<p>Manapság szinte alig találunk olyan magyarok lakta települést, mely az év folyamán ne rendezne falunapot vagy valamilyen fesztivált, ám vannak, amelyek kilógnak a sorból eredetiségükkel, hagyománytiszteletükkel vagy akárcsak azzal, hogy nem költenek el ezer eurókat magyarországi zenekarok haknikoncertjeire. A kistárkányi szilvanap civil kezdeményezés.</p>
Helyi önkéntesek Kondás Aranka vezetésével tavaly döntötték el, hogy nem hagyják a közönyt és a hitetlenséget győzedelmeskedni maguk fölött. Elkezdték szervezni az első szilvanapot, mely ha csak egy pillanatra is, újra az országos érdeklődés középpontjába helyezte a falut. A helyi aktivistáknak, de a látogatóknak is nagyon sokat jelentett ez a hírnév, ezért mi sem volt természetesebb, mint hogy szilvaérés idején idén szeptemberben újra megrendezzék, most már a másodikat, mely inkább hagyományos vásárnak, mint fesztiválnak mondható.
Kistárkányban évek óta nem volt olyan rendezvény, melyet a helybeliek igazán a sajátjuknak tekinthettek, melyre büszkék lehettek volna, mely a falu valódi értékeit mutatta volna be. Az idei szilvanap viszont már nem csak a helyi lakosoknak szólt, nagyon sok Kistárkányból elszármazott ember tért vissza szülőfalujába erre az ünnepre, hogy találkozzon barátaival, vagy megkóstolja a régi, hazai ízeket. Mert a szilvanap egyben gasztronómiai ünnep is volt az Aranka-udvarban. Az udvari búbos kemencében a helyi asszonyok reggeltől estig sütötték a szilvás finomságokat, de a toros káposztát és a csülkös gulyást is bárki megízlelhette. A rendezvény talán leglátványosabb gasztronómiai terméke mégis a földbe ásott rézüstben főzött szilvalekvár, melyet cukor és tartósítószer nélkül készítettek a helyiek, ám ahogy mondják: a szeretetet is belefőzték. S ha a szilva ünnepéről beszélünk, Kistárkányban kihagyhatatlan a szilvapálinka, mely főzésének titkait a legszakavatottabb személy, a pálinkafőző mester mutatta be a főzdében. Az idei eseményen külön hangsúlyt fektettek a kézművesprogramokra és árusokra, így a már tradicionálisnak számító fazekasmesterek mellett kékfestők, csipkeverők és bábukészítők is voltak, de az idelátogatók megtekinthették azt is, hogyan készül a híres csigatészta.
A kulturális programról Kistárkány és a környező települések énekkarai, gyermek- és felnőtt-tánccsoportjai gondoskodtak, de volt mesedélután a Lábita színházzal, újra eljött gyerekeket riogatni a Pulyaszedő, és a Jurta-Helmecz hagyományőrző csoportnak köszönhetően minden gyerek kipróbálhatta íjásztudományát is.
A kistárkányiak a szilvanappal hagyományt teremtettek, és a több mint ezres látogatói szám is arról győzte meg a szervezőket, hogy jövőre újra érdemes megrendezni.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.