Oltani vagy nem oltani?

Az eredeti rendelet szerint a koronavírus elleni vakcina első adagjával beoltottak is élvezhettek bizonyos előnyöket, és augusztus 9-ig úgy tekintettek rájuk, mint a teljesen beoltottakra, de ezt a szlovák alkotmánybíróság diszkriminatívnak ítélte, és felfüggesztette a rendelet hatályát. A beadványt benyújtó Smer már ünnepelt, Robert Fico sajtótájékoztatón jelentette be, hogy nekik köszönhetően nem fogják korlátozni az emberek szabad mozgását, ám a kormány ezúttal gyorsan reagált, és kijavította a vitatható részeket a rendeletben. Ezentúl azokra, akik csak az első dózist kapták meg, úgy tekintenek, mintha be sem lennének oltva, és hazaérkezésük után 14 napig kell házi karanténban maradniuk, amit leghamarabb 5 nap után szakíthatnak meg negatív PCR-teszttel. Kivételt csak azok képeznek, akik még július 9-e előtt kapták meg az első dózist – ők rögtön a hazaérkezésüket követően szabadulhatnak a karantén kötelezettsége alól, ha negatív a PCR-tesztjük. Esetükben ennek árát az állam téríti.

Egy adag nem adag

Ez az átmeneti intézkedés csak augusztus 2-a reggel 6 óráig marad érvényben, és azokra, akik július 9-e után oltatták be magukat az első adaggal, nem vonatkozik. Nekik kötelezően karanténba kell vonulniuk és leghamarabb 5 nap múltán próbálkozhatnak a teszttel. Az új rendelet értelmében teljes védettséggel rendelkezőnek csak azt fogják elismerni, aki már megkapta a második adag védőoltást a Covid–19 ellen, és a második dózis beadása óta eltelt legalább 14 nap, de nem több, mint 12 hónap. Ebbe a kategóriába tartoznak azok is, akik egyadagos vakcinát kaptak, és az oltás óta eltelt legalább 21 nap, de nem több, mint 12 hónap.

Teljes védettséggel rendelkezőnek minősülnek azok is, akik a koronavírus-fertőzés leküzdését követő 180 napon belül vették fel a védőoltás első adagját, és az első dózis beadása óta eltelt legalább 14 nap, de nem több, mint 12 hónap. Ez így együtt ugyan elég bonyolultnak tűnik, de mivel mindenkinek csak a rá vonatkozó részre kell figyelnie, felfogható. Más kérdés, valóban mindenki betartja-e a kötelező karantént, és mennyire tudja ezt az állam ellenőrizni.

Kibúvók és fanatikusok

Túl nagy szervezettségről eddig sem a tömeges oltás megszervezése, sem az előírások betartása terén nem tettünk tanúbizonyságot – az emberek addig voltak fegyelmezettek, amíg ijedtségükben maguk is azok akartak lenni, utána mindenki, aki akarta, megtalálta a maga kiskapuit.

Sokan most is erre játszanak, mert Szlovákiában még mindig csak a lakosok 40%-át sikerült beoltani, és június vége óta egyre csökken a jelentkezők száma. Tavasszal, amikor a legnagyobb volt az érdeklődés, az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI) adatai szerint 160 ezer vakcinát adtak be hetente, és várni kellett az oltóanyagra. Most jó, ha heti 50 ezret beszúrnak, miközben tele a raktárak oltóanyaggal. A bizalmatlanságot nemcsak a kormány elhibázott kommunikációja okozza, hanem a járványtagadó és az oltásellenes csoportok aktivitása is. Ma már nemcsak az interneten terjesztett összeesküvés-elméleteikkel próbálják összezavarni a tájékozatlan polgárokat, de bizonyos fanatikusok a járványügyi szakemberek és ismert oltáspárti orvosok házai előtt is tüntetnek, sőt kifejezetten zaklatják őket és családjukat.

Mitől félünk jobban?

Bonyolítja a helyzetet, hogy a kormány álláspontja sem teljesen egységes a kérdésben. Míg az egészségügyi miniszter, Vladimír Lengvarský a sajtóban is szeretne reklámkampányt indítani az oltás népszerűsítése érdekében, Igor Matovič volt kormányfő, jelenlegi pénzügyminiszter erre nem hajlandó pénzt adni. Apropó Matovič – egyelőre azt sem tudjuk, az OĽaNO elnöke beolttatta-e már magát, azt viszont igen, hogy az általa nagy csinnadrattával behozott, az EU-ban még nem regisztrált orosz vakcinát Szlovákiában mindössze 15 ezren kérték. A Szputnyiknak mellesleg július folyamán lejár(t) a szavatossága, Szlovákia 160 ezer adagot már vissza is küldött Oroszországba.

