége, se hossza. Ilyenkor a Szlovák Kereskedelmi Felügyelethez (Slovenská obchodná inšpekcia) kell fordulni, de sokszor már az is elég lehet, hogy ezzel fenyegetjük a zaklatót. A fogyasztóvédelmi törvény szerint a reklámnak minősülő nem kívánt és kitartóan ismétlődő telefonhívások, e-mailek és levelek agresszív üzleti gyakorlatnak minősülnek, és az említett hatóság bírságot szabhat ki miattuk. A fogyasztókat az elektronikus kommunikációról szóló törvény is védi a marketingjellegű hívások ellen. Ennek értelmében marketingcéllal csak az ügyfél előzetes beleegyezése alapján lehet bárkit felhívni. A gond az, hogy sokan nem is tudják, hogy például a mobilszolgáltatóval kötött szerződés vagy reklamációs bizonylat aláírásával beleegyezésüket adták hozzá. Ha ezt nem tették meg, akkor valóban visszaéltek a telefonszámukkal, és a szolgáltatójuk ellen az Elektronikus Kommunikációt Szabályozó Hivatalnál (Úrad pre reguláciu elektronických komunikácií) tehetnek panaszt. A hivatal akár 300 ezer eurós büntetést is kiszabhat arra a szolgáltatóra, amelytől kiszivárogtak az ügyfelek letiltott adatai; de hozzá kell tennünk, hogy Szlovákiában erre még nem volt példa. Na nem az adatokkal való visszaélésre, hanem arra, hogy bárkit megbírságoltak volna érte.
A zavaró hívások leterhelik az agyat
Angol kutatók szerint az a végeláthatatlan információáram, amely az interneten, mobiltelefonon éri el az embert, jobban rombolja az elmét, mint például egyes könnyebb drogok. A felesleges reklámok, használhatatlan információk és zavaró telefonhívások annyira leterhelik az agyat, hogy a felhasználó nem tud a napi feladatokra, munkára összpontosítani – állapították meg irodai dolgozókon végzett felmérések után a szakértők.
Nyolcvan önkéntestől azt kérték, hogy végezzenek el egy számukra kijelölt feladatot. Először teljes csendben, nyugalomban, majd úgy, hogy folyamatos e-mailek és telefonhívások zavarják munkájukat. Annak ellenére, hogy külön megkértek mindenkit, ne reagáljon a kapott levelekre és információkra, úgy találták, hogy a figyelmük jelentősen csökkent ahhoz képest, amikor nyugodtan tudtak dolgozni – olvasható a New Scientist című tudományos lapban. A felmérések szerint 10 ponttal romlott a dolgozók IQ-ja, ami kétszer akkora érték, mint amelyet egy korábbi tanulmány szerint a marihuánás cigaretta használóinál figyeltek meg. Azonban itt is különbség van a két nem között. A férfiak kétszer annyira érzékenyen reagálnak a zavaró információáramra, mint a nők. Most is bebizonyosodott, hogy a nők egyszerre több dologra is tudnak figyelni. „Ha nem kontrolláljuk a ránk zúduló információkat, teljesen megtépázzák mentális teljesítőképességünket” – nyilatkozta Glenn Wilson, a londoni egyetem pszichológusa, aki a tanulmányt készítő csapat tagja. Azt is hozzátette, hogy a nagy mennyiségű információ körülbelül annyira fárasztja az embert, mintha egy éjszaka valami miatt nem aludna.
Vigyázat az ismeretlen számokkal!
Nemcsak idegesítők, hanem költségesek is lehetnek számunkra a hirtelen megszakított ilyen beszélgetések, amikor a számot visszahívjuk, továbbá a különféle televíziós vetélkedők telefonos szavazásai, a közlekedési helyzetről szóló tájékoztatás vagy a telefonszex, telefonos jóslás, gyógyítás és egyéb kuruzslás. Az alábbiakban az audiotexszámokat ismertetjük.
0800, 0820 – A hívást a fogadó fél fizeti, de az ingyenes számok gyakran csak vezetékes telefonról hívhatók.
0900, 097, 098 – Emelt díjas számok, percenként 0,40 és 3 euró közötti tarifával. Ha vezetékes telefonról hívjuk őket, a Telekom az első perc után másodpercenként számláz, a mobilszolgáltatók pedig minden megkezdett percet számláznak.
0850 – A hívást vezetékes számról folytatott helyi beszélgetésként számlázzák. Az Orange és a Telekom mobilszolgáltatók vezetékes számra való hívásként számlázzák, és a szabad percek keretében is hívhatók. Az O2 a szokásosnál magasabb árat szabott meg ezekre a hívásokra, az O2 Fér csomag keretében például percenként 0,266 eurót.
0890 – Az így kezdődő telefonszámokon szavazni lehet, például a televíziós vetélkedőkben. Mindig drágábbak, mint a szokásos hívások, és minden szolgáltató minden alkalommal másként számláz.
16XXX, 17XXX, 18XXX – Ezek a tájékoztató vonalak számai, és minden szolgáltatónál más a hívások ára.
A szolgáltató nem figyelmeztet
Idén februárban a parlament elé került egy törvényjavaslat, mely szerint audiotexszámokra való híváskor a szolgáltatónak tájékoztatnia kellett volna az ügyfeleket, hogy emelt díjas szolgáltatásról van szó. Az információ a telefonban hangzott volna el, éppúgy, mint a más szolgáltatóhoz átvitt mobilszámok esetében. Az elektronikus kommunikációról szóló törvény módosítását végül nem fogadták el: a 140-ből csupán 21 képviselő szavazta meg. Az ellenzők azzal érveltek, hogy az idevonatkozó információkat a hirdetések, szerződések is tartalmazzák, a tévéműsorokban pedig elhangzanak. A gond csak az, hogy a hirdetésekben, szerződésekben mindig ez az apró betűs rész, a műsorokban pedig csak egyszer hangzik el – a legelején, amikor még nincs is kire szavazni.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.