Talán már sokan elgondolkoztak azon, mit ettek-ittak, hogyan étkeztek elődeink, mi lehetett egy-egy híres ember kedvenc étele. Képzeljék csak el, hogyan kanalazza Petőfi a túrós csuszát, Jókai a bablevest, Krúdy a körömpörköltet, Mikszáth a palóclevest, hogyan majszolgatja, ízlelgeti Deák Ferenc a Deák-kuglófot, Arany a marcafánkot, Molnár Ferenc a rétest, Radnóti az ínyenc, aprócska minyonokat…
Mert bizony híres eleink is ettek, méghozzá gurmand módra megválasztva kedvenc fogásukat, még ha nem ezt a szokásukat emelik is ki a tankönyvek vagy az irodalomtörténeti lexikonok. Induló sorozatunkból irodalmunk nagyjainak ezt a másik arcát ismerhetik meg, s kedvenc ételreceptjeik mellett igazi ínyencségként irodalmi szövegtöredékeket, levélrészleteket kínálunk önöknek.
Ady és a lencsefőzelék
Ki ne olvasott volna arról, hogy milyen bohém életet élt és milyen nemes italozási szokásai voltak Ady Endrének? De azt már csak kevesen tudhatják, mit szeretett enni a nagyváradi, budapesti és párizsi éjszakai életben is jól ismert költő. Az irodalmi szövegekből tudjuk, hogy bár a francia csigalevest sem vetette meg, élete végéig a magyar konyha híve maradt, s gyakran maga is odaállt a tűzhely mellé, hogy elkészítse kedvenc puliszkáját vagy kolbásszal, oldalassal, esetleg pörköltszafttal dúsított lencsefőzelékét. Szerette a palacsintát, s rajongott a különféle sörkorcsolyákért is, melyeket szívesen fogyasztott írás és beszélgetés közben.
„Este vagy reggel megkérdeztem tőle például:
– Bandi, ennél-e lencsefőzeléket szentkirályi kolbásszal és oldalassal, ha egy kis hordókáposzta volna hozzá?... Utána talán túrós palacsintát? Vagy inkább puliszkát anyánk kukoricalisztjéből?
Endre mosolyog.
– Látod-e, Annuska – sóvárog a szeme –, ezeket meg tudnám enni félholtan is.”
(Ady Lajosné: Az ismeretlen Ady)
„Kabos Ede hívott meg magához ebédre.
Bandi-ebéd lesz, Czigány Dezsővel, aki akkor festette vörös, gyertyafényes Ady-portréját, Reinitz Bélával, aki akkor bömbölte, rekedten ugatta, sírta-ordította zongora mellett nevezetes Ady-dalait, és hát magával Ady Endrével, meg az ő kedvenc, pirítós-szalonnás lencsefőzelékével.”
(Miklós Jenő: Ady Endre rózsája)
„Látom Adyt a díványon fekve, az érkezett újságokat maga alá gyűrve, nehogy valaki elvegye őket. Látom Adélt, mint jó háziasszonyt, amint serénykedik, hogy minél kellemesebb otthont teremtsen nekünk, és minél ízletesebb koszttal lásson el bennünket. Látom Adyt a konyhában puliszkát kavarva, mert mint állítja, csak ő tudja simára, jól megcsinálni.”
(Brüll Berta: Elmondom, amit tudok)
„Párizsban Ady úr egészen úgy élt, mint Budapesten. Későn kelt, délelőtt maga sétált a városba a magyar újságokért. Hazaérve mindig virágot is hozott magával. Különösen a nizzai mimózát szerette, a lakásban minden váza telve volt virággal... Úgy kényeztettük mindnyájan, mint egy nagyon szeretett gyermeket. Például mindig azt főztük, amit ő kedvelt, és mivel ő nagyon szerette a magyar ételeket, a konyha nálunk félig francia, félig magyar volt. Kedvenc étele volt a tengeri csigából főzött leves, a főtt borjúfej egészben tálalva, szalvétába belegöngyölve, hogy ki ne hűljön, hozzá pedig ecetes tormát evett. De mindennél jobban szerette a borjúpörköltet és a jó magyaros, rakott palacsintát.”
(Tika Sándor: Visszaemlékezés Ady úrra)
„Itt Párizsban alig volt tél. Kétszer esett egy kevés hó s mindjárt elolvadt. Új lakásom egy kényelmes szállodában van, nagyon szép szoba.
Diósyék nagyon hálásak a küldeményért. És pompás is volt a töltött káposzta. Majdnem betegre ettem magam. Diósyék akarnak édes anyámnak egy szép réz-edény készletet küldeni viszonzásul és az elküldött edények fejében. Én meg szépen kérem édes anyámat, tessék még egy fazék káposztát küldeni a szalonnával.
(Ady Endre levele Ady Lőrincnének)
Lencsefőzelék füstölt hússal
Hozzávalók: 50 dkg lencse, 25 dkg füstölt hús (oldalas, tarja…), 15 dkg füstölt kolbász, 2 fej vöröshagyma, ízlés szerint só, bors, babérlevél, 2 ek. liszt, 3 dl tejföl, 1 ek. ecet, 1 ek. cukor, 1 ek mustár (elmaradhat).
A lencsét egy-két órára beáztatjuk, majd a levét leöntve, szitában leöblítjük.
A felaprított hagymát az olajon dinsztelni kezdjük, hozzátesszük a (kockára vágott) füstölt húst, majd pár perc múlva hozzákeverjük a lencsét, és rövid ideig együtt dinszteljük. Felöntjük annyi hideg vízzel, amennyi ellepi, és lassú tűzön főzzük; amikor félig puha, hozzá lehet tenni a karikára vágott kolbászt is, és közben be is fűszerezzük.
Amikor a lencse már megpuhult, behabarjuk a tejfölben elkevert liszttel, és összeforraljuk.
Tipp: Ízlés szerint ecettel, cukorral, mustárral, citromlével ízesíthetjük.
Hagyományos puliszka
Hozzávalók: 5 dl víz, 30 dkg kukoricaliszt, 1 kk. só.
A sós, forrásban lévő vízbe belehabarjuk a kukoricalisztet, és állandó keverés közben 20 percig főzzük. Deszkára vagy tálra borítjuk és elrendezzük.
Tipp: Fogyaszthatjuk tejföllel, de sült hagymakarikákkal is nagyon finom.
Túrós palacsinta
Hozzávalók: 25 dkg liszt, 1 ek. porcukor, 2 tojás, 1 csipet só, 5 dl tej, 1,4 dl szódavíz; töltelék: 50 dkg túró, 2 tojássárgája, 8 dkg porcukor, 1 vaníliás cukor, 2 ek. tejföl, 1 citrom reszelt héja (elmaradhat).
A tésztához a hozzávalókat jól kikeverjük, a tejet részletekben adagoljuk hozzá. Kicsit állni hagyjuk, majd kiolajozott serpenyőben, a hagyományos módon vékony palacsintákat sütünk. A töltelék hozzávalóit villával összekeverjük, megtöltjük vele a palacsintákat, végül pedig vastagon megszórjuk őket porcukorral.
Tipp: A töltelékbe beáztatott és lecsepegtetett mazsolát is keverhetünk.
Ferenczy Éva
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.