Ez csak egy volt a sok intézkedés közül, amelyek a bizonytalanoknak még inkább a kedvét szeghették, holott a szakemberek továbbra is kitartanak amellett, hogy az oltás előnyei nagyobbak, mint a kockázatai. „Mindenkinek el kell döntenie, hogy a Covid-fertőzés következményeitől, vagy az oltás mellékhatásaitól fél-e jobban, szögezi le Alexandra Bražinová epidemiológus. „Tény, hogy az elsőről sokat tudunk, a másodikról kevesebbet, de soha egyetlen védőoltásról sem tudtunk többet. A történelem során még nem oltottak ekkora tömegeket, és ennyi információ sem keringett még a világhálón. Ezek közül sok félrevezető, ezért mindenkinek a józan eszére kell hallgatnia, és jó, ha előre konzultál a kezelőorvosával a kockázatokat illetően. Az egyetlen, amit biztosan állíthatunk, hogy a beoltottak esetleges megfertőződése esetén is enyhébb a betegség lefolyása, és ez nem kevés” – magyarázza Bražinová.

Óvatos körzeti orvosok

Szlovákiában a körzeti orvosok július 1-jétől olthatnak Covid–19 ellen, de a közel 4000 orvosból csak alig 500-an jelentkeztek a programba. Akik részt vesznek benne, azok valamennyien Pfizer vakcinával oltanak előzetes regisztráció nélkül. Vagyis elég, ha a páciens megkérdezi a körzeti orvosát, be tudja-e őt oltani, és ha igen, időpontot egyeztet. Fontos tudnivaló, hogy a körzeti orvosnál csak az első adagtól kezdve lehet oltást kérni, tehát nem kombinálható a máshol felvett első a nála beadott második adaggal.

A körzeti orvosok kizárólag a saját betegeiket olthatják, de ezt megtehetik a betegek otthonában is. Az egészségügyi minisztérium arra ösztönzi őket, hogy főleg az idős és mozgásképtelen pácienseket keressék fel: ez ma alig történik, az orvosok csak hívásra mennek, és kizárólag az önként jelentkezőket oltják. Kínálni nem kínálják, mert attól tartanak, bármilyen tapintatosak, támadásoknak lennének kitéve. Ez pedig sajnos nem is csoda abban az országban, ahol lassan minden váratlan haláleset kapcsán hivatalosan állást kell foglalnia az egészségügyi minisztériumnak. Legutóbb Milan Lasica színész, humorista, énekes hirtelen halála kapcsán olvashattuk a tárca közleményét, hogy nem az oltás okozta a halálát. Szívbeteg volt, 81 éves, még tavasszal beoltották koronavírus ellen, azóta számos fellépésen volt túl. Talán ő szórakozik a legjobban azon, hogy a halálát is hivatalosan meg kell magyarázni.

Kötelezhet a munkaadó?

Franciaországban, Angliában és Magyarországon is kötelező lesz a Covid–19 elleni oltás az egészségügyi dolgozók, valamint a szociális intézmények alkalmazottai számára. Hasonló intézkedéseket vezet be Oroszország és Lettország is, a felsorolt államokban az állásukat is elveszíthetik azok, akik elutasítják az oltást.

Szlovákiában egyelőre önkéntes a Covid-ellenes oltás, a munkaadónak nincs joga firtatni és számonkérni, be van-e valaki oltva. Május 28-ig ellenőrizhették a munkaadók az alkalmazottak negatív tesztjét vagy oltási igazolványát, azóta erre nem jogosultak. Az alkalmazottak csak önkéntesen, szabad akaratukból tájékoztathatják a munkaadójukat arról, beolttatták-e magukat, de a munkaadó semmilyen előnyben nem részesítheti a beoltottakat a nem beoltottakkal szemben. Ha egy-két nap szabadot ad nekik az oltás után, ezt más alkalmazottaknak más egészségügyi beavatkozások esetében is meg kell adnia. A munkaadó semmilyen belső szabályozással nem rendelheti el az alkalmazottak kötelező oltását, erről csak az állam dönthet.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/30. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene