Cigányszerelem

Legalábbis így érezték a hölgyek a 19. század második felében, sőt még a 20. század első évtizedében is, amikor a cigányprímások olyan népszerűek voltak, mint ma a rocksztárok, és grófnők, hercegnők ájultak szerelmesen a karjaikba. Fontos volt, hogy a banda élén jó kiállású prímás álljon. Ady Endre kedvenc muzsikusáról, Vörös Elekről feljegyezték, hogy a testvére, Jancsi jobban hegedült nála, de mivel Elek – Révész Béla szavaival – „látványos fi gura”, „gyönyörű szál ember volt”, ezért ő lett a prímás. Krúdy Gyula azt írta róla, hogy festette az arcát, és Révész is megjegyezte, hogy az arca „mulatságosan rózsaszín” volt. A nőknek így is tetszett, szerelmi kalandjairól egész Budapest beszélt. Ő maga soha nem dicsekedett velük, ha szóba hozták előtte a hódításait, mindig elmondta, hogy imádja a családját, soha nem válna meg a gyerekeitől. Környezete szelíd, kedves embernek ismerte, akivel inkább megestek a dolgok, mintsem hogy ő lett volna a kezdeményező. Amikor 1900-ban egy elegáns párizsi vendéglőben játszott a bandájával, egy francia milliomos felesége annyira belehabarodott, hogy el akart válni miatta a férjétől. Még ki sem mondták a válást, ő már ment is imádott Elekjével Magyarországra. Ott tudta meg, hogy a szép muzsikus nős, gyerekei is vannak. Ezt nevezik ma kommunikációs zavarnak – a cigányprímás talán nem is tudott annyit franciául, hogy közölhette volna vele a tényállást. Kitört a botrány: a csalódott nő óriási patáliát csapott, mire Elek népes rokonsága a maga temperamentumos módján reagált. Hetekig másról sem írt a bulvársajtó. A fess cigányprímás nemcsak a nőknek, az italnak sem tudott ellenállni. Ez vitte sírba fi atalon, 1915-ben.

Grófkisasszonyból muzsikusfeleség

Kis(s) Jancsi, valódi nevén Orsolyás János veszprémi cigányprímás is hazahozott külföldi turnéjáról egy asszonyt, de ő el is vette az angol grófnőt, miután elvált az első feleségétől. 1890-ben a bandájával amerikai körúton volt, sokat keresett, így Eleanor Dawson Datree számára gyönyörű villát vehetett szülőfalujában, a festői Balatonalmádiban, ott éltek boldogan. Úgy látszik, Eleanor jól tartotta a férjét, mert a közkedvelt muzsikus, aki Blaha Lujza énekét is gyakran kísérte, pályatársai többségétől eltérően nem fi atalon, hanem 67 éves korában halt meg, 1932-ben. Jól sikerült a híres nótaszerző, Dankó Pista házassága is, pedig a lány özvegy apja – egy portréfestéssel foglalkozó szegedi kurta nemes – hallani sem akart a cigány fi atalemberről, hiába kérlelték tekintélyes szegedi polgárok. Végül a harmadik lányszöktetés sikerrel járt, és nagy sokára az öreg is megbékült. Dankó Pista Gárdonyi, Móra, Tömörkény, Pósa Lajos barátja volt, majd az egész ország kedvence, Ady verset írt hozzá. A századfordulóra már nem számított szenzációnak Magyarországon, ha egy köztiszteletben álló polgár vagy egy katonatiszt lánya cigányprímáshoz ment feleségül, az viszont igen, hogy Festetich Pál gróf idősebbik lánya, a 24 éves Vilma 1907-ben Nyári Rudi soproni cigányprímás felesége lett.

Rigó Jancsi hercegnője

A legszenzációsabb szerelmi történet főszereplője Rigó Jancsi, aki pedig nem számított különösebb férfi szépségnek a himlőhelyes arcával, egyesek szerint még a hegedűnek sem volt igazi virtuóza. Bár lehet, hogy ezt csak Barcza József, a legendás prímás és hívei terjesztették róla, nem is annyira szakmai irigységből, mint inkább bosszúból. A Szimpliciusz néven elhíresült Barcza, aki Liszt Ferencnek, Viktória királynőnek és más nagyságoknak hegedült, Nagykanizsáról csalta el a pákozdi születésű Rigó Jancsit a saját bandájába. Kellett, hogy legyen valami különös szexepilje Jancsinak, mert Barcza lánya nyomban beleszeretett. Az apja azonban más férjet szánt Mariskának, és minden módon akadályozta találkozásukat. A végén mégis a fi atalok győztek, 1882- ben összeházasodtak. De mivel a két férfi viszonya nem javult, Rigó saját bandát alapított, 1885-ben azzal ment ki Párizsba. A következő évben is ott játszott, az előkelő Payard étteremben, Caraman-Chimay belga herceg és jóval fi atalabb felesége, Clara Ward törzshelyén. A hercegné egy amerikai multimilliomos lánya volt, két apró gyerek anyja. Ő volt a kezdeményező: a mellékhelyiségben sebtében írt, találkára hívó levélkét hagyott a magyar cigányprímás számára a főpincérnél, aki a gazdag borravaló fejében át is adta a címzettnek. Másnap már szenvedélyes pásztoróra színhelye volt a Hotel Terminus egyik szobája. Hogy mit beszélhetett egymással az elkényeztetett nagyvilági hölgy és az analfabéta zenész? Az első hetekben bizonyára nem sokat. Clara úgy döntött, megszökik a prímással, elhagyja a kedvéért a férjét, ötéves kislányát és kétéves fi át. Jancsi a segédprímására bízta a bandát, és útnak indultak. Szállodáról szállodára vándoroltak, két kézzel szórták a pénzt, a hercegi család egy ideig azt sem tudta, hol vannak, szemfüles újságírók fedezték fel és kürtölték világgá tartózkodási helyüket. Clara egy 6 ezer forintos Maggini hegedűt vett szerelmének (ma 2 millió dollárt is elkérnek érte), és 10 ezer forintot kínált Mariskának, ha elválik a férjétől. Mert természetesen eljöttek Magyarországra is, ahol Rigó Jancsi, mint valami keleti mesében, fejedelmi gesztussal osztogatta rokonainak, barátainak az aranygyűrűket, -láncokat. Mariska nem enged A férjéhez vakon ragaszkodó Mariska azonban nem volt hajlandó válni. Egy ideig követte a szerelmeseket, még Párizsba is utánuk utazott, hogy visszakönyörögje Jancsit, de nem járt sikerrel. 1898-ban a magyar bíróság szétválasztotta a házaspárt, a herceg már egy évvel korábban megszabadult a nejétől. Összeházasodtak, de amikor megkopott a kapcsolat újdonsága, Clara rájött, hogy unatkozik Jancsi mellett, akit hiába tanítgatott írniolvasni, idegen nyelvekre. Semmi sem fogott rajta, csak a kártya nemzetközi nyelvét ismerte, de azt sem elég jól, mert folyton óriási összegeket veszített. Pár év alatt 8 millió dollárt herdáltak el közösen. Clarát kitagadta a rokonsága, tőlük nem várhatott segítséget. Mivel a telt formákat kedvelő kor ízlése szerint szép volt, botrányos házassága révén híres is, Párizsban felcsapott fotómodellnek. Nyilvánosan is fellépett, „plasztikus pózokban”, vagyis testszínű, akkoriban merészen feszes trikóban domborított a Folies Bergère színpadán. A házaspár között napirenden voltak a veszekedések Jancsi nőügyei, italozása és kártyaadósságai miatt. Tíz év múlva elváltak. Clara feleségül ment egy olasz varietéművészhez, de nemsokára megözvegyült. Végül Nápolyban kötött ki, a Vezúvra vezető drótkötélpálya főnökének oldalán. 1916-ban, 43 évesen halt meg. Rigó Jancsit Mariska sokáig kerestette, végre 1910-ben sikerült elérnie, hogy eljöjjön Nagykanizsára. Mindössze két napig maradt, aztán eltűnt. 1927-ben, 69 évesen nagy nyomorban halt meg Amerikában.